Részletes keresés

Egészségpolitika

2022. JANUÁR 28.

A D- és K2-vitamin az immunrendszer létfontosságú támogatói

KUN J. Viktória

Az elmúlt másfél évünk a Covid-járványról szólt, és tudósok a világ minden táján kutatják a betegség súlyosságának hátterében álló okokat és a megoldási lehetőségeket. Idén ősszel hozták nyilvánosságra azokat a legfrissebb kutatási eredményeket, amelyek már a világjárvánnyal összefüggésben készültek és kiderült: a K2-vitamin a D-vitaminnal együtt nélkülözhetetlen az egészséges immunrendszerhez, és hiánya egyértelmű összefüggést mutat a Covid-19 megbetegedések kimenetelének súlyosságával. Tudjuk, hogy az oltás a Covid-19 elleni leghatékonyabb fegyverünk, ahogy azt is, hogy a krónikus betegségek a legnagyobb rizikófaktorai a súlyos, akár végzetes kimenetelének. De a szervezet természetes védekezőképessége még soha eddig nem került ennyire előtérbe, mint a mostani pandémiás időszakban. Balaicza Erika belgyógyász főorvos friss kutatás kapcsán hívja fel a figyelmet a vitaminpótlás fontosságára.

HUN

PharmaPraxis

2021. MÁRCIUS 03.

Praxisközösségben dolgozó gyógyszerészek gyógyszer-optimalizációs hatása

Az Egyesült Királyságban végzett multicentrikus, randomizált, kontrollált vizsgálat értékelte a családorvosi praxisközösségben dolgozó gyógyszerészek által végzett gyógyszerelési optimalizáció hatását a mellékhatások és az egészségügyi kiadások csökkenésére, továbbá a betegkimenetek javulására.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2001. JÚLIUS 01.

Hydrocephalus következtében kialakult agyi strukturális elváltozások - patológiai következmények

KORDÁS Mariann, SLOWIK Felícia, MAJTÉNYI Katalin, SZILÁGYI György, HUBAI Márta, CZIRJÁK Sándor

Hisztológiai vizsgálatokat végeztünk 18 esetben: hat-hat akut, szubakut és krónikus hydrocephalusban szenvedett, elhalt felnőtt betegnél. Az agyi elváltozások értékeléséhez tíz felnőtt kontrollszemélynél végeztünk azonos vizsgálatot, akiknél a klinikai tünetek nem utaltak hydrocephalusra.

HUN 2001;54(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1978. AUGUSZTUS 01.

A szenzoros rostok vezetési sebességének meghatározása carpalis alagút szindrómában

DR. GLOVICZKI Zoltán

A szerző az antidrom szenzoros vezetési sebesség mérés metodikájának diagnosztikai jelentőségét és lehetőségeit vizsgálja 20 carpalis alagút szindrómás esettel kapcsolatban. Az irodalmi adatokkal egyezően carpalis alagút szindróma korai diagnosztikus jeleként a szenzoros rostok vezetési sebességének csökkenését regisztrálja, igazolva az antidrom módszer rutin diagnosztikai alkalmazhatóságát, bár az érzékenyebb orthodrom módszer elterjedését látja kívánatosnak. A korai dekompressziós fázisban mért jelentős vezetési sebesség javulással kapcsolatban feltételezi, hogy az eredményekhez az ischaemia megszűnése elsődleges szerepet játszhat — így különbözik a n. medianus és a n. ulnaris dekompressziós fázisa —, amit a remyelinzáció és a valódi regeneráció követ.

HUN 1978;31(08)