Részletes keresés

LAM KID

2013. MÁRCIUS 30.

A csontanyagcsere-markerek szerepe az osteoporosis diagnosztikájában és terápiájában

HONTVÁRI Lívia, KRÁNICZ Ágota

Az osteoporosis csökkent csonttömeggel, károsodott csontturnoverrel jellemezhető metabolikus csontbetegség, amely fokozott törési kockázattal, jelentős morbiditással és mortalitással jár. Társadalmi, közegészségügyi jelentősége, korai és korrekt diagnosztikájának fontossága vitathatatlan.

HUN 2013;3(01)

LAM Extra Háziorvosoknak

2012. DECEMBER 15.

Az osteoporosis és a táplálkozás kapcsolata az emberré válás története során

KISS Zoltán, KISS István, JÓZSA László

Az őskőkortól a 20. századig lényegesen változtak a táplálkozási szokások, a tápanyagok minősége és összetétele. A korábbi emberfajok fehérjealapú kalóriafelvételét a neolit forradalom (a termelő gazdálkodásra történt áttérés) óta felváltotta a szénhidrátalapú táplálkozás.

HUN 2012;4(05)

LAM KID

2012. DECEMBER 10.

Állj meg egynél! Az elsõ törésed legyen az utolsó!

NÉMETH Éva

Stop at one - Make your first break your last! - hangzott az idei Osteoporosis Világnap szlogenje. A Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány (International Osteoporosis Foundation, IOF) arra hívta fel több mint 90 ország lakosságát, hogy vegyenek részt a következő egy évben a meghirdetett kampányban.

HUN 2012;2(04)

LAM KID

2012. DECEMBER 10.

Adherencia a magyar posztmenopauzális osteoporoticus nõi betegek körében

LAKATOS Péter, TÓTH Emese, LANG Zsolt, NAGY Bence, SZEKERES László, TAKÁCS István

A csontritkulás vagy osteoporosis alatt a csontszövet mennyiségének, a csont tömegének olyan mértékű csökkenését értjük, amely a csont szilárdságának gyengülése és minőségének romlása révén fokozott törési hajlamot eredményez.

HUN 2012;2(04)

LAM KID

2012. DECEMBER 10.

A célzott terápiák csonthatásai

SZEKANECZ Zoltán

Az arthritisekben részben helyi, részben generalizált csontvesztés jön létre. Valószínűleg hasonló gyulladásos-immunológiai faktorok vesznek részt mindkét típusú csontvesztés kialakulásában. A célzott terápia arthitisekben ma elsősorban a proinflammatorikus citokinek (TNF-α, IL-1, IL-6, a jövőben IL-17), valamint a B- és T-sejtek gátlására irányul.

HUN 2012;2(04)

LAM KID

2012. DECEMBER 10.

Az osteoporosis kezelésével kapcsolatos mindennapi döntéseink

TAKÁCS István

Napjainkra nem csak az új, hatékony gyógyszerek, hanem a friss tudományos eredmények is jelentősen megváltoztatták az osteoporosis kezelésének lehetőségeit, mindennapi gyakorlatát. Több ponton változott a kezelés indikációja, bővült a terápiaváltások lehetősége és változott a kezelések javasolt hossza is.

HUN 2012;2(04)

Hírvilág

2012. OKTÓBER 28.

Állj meg egynél! Az első törésed legyen az utolsó!

NÉMETH Éva

Október 20. az Osteoporosis Világnapja

HUN

LAM KID

2012. SZEPTEMBER 20.

Az osteoporosis és a táplálkozás kapcsolata az emberré válás története során

KISS Zoltán, KISS István, JÓZSA László

Az őskőkortól a 20. századig lényegesen változtak a táplálkozási szokások, a tápanyagok minősége és összetétele. A korábbi emberfajok fehérjealapú kalóriafelvételét a neolit forradalom (a termelő gazdálkodásra történt áttérés) óta felváltotta a szénhidrátalapú táplálkozás.

HUN 2012;2(03)

LAM KID

2012. SZEPTEMBER 20.

Újabb törés kockázatának becslése - Mi jelent fokozott törési kockázatot?

TAKÁCS István

Az osteoporosis talaján kialakuló törések kockázatát számos jól ismert rizikótényező befolyásolja. A törési kockázat számszerűsítésére irányuló próbálkozások közül a FRAX kérdőív terjedt el leginkább a mindennapi gyakorlatban.

HUN 2012;2(03)

LAM KID

2012. SZEPTEMBER 20.

A csontritkulás kezelésének hatékonysága Magyarországon - Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatainak elemzése

LAKATOS Péter, TÓTH Emese, SZEKERES László, POÓR Gyula, HÉJJ Gábor, TAKÁCS István

Az osteoporosis és következményeinek ellátása jelentős egészségügyi teher a világ fejlett országaiban. A fejlett kezelési módszerek hatékonyan képesek csökkenteni a csontritkulás okozta csonttörések kockázatát. Kérdés azonban, hogy az utóbbi 15 évben bevezetett eljárások valóban számottevően csökkentették-e a valós élet körülményei között a törések számát, és ha igen, akkor ez mennyiben volt költséghatékony.

HUN 2012;2(03)