Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

A szégyen mint medicinális jelenség

KELEMEN Gábor

A szerző új szempontokat javasol a medicinában a 21. századra megváltozott problémaként jelentkező szégyen leírásához, megértéséhez és kezeléséhez. Áttekintést nyújt a szégyen jelenségvilágáról és röviden összefoglalja a vonatkozó empirikus pszichológiai, neurobiológiai, valamint csecsemőmegfigyelési eredményeket. Kitér azokra a zavarokra, melyek kialakulásában a szégyen központi szerepet játszik.

HUN 2022;32(08-09)

Hírvilág

2022. SZEPTEMBER 22.

Utcát neveztek el Richter Gedeon gyáralapítóról születésének 150. évfordulóján

Richter Gedeon nevét veszi fel a kőbányai Vaspálya utca egy szakasza, tisztelegve az 1872-ben született gyógyszerész, gyáralapító emléke előtt. Az utcát, valamint a Richter Gedeon születésének 150. évfordulója alkalmából emelt emlékművet D. Kovács Róbert Antal, a X. kerület polgármestere, Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. igazgatóságának elnöke és Orbán Gábor, a társaság vezérigazgatója avatta fel.

HUN

Gondolat

2022. AUGUSZTUS 31.

Természetművészet: újraalkotni a természet és az ember kapcsolatát

Hol szoktunk műalkotásokkal találkozni? Fehér falak között, múzeumban és galériákban. De el tudjuk képzelni, hogy kint a domboldalban vagy a patakparton nézzünk egy szobrot, festményt vagy installációt? Olyan műalkotást, amely sárból, nádból, kőből készült, és amelyet a természet erői lassan lebontanak? Cikkünkben egy különleges kortárs művészeti irányzatot mutatunk be, és vele együtt az egri Esterházy Károly Katolikus Egyetem egy olyan képzését, amely mind a magyar, mind az európai felsőoktatásban egyedülálló.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2022. JÚLIUS 05.

Hypertonia és RAS-gátlók előfordulása SARS-CoV-2 fertőzés miatt intézeti ellátásra került 18 év feletti egyénekben

FEJES Imola, RÓKA Richárd, PETŐ Zoltán, ÁBRAHÁM György, VÁRKONYI Tamás, LENGYEL Csaba, LÉGRÁDY Péter

Célunk az volt, hogy az SZTE Belgyógyászati Klinika Nyugati telephely fekvőbeteg Járványellátó Központ részlegén felvételre került, 18 év feletti Covid-pozitív betegek között a kezelt hypertonia előfordulását, a szedett vérnyomáscsökkentők számát, a RAS-gátló vérnyomáscsökkentők (ACE-gátló és/vagy ARB) előfordulását felmérjük. A vizsgálatban véletlenszerűen kiválasztott 165 (94 férfi, 71 nő) gyorsteszttel vagy PCR-rel Covid-pozitív, 2021. február közepe és április vége között felvett betegek adatainak retrospektív elemzése történt. A betegek életkora 59,9±12,9 év volt (26–92), a BMI 30,7±6,6 kg/m2 (20,3–55,4). A betegek között felvételkor 103 (62,4%) már ismert hypertoniás egyén volt (56 férfi, 47 nő). A szedett vérnyomáscsökkentők száma felvételkor 1,6±1,6 darab (maximum hat), a kezelés végén 1,8±1,7 darab. Területen több mint három szert 23-an, éppen hármat 25-en szedtek. Monoterápiában felvételt megelőzően 20-an részesültek, a kezelés végén 25-en. A vérnyomáscsökkentők száma a kezelés végén 74 esetben nem változott, hat esetben csökkent, 31 esetben nőtt, ezek között 11 új indítás volt. Egy betegnél a csökkenés 100%-os volt, a monoterápiát el kellett hagyni, a többi öt esetben pedig 50%-os. A hypertoniás betegek több napot töltöttek intézetben, mint a nem hypertoniás egyének (10,9±6,8 vs. 9,2±6,3). A felvételkor mért spontán O2-szaturáció a hypertoniás beteg között alacsonyabb volt, mint a nem hypertoniás egyéneknél (92,6±4,8 vs. 89,6±9,7%), ARB-t szedők között volt a legalacsonyabb (87,5±8,5%, p=0,01 vs. nem hypertoniás). Az összes halálozás a hypertoniás betegek között 8,7%, a nem hypertoniás betegek között csak 1,6% volt. A hypertoniás betegeket vizsgálva, a RAS-gátlót szedők és nem szedők között az intenzív ellátás 16,3 vs. 13%. Az összes halálozás a RAS-gátlót szedők között 10%, a nem szedők között 4,3%, az ARB-t szedők között 13% és az ACE-gátlót szedők között 8,8% volt. Eredményeink alapján a hypertonia nagyobb kockázatot jelenthet a rosszabb Covid-kimenetel tekintetében. A RAS-gátló kezelésben részesültek nagyobb kockázatát észleltük a RAS-gátló kezelésben nem részesültekhez képest.

