Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 699

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

Malignitások az immunrendszer veleszületett defektusaiban

KRIVÁN Gergely

Az immunrendszer veleszületett defektusaira nemcsak a gyakori és elhúzódó fertőzések jellemzők, hanem az immunrendszer komplex működészavara is, amely autoimmun és allergiás jelenségek, lymphoproliferáció és rosszindulatú – elsősorban hematológiai – megbetegedések formájában manifesztálódik.

Ökológia

2024. MÁJUS 03.

Kisebb a kullancsok okozta agyhártyagyulladás veszélye ott, ahol nagyobb az élőhelyek változatossága

SZEMLE eLitMed

A kullancsencephalitis Eurázsia egyik legsúlyosabb kullancs okozta betegsége. Évente több mint háromezer megbetegedés ismert Európában, és jelentős mértékben emelkedik ezek száma – növekvő közegészségügyi kockázatról van tehát szó.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Epidemiológiai körkép: a krónikus vesebetegségek és a vesepótló kezelések gyakorisága

KULCSÁR Imre

A szerző nemzetközi és hazai adatok alapján bemutatja a krónikus vesebetegek számának dinamikus növekedését, és a végállapotú vesebetegek ellátásának növekvő terheit (vesepótló kezelések, hospitalizáció, magas halálozási kockázat – amely utóbbiak jelentős egészségügyi költségnövekedéssel járnak). Fontosnak tartja a betegség korai diagnózisát és adekvát konzervatív kezelését.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Az egészségműveltség (health literacy) szerepe a cardiovascularis kockázatban

FARKAS Katalin

Az egészségműveltség egy olyan kifejezés, amelyet az 1970-es években vezettek be, és egyre nagyobb jelentőséggel bír a közegészségügyben és az egészségügyben. Az egészségműveltség azt jelenti, hogy az egyének milyen mértékben képesek hozzáférni és feldolgozni az alapvető egészségügyi információkat és szolgáltatásokat, és ezáltal részt tudnak venni az egészséggel kapcsolatos döntésekben.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Peritonealis dialízis a gyakorlatban – a klinikai nefrológus szempontjai nem csak nefrológusoknak

DOLGOS Szilveszter, SALLAI Erika, DETRICH Kata, SZLOVÁK Edina, VÁRADY Tímea, MÁCSAI Emília

A vesepótló kezelésre szoruló betegek számának növekedésével a peritonealis dialízist (PD) igénylő betegek száma is növekszik. A hasi dialízis valójában egy effektív és jól tolerálható vesepótló kezelés a vesebetegségek széles spektrumában, az életkortól függetlenül, akár idős betegek számára is. A PD költséghatékonyabb dialízismódszer és a reziduális vesefunkció megőrzésében is jelentősebb szerepe van a hemodialízishez képest.

Klinikum

2024. ÁPRILIS 28.

Az átmeneti eszméletvesztés anatómiája

SZEMLE eLitMed

Amerikai neurobiológusok felfedeztek egy százötven éve keresett idegpályát a szív és az agy között, ami a szinkope kialakulását vezérli.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Összetört női szívek klubja: mítosz vagy valóság? MINOCA – Takotsubo-cardiomyopathia – esetismertetés

BODOR Alexandra, BENCZÚR Béla

A MINOCA (Myocardial Infarction with Non Obstructive Coronary Arteries), azaz „myocardialis infarktus coronariaokklúzió nélkül” olyan gyűjtőfogalom, mely több különböző etiológiájú és patofiziológiájú betegséget foglal magába, melyek akut coronariaszindróma klinikai képével jelentkeznek.

Hírvilág

2024. ÁPRILIS 27.

Rehabilitációs Ambulanciát hoztak létre a Szemészeti Klinikán

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Rehabilitációs Ambulanciát hozott létre az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szemészeti Klinika és a látássérült személyek Dél-Alföldi Rehabilitációs Központja. A két intézmény együttműködésének célja a látássérültek életminőségének javítása, társadalmi elszigetelődésének csökkentése.

Idegtudományok

2024. ÁPRILIS 25.

Neurológiai és pszichiátriai betegségek kezelése ketogén diétával

SZEMLE eLitMed

A 21. század kezdete óta exponenciálisan nő a ketogén diétával foglalkozó publikációk száma. A ketózis neurológiai betegségeket javító hatása már randomizált vizsgálatokban is bizonyítást nyert.

Klinikum

2024. ÁPRILIS 10.

Másképp működik az infantilis agy

A csecsemőkori amnézia rejtélye azt sugallja, hogy a fejlődő agyban másképp működik a memória. Bármennyire is valóságosnak tűnnek, becsben őrzött legkorábbi emlékeink valószínűleg fényképek láttán vagy a szüleink elmesélése alapján alakultak ki, írja a Science folyóirat.