Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 507
Ideggyógyászati Szemle
1956. OKTÓBER 01.
Az ideg- és elmegyógyászaiban használt farados áramú orvosi készülékek ható áramformái és a szervezetre gyakorolt hatásuk közötti összefüggések
Áttérünk a villamos görcskezelés — az ES-nél és a stimulatiónál használatos készülékek, ill. ezek áramnemeinek ismertetésére
Ideggyógyászati Szemle
1956. AUGUSZTUS 01.
Az ideg- és elmegyógyászatban használt farados áramu orvosi készülékek ható áramformái és a szervezetre gyakorolt hatásuk közötti összefüggések
Villamos árammal való kezelésnél gyakorlatilag az áramló villamosság és a mozgó elektromágneses áramhatásokkal kell számolnunk, de számolnunk kell állandóan a szervezetben jelen lévő elektrostatikus, tehát nyugvó villamosság és a villamos tér törvényeivel, úm. az ugyanott egyidejűleg működő kémiai erőhatásokon alapuló áramló villamosság hatásaival is.
Lege Artis Medicinae
2022. SZEPTEMBER 30.
A szégyen mint medicinális jelenség
A szerző új szempontokat javasol a medicinában a 21. századra megváltozott problémaként jelentkező szégyen leírásához, megértéséhez és kezeléséhez. Áttekintést nyújt a szégyen jelenségvilágáról és röviden összefoglalja a vonatkozó empirikus pszichológiai, neurobiológiai, valamint csecsemőmegfigyelési eredményeket. Kitér azokra a zavarokra, melyek kialakulásában a szégyen központi szerepet játszik.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2022. SZEPTEMBER 21.
A Magyar Neuroimmunológiai Társaság IX. Kongresszusa
A Magyar Neuroimmunológiai Társaság IX. kongresszusa Absztraktfüzet
Ideggyógyászati Szemle
2022. SZEPTEMBER 30.
Az epilepsziák genetikus etiológiájára utaló EEG-eltérések
Minden epilepszia örökletes és szerzett tényezők együttes hatására alakul ki, ezért a gyakorlatban minden beteg esetében törekedni kell a szerzett és genetikus tényezők szerepének minél alaposabb elemzésére. A szerzők e gondolat jegyében felidézik mindazokat a hagyományos EEG-felvételeken megjelenő eltéréseket, amelyek a genetikus eredetre utalnak, és egyben az epilepsziák építőköveit jelentő endofenotípusok. Ezek a következők: spontán vagy hiperventilációra jelentkező generalizált tüske-hullám minta, fotoszenzitivitás, fokális tüskepotenciálok, 4–7 Hz θ-ritmus, occipitalis intermittáló ritmusos δ-aktivitás, φ-ritmus, generalizált monomorf α típusú háttértevékenység. A szerzők a régebbi ismereteket kiegészítik újabbakkal, amelyek a minták eredeti leírásától napjainkig a szakmai irodalomban megjelentek. A munka tartalmazza az említett EEG-aktivitások (minták) rövid leírását, ahol ismert, ott az idegélettani hátteret, az életkorral és az epilepsziákkal mutatott együttállást. A mintáknak patogenetikus, patoplasztikus jelentése van, ami a kórkép várható súlyosságára, kezelhetőségére és prognózisára utal. Ez fontos kiegészítő információ, amit a szindróma megjelölése önmagában nem tartalmaz. A szerzők példát adnak arra, miként lehet a diagnosztikai epilepsziakategóriákat idegélettani tartalommal és örökletességre vonatkozó adatokkal megtölteni. A minták örökletessége az általuk jelzett agyi állapot örökletességére utal, ami a családtervezésben felhasználható adat.
