Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Dombormű a pestisjárványról

HÁMORI Katalin

Az 1679-es bécsi pestisjárvány borzalmait A örökítette meg a borítólapon látható terrakotta dombormű. A budapesti Szépművészeti Múzeumban lévő kisméretű plasztikai vázlatot az egyik legjelentősebb osztrák építész és szobrász, Johann Bernhard Fischer von Erlach (1656 Graz – 1723 Bécs) készítette 1688 körül a bécsi Grabenen álló Szentháromság-oszlophoz, de bozzettóját a prechtoldsdorfi (Alsó-Ausztria) Pestis-oszlopon is felhasználják.

HUN 1994;4(03)

Lege Artis Medicinae

1992. AUGUSZTUS 26.

Az argon lézer alkalmazása a kozmetológiában

DIMITRIJE Katalinic

A szerző 1976-ban az elsők között kezdte alkalmazni a különböző lézereket a plasztikai-esztétikai sebészetben, illetve a bőr különböző elváltozásainak kezelésében. Tapasztalatai alapján megállapítja, hogy az argon lézer alkalmazási köre a legszélesebb és a vele elérhető eredmények a legjobbak. A szerző összefoglalja és ismerteti az argon lézer szöveti hatásait összehasonlítja azokat az egyéb típusú lézerekkel, illetve a hagyományos módszerekkel elérhető hatásokkal. Az alkalmazás javallatait a szöveti destrukció minősége határozza meg. A naevus flammeus argon lézerrel történő kezelése abszolút indikációval bír. A szerzőnek az a véleménye, hogy sem az expozíciós idő, sem az alkalmazandó energia nem határozható meg egzakt módon. A gyógykezelésben az orvos tapasztalata játssza a legfontosabb szerepet.

HUN 1992;2(08)

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

A plasztikai sebészet újabb lehetőségei a daganat miatt eltávolított emlő pótlására

GULYÁS László

Az emlődaganat miatt operált betegek emlőjének plasztikai sebészeti helyreállítása számos ellentmondást, meg nem oldott kérdést vet fel ma is. Az elmúlt évek során az emlődaganatok sebészetében szemléletváltozás zajlott le. Ennek legfőbb oka az a felismerés volt, mely szerint az emlőtumorok sebészi kezelése után a hosszútávú túlélés nem függ a műtéti beavatkozás kiterjesztésétől. Egyre inkább a csökkentett radikalitású műtétek terjedtek el. A horizontális metszésvezetés mellett a mellkasfali izomzat teljes és a mirigyállomány részleges megtartása jellemzi ezeket a beavatkozásokat. Megváltozott az emlő helyreállításhoz rendelkezésre álló szövetek mennyisége és minősége, ehhez a reconstructio módszerei is gyorsan alkalmazkodtak. Az új típusú plasztikai sebészeti módszerek között az értengelyű izom és izom bőrlebenyek, a microvascularis anastomosi sokkal átültetett szabadlebenyek, különböző implantátumok, a bőr megnyújtására alkalmas expanderek nyertek egyre nagyobb teret. Az emlőbimbó és bimbóudvar kialakítására localis lebenyek, a bőrátültetés különböző formái, ecto-prothesisek és a tatuatio változatos formái terjedtek el. Ma az emlő felépítése mellett igen fontos szempont a megfelelő szimmetria kialakítása, az emlők esztétikus formájának és alaki harmóniájának megteremtése is.

HUN 1992;2(02)