Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

A vérnyomáscsökkentő rilmenidin antihypertensiv hatásának elemzése

FARSANG Csaba, LENGYEL Mária, BORBÁS Sarolta, ZORÁNDI Ágnes, DIENES Szórádi Bernadett

A legutóbbi hazai (MHT 2018) és a legújabb európai irányelvekben (ESH 2023) (1, 2) a diuretikumok, a kalciumantagonisták, az ACE-gátlók, az ARB-k, az α1-adre- noceptor-blokkolók és a ß-blokkolók mellett az úgynevezett „centrálisan” ható, imidazolin (I) -1-receptor-agonista szerek is említést kaptak.

HUN 2024;28(2)

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

A rilmenidinterápia hatása a szívfrekvencia- és a vérnyomás- variabilitásra, a baroreflex-szenzitivitásra

FINTA Ervin

A szimpatikus idegrendszer fontos és széles körben tanulmányozott szerepet játszik a hypertoniában és a társuló kórfolyamatokban.

HUN 2024;28(2)

Hírvilág

2024. ÁPRILIS 10.

NEMZETI RÁKELLENES NAP

Idén immár 32. alkalommal tartják meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga neves szakemberek előadásaival mutatja be a legyakoribb daganatos betegségeket érintő újdonságokat, de többnapos szűrőprogramra is sor kerül.

HUN

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A vérzéses rizikó csökkentése pitvarfibrillációban

KOMÓCSI András

Az összefoglalás célja a vérzésveszély befolyásolható tényezőinek vizs­gálata az AF kezelésében, különös te­kin­tet­tel a megfelelő antikoaguláns választására, a betegjellemzőkhöz igazított alkalmazásra, a társbetegségek kezelésére és a vér­zés­ri­zikó csökkentésére irányuló stratégiákra.Az összefoglalás célja a vérzésveszély befolyásolható tényezőinek vizs­gálata az AF kezelésében, különös tekintettel a megfelelő antikoaguláns választására, a betegjellemzőkhöz igazított alkalmazásra, a társbetegségek kezelésére és a vérzésrizikó csökkentésére irányuló stratégiákra. Az elemzés a különböző antikoagulánsok hatékonyságát és biztonságosságát hasonlítja össze.

HUN 2024;34(3)

Ökológia

2024. MÁRCIUS 25.

Az antibiotikum-rezisztencia mérsékléséhez meg kell haladnunk az emberközpontúságot

Az antibiotikum-rezisztenciát gyakran keretezik az „Egy Egészség koncepción” keresztül – azaz olyan problémaként, amely az ember, más állatok és a környezet egészségének az egységével kapcsolatos.

HUN

Klinikai Onkológia

2023. SZEPTEMBER 15.

A hormonérzékeny metasztatikus prosztatarák kezelési lehetőségei – egyénre szabható korszerű terápia

VAJDICS Tímea

A prosztatarák incidenciája emelkedő tendenciát mutat világszerte, évente >1,2 millió új prosztatarákos megbetegedést diagnosztizálnak.

HUN 2023;10(3)

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

Kardiológiai újdonságok és szakmai irányelvek, amelyek a krónikus vesebetegeket is érinthetik 2.

HUN 2024;28(1)

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

Változások, újdonságok a csecsemőgyógyászati nefrológiában – I. rész

MÁTTYUS István

Vesicoureteralis reflux esetén a vizelet a hólyagból a vesékbe rendellenesen visszaáramlik, ami fokozott vesemedencegyulladás-veszéllyel jár, súlyos esetben vesekárosodást okoz. Csecsemőkorban gyakori. Emiatt régebben, ha már a gyanúja felmerült, célzott, invazív vizsgálatokat végeztek a VUR diagnózisának felállítása céljából. Ha sikerült VUR-t igazolni, tartós antibiotikus kezelés, majd kontrollvizsgálatok, pozitív esetben sebészi beavatkozás következett.

HUN 2024;28(1)

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

Kardiológiai újdonságok és szakmai irányelvek, amelyek a krónikus vesebetegeket is érinthetik

SCHNEIDER Károly

A kardiológiai útmutatásokban és szakmai irányelvekben a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére és kezelésére, a cardiovascularis érintettség típusától és súlyosságától, a szívbetegség társbetegségekkel történő változatos együttes előfordulásától függően számos stratégiai szer (ACE-gátló/ARB, ARNi, béta-blokkoló, MRA, SGLT-2-gátló) került 1A evidenciaszintű javaslattal az ajánlásokba.

HUN 2024;28(1)

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

A diabeteses, a veseelégtelen és a perimenopausás hypertoniás betegek

ÁBRAHÁM György

A cardiovascularis morbiditás és mortalitás meghatározó kóroki tényezője a szimpatikus túlsúly, amely a fő kockázati tényezők káros hatásait szignifikánsan potenciálja. A központi idegrendszerben a rostralis, a caudalis, a spinalis, a rostro-ventrolateralis és a caudalis ventrolateralis medulla, valamint a nucleus tractus solitarii és a locus coeruleus azok a predilekcionált területek, amelyek a szimpatikus túlsúly meghatározásában központi szerepet játszanak.

HUN 2024;28(1)