Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1997. NOVEMBER 20.

Előzmények és epilepszia dyskineticus/dystoniás cerebralis paresisben

BALOGH Erzsébet, KOZMA Gyuláné, VARGÁNÉ Kiss Anna

A cerebralis paresis gyakorisága (1-3/1000) nem, de az athetosis prevalenciája csökkenni látszik. A közlemény 234, 1972–1992 között született, athetosisban szenvedő gyermeknél és fiatal felnőttnél foglalja össze az alacsony születési súly, az icterus, a perinatális hypoxia és/vagy a neonatalis konvulzió, valamint a későbbi epilepszia előfordulási gyakoriságát retrospektív feldolgozás alapján. A gyermekek Budapesten (n=149) és Londonban (n=85) részesültek konduktív nevelésben. A gyermekek többsége 2500 g feletti súllyal született. Hypoxiára utaló klinikai jeleket a budapestiek között 43,8%-ban, a londoni betegcsoportban 75,3%-ban találtak. Magicterus egy esetben sem igazolódott. Hypoxia és icterus együtt alig fordult elő. Az érett újszülöttek hosszú hypoxiás károsodása az alapja a későbbi epilepsziával (Budapesten 29,5%, Londonban 23,5%) vagy a nélkül megjelenő súlyos cerebralis paresisformának.

HUN 1997;50(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1978. ÁPRILIS 01.

Aminosav terhelések jelentősége és alkalmazási lehetőségei a neuropsychiatriában (II.)

BARACZKA Krisztina, DAJKA Klára, ÁR Gyula

A szerzők aminosavak peroralis adagolásával szerzett tapasztalataikat ismertetik. D,L Tryptophan, taurin és metionin terheléseket végeztek. Egészséges személyeket [5] és különböző idegrendszeri megbetegedéseket [24] vizsgáltak. A terheléses vizsgálatokat kiterjesztették ritkán előforduló kórképekre (Pickwick-szindróma, atipusos extrapyramidalis kórkép, Huntington-chorea, choreo-athetosis ... ). Ezekben az idegrendszeri megbetegedésekben az esetleges aminosav anyagcsere eltérések összefüggésben állhatnak a tisztázatlan metabolikus zavarral. Az irodalom alapján az aminosavak adagolása terápiás hatásokat is eredményezhet.

HUN 1978;31(04)