Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2008. DECEMBER 20.

Az immunrendszer működésének megváltozása a táplálkozási magatartás zavarai esetén

PÁLI Anikó Andrea, PÁSZTHY Bea

Vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a táplálkozási magatartás zavarai esetén kialakuló kalóriahiány, illetve kalóriatöbblet milyen hatással van a regulátoros T-sejtekre (Treg) és fő szabályozó sejtjeire (dendritikus sejtek és macrophagok), valamint a célsejtjeire, a CD4+ lymphocytákra.

HUN 2008;61(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2008. DECEMBER 20.

A dravet-szindróma klinikai és genetikai diagnosztikájáról húsz esetünk kapcsán

SIEGLER Zsuzsa, NEUWIRTH Magdolna, HEGYI Márta, PARAICZ Éva, PÁLMAFY Beatrix, TEGZES Andrea, BARSI Péter, KARCAGI Veronika, CLAES Lieve, DE Jonghe Peter, HERCZEGFALVI Ágnes, FOGARASI András

A Dravet-szindrómát vagy más néven súlyos csecsemőkori myoclonus epilepsziát az addig minden szempontból jól fejlődő csecsemő esetében az első életévben fellépő, eleinte többnyire lázas, majd láztalan, elhúzódó, generalizált vagy féloldali, általában változó oldali, clonusos vagy tónusos-clonusos rohamok jellemzik, amelyekhez később myoclonusok, atípusos absence-ok, komplex parciális rohamok társulnak.

HUN 2008;61(11-12)

Lege Artis Medicinae

2008. NOVEMBER 10.

A krónikus hepatitis B-vírus-fertőzés korszerű kezelése

HORVÁTH Gábor

A hepatitis B-vírus (HBV) -fertőzés világszerte jelentős egészségügyi probléma, így Magyarországon is. A krónikus fertőzés általában panaszés tünetmentesen zajlik, legsúlyosabb következménye a májcirrhosis és a hepatocellularis carcinoma. Az utóbbi nem csak májzsugorodás talaján alakulhat ki, azaz az inaktív stádiumban lévő betegeket („tünetmentes hordozó”) is fenyegeti.

HUN 2008;18(11)

Lege Artis Medicinae

2008. SZEPTEMBER 19.

Az arthritis psoriatica és gyógyszeres kezelésének lehetőségei

KOÓ Éva

A destruktív ízületi gyulladás a psoriasisban szenvedő betegek 10-30%-ában lép fel; patogenezisében genetikus és immunológiai tényezők egyaránt szerepelnek. A patogenezis alapján új szereket, TNF-alfa-gátlókat (etanercept, infliximab, adalimumab) vezettek be a betegség kezelésére. A betegek kiválasztásakor a biológiai terápia kockázata is mérlegelendő; a korai mellékhatásokon kívül nyomon kell követni a kezelés beszüntetése után jelentkező esetleges késői mellékhatásokat is.

HUN 2008;18(08-09)

Lege Artis Medicinae

2008. JÚLIUS 14.

Prostataspecifikus antigén: áldás vagy átok?

ROMICS Imre

A prostataspecifikus antigén (PSA) feltalálása és alkalmazása óriási jelentőségű volt a klinikumban. A PSA-szint mérése indokolt szűrés céljából, pozitív rectalis tapintás esetén, dysuriás panaszoknál, ha a beteg prostatahyperplasiának tulajdonított vizelési panaszai alfa-receptor-blokkolóra nem javulnak, ha a PSA-szint emelkedő tendenciát mutat, csontfájdalmak, tumorgyanú esetében, ismerten prostatarákos betegnél, a kezelés követése céljából, s a prostata radikális eltávolítása után. A PSA lehat áldás, lehet átok, de nem mondhatunk le róla, mert nincs jobb!