HUN 2022;26(03)

Ökológia

2022. JÚNIUS 29.

Az emberi egészség és az élelmiszerrendszerek egysége

Számos súlyos egészségügyi probléma kiváltó okai az iparosított élelmiszer- és mezőgazdasági rendszerekben keresendők – írják a The potential of diversified agroecological systems to deliver healthy outcomes: Making the link between agriculture, food systems & health című, Food Policy szaklapban megjelent tanulmány szerzői. A nagymértékben külső inputokra utalt mezőgazdaság, az intenzív állattartás, az erősen feldolgozott élelmiszerek kiterjedt marketingje és a deregulált globális kereskedelmi láncok mind példaként sorolhatók fel erre. Általában mégis a tágabb kontextus figyelembevétele nélkül, úgy tekintenek a különféle egészségügyi problémákra, mintha azok minden mástól függetlenül lépnének fel. A túlsúlyt például gyakran egyéni életmódbeli választások kérdéseként tárgyalják (az étrendre és a mozgásra összpontosítva), kevés figyelmet fordítanak arra, hogy mi a kapcsolata az „élelmiszer-környezet” (food environment) egyéni döntésekre gyakorolt hatásával. További példa az élelmiszer eredetű megbetegedések esete. Miközben a szakértők jellemzően a hosszú élelmiszer-ellátási láncok átláthatatlanságát és az intenzív állattartást jelölik meg ezek kiváltó okaiként, szélesebb körben leginkább pusztán közegészségügyi krízisként tekintenek rájuk.

HUN

Medica Mente

2022. JÚNIUS 07.

Gyomorrák-epidemiológia, kockázati tényező, kezelés

BODOKY György

A gyomorrák előfordulása világszerte csökkenő tendenciát mutat, ennek ellenére még mindig az egyik leggyakoribb rákfajta. A világon a daganatos halálozás második leggyakoribb oka. A morbiditás és a mortalitás regionális különbséget mutat, a legmagasabb Kelet-Ázsiában (Japán, Korea, Kína), Dél-Amerikában az Andokban, valamint Kelet-Európában. A betegség körülbelül kétszer olyan gyakran fordul elő férfiaknál, mint nőknél, azonban ez a különbség a 40 év alatti korosztályban nem észlelhető. Japánban a gyomorrák még mindig összességében a vezető rákfajta.

HUN

Hírvilág

2022. MÁJUS 13.

A szúnyogok elleni biológiai védekezést segítik a PTE szakemberei

A szúnyogok elleni minél hatékonyabb biológiai védekezést szolgálja az az együttműködés, amely a Pécsen működő Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) és egy biológiai alapú kártevő-mentesítést végző, innovatív megoldásokat alkalmazó spanyol cég magyarországi leányvállalata között jött létre – közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE) az MTI-vel.

HUN

Ökológia

2022. ÁPRILIS 26.

Bőrünk mikrobiomja és a környezet, amiben élünk

Az emberi mikrobiom, különösen a testfelszín mikrobaközössége és a környezet milyensége erősen összefügg. Egy az American Journal of Clinical Dermatology szaklapban megjelent cikk, a Skin Microbiome and its Interplay with the Environment szerzői néhány mikrobiommal kapcsolatos kutatás főbb eredményeit összegzik. A szekvenálás, a bioinformatika és az analatika terén zajló előrelépések lehetővé teszik, hogy nagyobb részletességgel tárjuk fel teljes mikrobaközösségek struktúráját, működését és összefüggéseit. A környezeti és orvosi mikrobiológia határain átívelő multidiszciplináris megközelítések nagyban segítik a különféle mikrobaközösségek viszonyainak alaposabb feltárását. A mikrobiális ökológia kihívásainak egyike a gazdákhoz kapcsolódó mikrobák filogenetikai diverzitásának összekapcsolása azok közösségekben betöltött funkcionális szerepével.

HUN

Gondolat

2022. FEBRUÁR 11.

Az önmagunkkal való foglalkozás mint gyógyítás – Interjú Kis Judit képzőművésszel

„Mentális egészséggyakorlatok. A művészet közösségi helyzetekbe terelése.” Saját munkáiról szólva fogalmaz így Kis Judit képzőművész, akinek az önreflexióra építő művei önmagunkkal és másokkal egyaránt interakcióra hívnak. Kis Judit 2020-ban kapta meg az ACAX_Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, akkor, amikor a Covid-járvány globális szinten ébresztett rá mindannyiunk kiszolgáltatottságára, gyengeségeinkre és erősségeinkre. A rangos képzőművészeti díj nemzetközi zsűrije szerint Kis Judit munkái arra a lehetőségre hívják fel a figyelmet, hogy „úgy hagyjuk majd magunk mögött a jelenlegi helyzetet, hogy közben újra felfedezzük képességünket az empátiára és a törődésre”. A fiatal képzőművésszel sebezhetőségről, egyéni és közösségi gyógyulásról beszélgettünk.

HUN

Egészségpolitika

2022. JANUÁR 28.

A D- és K2-vitamin az immunrendszer létfontosságú támogatói

KUN J. Viktória

Az elmúlt másfél évünk a Covid-járványról szólt, és tudósok a világ minden táján kutatják a betegség súlyosságának hátterében álló okokat és a megoldási lehetőségeket. Idén ősszel hozták nyilvánosságra azokat a legfrissebb kutatási eredményeket, amelyek már a világjárvánnyal összefüggésben készültek és kiderült: a K2-vitamin a D-vitaminnal együtt nélkülözhetetlen az egészséges immunrendszerhez, és hiánya egyértelmű összefüggést mutat a Covid-19 megbetegedések kimenetelének súlyosságával. Tudjuk, hogy az oltás a Covid-19 elleni leghatékonyabb fegyverünk, ahogy azt is, hogy a krónikus betegségek a legnagyobb rizikófaktorai a súlyos, akár végzetes kimenetelének. De a szervezet természetes védekezőképessége még soha eddig nem került ennyire előtérbe, mint a mostani pandémiás időszakban. Balaicza Erika belgyógyász főorvos friss kutatás kapcsán hívja fel a figyelmet a vitaminpótlás fontosságára.

HUN