Részletes keresés

Klinikum

2012. OKTÓBER 26.

Semmelweis ma mit szólna hozzánk?

Kórházi fertőzések: a szakma szorgalmazná a kontrollt

HUN

LAM KID

2012. SZEPTEMBER 20.

A D-vitamin-hiány és az infekciók

LUDWIG Endre, KRIVÁN Gergely

Az elmúlt évek vizsgálatai alapján kétségtelenné vált, hogy a D-vitamin nélkülözhetetlen az optimális immunvédekezés fenntartásához és immunmoduláns hatása szerepet játszik az infekciók elleni védekezésben is.

HUN 2012;2(03)

Hypertonia és Nephrologia

2011. OKTÓBER 23.

A dializált betegek infekciókontrolljának aktuális kérdései

FERENCZI Sándor, ÓNODY Zsolt, SEBESTYÉN Lajos, GERGELY László

A krónikus veseelégtelenségben szenvedő dializált betegek kezelése során az infekciók diagnosztikája, hatékony terápiája, és megelőzése jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A dializált betegek 20−30%-ában alakul ki infekció, és a kialakult infekciók 20-30%-ban a betegek halálához vezetnek. A dializált betegek mortalitásában a cardiovascularis okok után, az infekciók következnek. Az infekciók következtében kialakult halálokok 70%-a a septicaemia. A szepsis miatt kialakult halálozás a dializált betegek körében ötvenszerese az egészséges populációénak.

HUN 2011;15(02 klsz)

LAM Extra Háziorvosoknak

2011. OKTÓBER 20.

Az infektológia változása az elmúlt két évtizedben

SZALKA András

A fertőző betegségek és a különböző fertőzések napjainkban mind a fejlődő, mind az iparilag fejlett országokban tömeges megbetegedéseket okoznak, és a halálozás is jelentős. Annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedekben egyre több ismerettel rendelkezünk a mikrobákról, a kórképek hatásos kezeléséről és a megelőzés lehetőségeiről, világszerte évente több mint 13 millióan halnak meg fertőzéses megbetegedésekben.

HUN 2011;3(04)

Lege Artis Medicinae

2011. SZEPTEMBER 20.

Az invazív gombainfekciók empirikus, illetve preemptív kezelése onkohematológiai betegek esetében

RÓKUSZ László

A fonalasgomba-infekciók jelentős problémát okoznak az immunológiailag károsodott betegek esetében. Az empirikus gombaellenes kezelés lényege, hogy a beteg klinikai észlelése során olyan adatokat, fizikális jeleket, tüneteket tudunk összegyűjteni, amelyek megalapozzák az invazív gombafertőzés klinikai gyanúját és ezért hatékony gombaellenes terápiát lehet indítani.

HUN 2011;21(08-09)

Lege Artis Medicinae

2011. SZEPTEMBER 20.

A galaktomannanmeghatározás szerepe az invazív aspergillosis korszerű kezelésében

SINKÓ János

Az invazív aspergillosis életet veszélyeztető gombainfekció, amely bizonyos kockázati tényezők fennállása esetén lép fel. Bizonyításához szövettani mintavételre van szükség, amely a betegek többségében nem vagy csak késedelmesen végezhető el.

HUN 2011;21(08-09)

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Nem ismerik fel időben: TNF elleni szerek és gombafertőzések

Az amerikai gyógyszerügyi hatóság felszólította a TNF-gátlók gyártóit a termékek alkalmazási előírásának átdolgozására, mert eddig nem hangsúlyozták eléggé az opportunista gombás fertőzések veszélyét – halálos következményekkel.

HUN

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

Diabeteshez kapcsolódó infekciók

SZALKA András

Erősen vitatott, hogy a jól beállított cukorbetegben a fertőzések gyakrabban fordulnak elő, mint egészségesekben. Számos bizonyíték van arra vonatkozólag, hogy a rosszul beállított cukorbeteg neutrophil granulocytái nem képesek feladatukat ellátni (chemotaxis, phagocytosis, adherencia, intracellularis elölés), és a celluláris immunitásban is károsodás következik be. Ennek alapján számosan azon a véleményen vannak, hogy a nem jól beállított cukorbeteg csökkent védekezőképességűnek („immunocompromised host”) tekintendő. Abban azonban egyetértés van, hogy diabetes mellitus kapcsán az infekciók igen sokszor súlyosabb lefolyásúak, mint az egyébként egészséges egyénekben keletkező hasonló fertőzések.

HUN

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

A fertőző megbetegedések jelentése régen és ma

SZALKA András

Az elmúlt 30-40 évben a klasszikus fertőző betegségek eltűnésével, ill. számuk jelentős csökkenésével párhuzamosan egyre több egészségügyi beavatkozásokkal és kórházi fertőzésekkel kapcsolatos infekciók diagnosztizálhatók. Az is közismert, hogy egyes nem kórházi eredetű fertőzések még ma is jelentős számban fordulnak elő (pl. salmonellosis, campylobacteriosis, varicella) és szinte minden évben új kórokozókat és új betegségeket ismertünk meg. Az új ismeretek közé tartozik infekciók szempontjából az is, hogy bármilyen mikroorganizmus fertőzést idézhet elő, a szervezet megváltozott védekezőképességének tükrében.

HUN

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

Alsó légúti fertőzések Pneumonia és CBAE

SZALKA András

A leggyakoribb fertőző megbetegedések a légúti infekciók. A felső légúti infekciók az egész emberiséget érintik és évente szinte mindenkinek egy, vagy több alkalommal van a felső légutakban zajló infekciója. Az igen magas morbiditási adatok mellett, a letalitás elenyésző. Ugyanakkor alsó légúti infekciókban még napjainkban is sokan halnak meg. A világ és az orvostudomány kétségtelenül sokat változott azóta, hogy a múlt század elején Osler a „pneumococcus”-t úgy jellemezte: „captain of the man of death”. Az antibiotikumok felfedezése lényegesen javította a betegek életben maradási esélyeit. Ezzel párhuzamosan kiderült, hogy az összes antibiotikum fogyasztás kétharmada a légúti infekciók terápiáját szolgálja, és éppen e fertőzések kezelése terén van a legnagyobb antibiotikum visszaélés is. Mindez oda vezetett, hogy megváltozott a különböző légúti patogének antibiotikumok iránti érzékenysége és emiatt folyamatosan változtatni kellett az egyes kórképek kezelési stratégiáját.

HUN