Idegtudományok
2022. SZEPTEMBER 20.
Agyi képalkotás diagnosztikus pontossága hirtelen kezdetű szédüléssel jelentkező betegek esetében
A vizsgálat eredményei közül a következők emelendőek ki: a natív koponya-CT szenzitivitása a centrális és a perifériás kórokok megkülönböztetésében nagyon alacsony (28,5%, negatív LR 0,72). A koponya-nyaki CTA, az MR-angiográfia (MRA) és a carotisultrahang szenzitivitása szintén alacsony, de ez utóbbiakról kevés bizonyíték áll rendelkezésre. A legmagasabb szenzitivitása a diffúziósúlyozott MR-vizsgálatnak volt (79,8%, negatív LR 0,2), viszont még ez is alkalmatlannak bizonyult a centrális okok kizárására, ugyanis amennyiben a tünetek kezdetéhez képest korán kerül alkalmazásra (48 órán belül), körülbelül ötből egy beteg esetében elvéti a centrális ok felfedezését. Ugyanakkor a képalkotó vizsgálatok specificitása egyaránt magas, azaz ha egy centrális ok felfedezésre kerül CT-vel vagy MR-rel, az valószínűleg egy valós pozitív eredményt jelent. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a vizsgált betegpopulációban kizárólag akut vestibularis szindrómával jelentkező betegek szerepeltek, tehát köztük nem szerepelnek sem a spontán, sem pedig a kiváltható epizodikus szédüléssel jelentkező betegek. A vizsgált betegpopulációban 5% volt a súlyos neurológiai diagnózisok (köztük a stroke) aránya. A 60 év feletti életkor, az egyensúly-bizonytalanság és a fokális neurológiai eltérések mutattak magasabb asszociációt a súlyos neurológiai diagnózisokkal. Az agyi képalkotás diagnosztikus pontossága az akut szédülés differenciáldiagnosztikájában alacsony, ezért kizárólagos használata nem javasolt a stroke és egyéb centrális okok kizárására az akut szédüléssel jelentkező betegek körében.
Ideggyógyászati Szemle
2022. SZEPTEMBER 30.
[A hosszú latenciájú reflexválaszoknak és a kevert idegek csendes periódusainak összehasonlítása különböző hipokinetikus mozgási rendellenességekben]
[A hosszú latenciájú reflexválaszoknak és a kevert idegek csendes periódusainak elektrofiziológiai módszerekkel való vizsgálata lehetővé teszi a központi idegrendszer szenzomotoros funkcióinak tanulmányozását. Jelen vizsgálatunk célja a hosszú latenciájú reflexválaszok és a kevert idegek csendes periódusainak összehasonlítása volt különböző hipokinetikus mozgási rendellenességekben, annak érdekében, hogy olyan elektrofiziológiai jeleket találjunk, amelyek alkalmasak megkülönböztetésükre.
39 idiopathiás Parkinson-kórban (IPD), 12 multiszisztémás atrófiában (MSA), 10 corticobasalis szindrómában (CBS), 5 progresszív szupranukleáris paresisben (PSP) szenvedő beteget és 26 egészséges kontrollszemélyt vontunk be a vizsgálatba. Minden résztvevő esetében rögzítettük a szegmentális reflexet, a hosszú latenciájú reflexeket és a kevert idegek csendes periódusait.
C-reflex-, hosszú latenciájú reflex-I- és hosszú latenciájú reflex-III-válaszokat nem kaptunk PSP-ben szenvedő betegeknél. A hosszú latenciájú reflexamplitúdó/F-amplitúdó arány szignifikánsan alacsonyabb volt az IPD- és a PSP-betegeknél, mint az egészséges kontrollszemélyeknél (p=0,036, p=0,006). A kevert idegek csendes periódusának végén jelentkező latenciák szignifikánsan hosszabbak voltak az IPD-, az MSA- és a CBS-csoportokban, mint az egészséges kontrollszemélyeknél (p=0,026, p=0,050, p=0,008).
Véleményünk szerint a hosszú latenciájú reflexválaszok, különösen a C-reflex-válaszok rögzítése ígéretes eszköz lehet a CBS és az MSA PSP-től való megkülönböztetésében. A klinikai leleteket és az agytörzsi reflex válaszokat egyaránt tartalmazó, prospektív vizsgálatok további információt nyújthatnak.]
Idegtudományok
2022. SZEPTEMBER 16.
Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
Hivatásunk
2022. AUGUSZTUS 28.
III. szekció - A képzés, a szakképzés és a továbbképzés aktuális kérdései
Tartalom:
Hivatásunk
2022. AUGUSZTUS 28.
II. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei I.
Tartalom:
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.