Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1962. JÚLIUS 01.

Adatok az optokineticus nystagmus mechanismusához és diagnosztikai jelentőségéhez

DR. ZSADÁNYI Ottó

Az optokineticus nystagmus a szemgolyók kétfázisú conjugált reflexmozgása, melyet a látóterünkben egyirányban elhaladó tárgyak váltanak ki. A mozgó tárgyat követő lassú szemmozgásbó] és erre következő hirtelen visszarándulásból áll. Hemisphaerialis károsodásnál a laesióval ellentétes oldalon az optokineticus nystagmus hiányzik. Sem az optokineticus nystagmus physiológiás megtartottságának, sem kóros körülmények között kialakuló hiányának magyarázata az irodalomban nem egységes. Vizsgálataink alapján további adatokkal és meggondolásokkal szeretnénk a probléma, a nystagmus mechanismusának tisztázásához hozzájárulni.

HUN 1962;15(07)

Ideggyógyászati Szemle

1961. SZEPTEMBER 01.

Nystagmus alternans generatiós központjának megközelítése gyógyszeres test segítségével

BODÓ György

Barbiturát és chlorpromazin a nystagmus alternanst időlegesen megszünteti. A barbiturát hatás idején az ilyen betegen caloriás ingerrel nystagmust lehet kiváltani, míg chlorpromazin hatás idején caloriás reactio nincs. Ezekből a megfigyelésekből arra lehet következtetni, hogy a nystagmus alternans generatiós központja a primér vestibularis reflexív fölött van.

HUN 1961;14(09)

Ideggyógyászati Szemle

1961. JÚLIUS 01.

Adatok a középagy tünet-és pályatanához, különös tekintettel a horizontális tekintés mechanizmusára

GOSZTONYI György

Agyi arteriosclerosis egy esetében az agytörzs lágyulásos gócainak egyike féloldalt a Flm laesióját okozta a IV.-magtól caudalisan. A szemmozgások következő zavarai voltak jelen: 1. supranuclearis rectus medialis-bénulás a góc oldalán; 2. rectus lateralis-gyengeség tekintési paresises (ún. abductiós) nystagmussal a góccal ellentétes oldalon; 3. a labyrinthaer nystagmus lassú fázisának isolált hiánya a gócoldali rectus medialisban, míg a gyors fázisban a gócoldali szemgolyó is részt vett. Az emberi pathológia és az állatkísérletes irodalom adatai alapján a tünetcsoport következőképpen magyarázható meg. Az oldaltekintési pálya a közép-agy formatio reticularisában elhelyezkedő tekintési központból a híd oralis részében történt kereszteződés után a tegmentumban a VI. -mag niveau-jáig száll le; innen a m. rectus medialisnak szánt rostozat visszakanyarodik s a VI.-magtól valamivel oralisabb, újabb kereszteződés után a Flm-ban jut el a III-maghoz. Valószínű, hogy a Flm leszálló oldaltekintési rostokat nem tartalmaz. A Flm-laesio okozta ún. abductiós nystagmus magyarázatára jelenlegi ismereteink nem elégségesek. A m. rectus medialisnak a nystagmus lassú fázisában való részvétele a keresztezetlen vestibulo-ocularis kapcsolat megszakadása miatt marad el. A Brc féloldali, kiterjedt laesiója csupán posturalis tremorból álló, tünetszegény képet okozott; ún. lágyszájpad-nystagmust nem hozott létre.

HUN 1961;14(07)

Ideggyógyászati Szemle

1960. FEBRUÁR 01.

A caloriás nystagmus befolyásolása gyógyszeres úton

BODÓ György

A chlorpromazinok közül a Hibernal és a Largactil kisebb adagokban csökkenti, nagyobb adagban meggátolja a calorias ingerrel kiváltott nystagmus létrejöttét. Két centrális jellegű, ismeretlen eredetű spontán nystagmus esetben az iv. adott Largactil mind a spontán, mind a caloriás nystagmust meg szüntette. Ezek közül az egyiknek Evipant is adtunk. Az Evipan a calorias nystagmust nem csökkentette. Ezeknek a kísérleteknek a jelentőségét a következőkben látjuk : Bizonyítottnak véljük a chlorpromazin szédülést gátló hatását a centrális vestibularis készülékre való hatás révén. A centrális vestibularis készülékre ható gyógyszerek vizsgálata révén új pharmacologiai diagnosticai eljáráshoz juthatunk.

HUN 1960;13(02)