HUN 2008;18(06-07)

Lege Artis Medicinae

2008. JANUÁR 22.

A tumornekrózis-faktor-alfa elleni kezelés gyulladásos bélbetegségekben A Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium módszertani ajánlása

MIHELLER Pál

HUN 2008;18(01)

Lege Artis Medicinae

2008. JANUÁR 22.

Szöveti hormonsokk: az intrakrinológia

SPEER Gábor, LAKATOS Péter

Közleményünkben a 11- és 17-béta-hidroxiszteroid- dehidrogenáz enzimcsalád tagjainak, illetve az 1-alfa-hidroxiláz és aromatáz enzimek szövetspecifikus megoszlását és funkcióját mutatjuk be. Ezek a különböző enzimek meghatározzák az aktív szteroidoknak a perifériás szövetekben végbemenő, lokális képződését, amelynek alapvető szerepe lehet a hormonszenzitív tumorok (például az emlő- és prostatadaganatok) és a metabolikus betegségek (mint az elhízás, az osteoporosis, az inzulinrezisztencia) kialakulásában. Az utóbbiaknak közös jellemzője a szöveti hypercortisolismus, azaz így szemlélve számos „szövetspecifikus Cushing-szindróma” létezik. Másképp megfogalmazva: az elhízást úgy tekinthetjük, mint a hasi zsírszövet Cushingszindrómáját, de igaz lehet az is, hogy az osteoporosis a csont obesitasa. Az intrakrinológia a különféle - részben a fent említett - enzimek által katalizált szöveti hormonszintézis eltéréseivel foglalkozik, amelyeket nem lehet a keringésben cirkuláló hormonok szintjével detektálni. A lokális hormonképződés következményei különböznek a már ismert auto-, para- és endokrin hatásmechanizmusoktól. A különböző szöveteken belüli hormonális eltérések alapján számos betegség kóreredetét másképpen is meg lehetne fogalmazni.

HUN 2008;18(01)

Lege Artis Medicinae

2007. NOVEMBER 20.

Normális szérum-alanin-aminotranszferázszintű, krónikus C-vírus hepatitisben szenvedő betegek kombinált antivirális kezelésével szerzett tapasztalataink

HORVÁTH Gábor, TOLVAJ Gyula, HALÁSZ Tünde, STOTZ Gyula

A krónikus hepatitis C-vírus-fertőzés időtartama alatt az alanin-aminotranszferáz- (ALT-) érték a fertőzöttek egy részénél mindvégig normális lehet. Ez utóbbi esetben sem zárható ki - akár jelentős gyulladásos aktivitású, fibrosissal járó - krónikus C hepatitis fennállása. Vizsgálatunkban e betegek kezelésével szerzett tapasztalatainkat dolgoztuk fel.

HUN 2007;17(11)

Lege Artis Medicinae

2007. NOVEMBER 20.

Kissejtes tüdőrákban szenvedő beteg anaemiájának kezelése

TAMÁSI Lilla, WOLLÁK András

Daganatos betegek körében gyakori szövődmény az anaemia, amelyet vagy maga a betegség, vagy az onkológiai kezelés okozhat. A vérszegénység rontja a betegek életminőségét, nehezíti a kemoterápia megfelelő időközönként és adagokban történő alkalmazását. Daganatos betegek vérszegénységében az erythropoesist stimuláló fehérjékkel (ESP) végzett kezelés emeli a hemoglobinszintet, csökkenti a vörösvértest- transzfúzió igényét, javítja az életminőséget. Kissejtes tüdőrákos beteg kemoterápia okozta anaemiája esetén a közelmúltban hazánkban is hozzáférhetővé vált az ESP-kezelés.

HUN 2007;17(11)

Lege Artis Medicinae

2007. NOVEMBER 20.

A humán leukocytainterferon helye a krónikus hepatitis C kezelésében

TELEGDY László, HORVÁTH Gábor, TOLVAJ Gyula, MAKARA Mihály, MONTSKÓ Valéria, OZSVÁR Zsófia, NEMES Zsuzsanna, PÉTERFY Zoltán, SZENTGYÖRGYI László

A krónikus C-vírus-hepatitisben szenvedő betegek mintegy 50%-a nem reagál megfelelően a pegilált interferon-alfa plusz ribavirin adására, ezért a protokoll előírásai miatt kezelésüket abba kell hagyni. A szerzők azt vizsgálták, hogy indokolt-e további kezelésük humán leukocytainterferonnal.

HUN 2007;17(11)