Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2010. JÚLIUS 20.

Az apátia neurológiai és pszichiátriai vetületei

GYURIS Jenő

A szerző sok évtizedes, több mint 100 ágyas neurológiai és pszichiátriai osztály vezetése alatt, 100 ezernél több beteg kezelése, megfigyelései során szerzett tapasztalatai és a témával kapcsolatos irodalom összegzése alapján részletesen tárgyalja az apátia tünetegyüttes minden vetületét.

HUN 2010;63(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2009. OKTÓBER 20.

Szexológiai problémák neurológiai kórképekben: neuroszexológia

GYURIS Jenő

A szerző a magyar - általa ismert - irodalomban nem talált a neurológia és a szexualitás összefüggéseit tárgyaló közleményt, ezért vizsgálta ezt a komplex témakört. Az egészséges szexuális magatartás meghatározó az egyén életminőségében.

HUN 2009;62(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁRCIUS 01.

A neuropszichiátria néhány aktuális kérdése

GYURIS Jenő

A szerző rövid történeti áttekintés után részletesen foglalkozik a neuropszichiátria fogalmi meghatározásaival, melyek a központi idegrendszer sokoldalú tanulmányozása során született jelentős tudományos eredményeket is tükrözik. Rámutat, hogy ezek az elmúlt másfél évtizedben jelentősen növelték a neuropszichiátriának, mint önálló, integratív tudományterületnek a fejlődését.

HUN 2000;53(3-4)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁRCIUS 20.

A magyar neurológia történet (I. rész)

BEKÉNY György

Minden nemzetnek vannak olyan kiválóságai, akikre büszke. Nálunk az intellektuelek úgy gondolják, hogy a magyarok különösen tehetségesek a zene és a matematika területén. Kitűnő genetikusunk nézete szerint azonban a különböző képességek genetikai háttere az egyes népek között egyenlő, és az eltérő eredményeket külső körülmények okozzák. Valóban, a nagy magyar dirigensek és muzsikusok egyesült államokbeli „halmozódására”, számos No- bel-díjas matematikus és fizikus amerikai pályafutására az adott lehetőséget, hogy politikai okokból el kellett hagyniuk hazájukat. Ellentétben a fenti gondolatmenettel, a magyar neurológia első 50 évének igen sikeres és nemzetközileg megbecsült korszakát csak hátráltatták a körülmények. Annál inkább nagyra kellett értékelnem e korszak neurológiai produkcióját. Örülnék, ha e munka olvasóinak is ez lenne a véleménye. Ismertetésre azokat a közleményeket választottam ki, amelyek úgynevezett „világnyelveken” jelentek meg. Kivételt csak a monográfiák, tézisek és egy-egy jelentősebb munka képez, amelyek anyaga részben már közlésre került idegen nyelven is. A terjedelem korlátai miatt az idegrendszerrel foglalkozó tudomány számos területe nem kerülhetett megbeszélésre. Így nem írhattam a neuroanatómia olyan nemzetközi nagyságairól, mint Lenhossék Mihály, Apáthy, Szentágothai; a neurofizológusokról, különös tekintettel a cochleovestibularis rendszerrel foglalkozókra, mint Hőgyes, Bárány, Békésy; a neuroendokrinológiáról vagy a neurokémia számos részletéről. A témánkkal szorosan öszszefüggő neurokirurgia jelentősége miatt önálló ismertetést igényel. Környey Istvánnak, a magyar neurológia nagy tanújának és tudósának tollából 1976-ban jelent meg a magyar idegtudományok történetét ismertető kis monográfia. Nagy Zoltán 1992-ben publikálta a múlt századi magyar neurológia történetét, Hungarian Neurology in The Last Century cím alatt. Ezen történeti összefoglalók jelen munkámnak fontos elő futárai voltak.

HUN 1994;47(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1970. AUGUSZTUS 01.

KÖNYVISMERTETÉS: 'Localisation in clinical neurology'

DR. PÁLFFY György

A 30 kötetre tervezett Handbook of clinical neurology jelen, 2. kötetét Vinken és Bruyn ezekkel az enthusiastikus szavakkal vezetik be: ,,Szigorú rend és logika lehetővé teszik, hogy egy szerteágazó tünetekkel jelzett folyamatot elegánsan, milliméteres precizitással localizáljunk az idegrendszert alkotó kapcsolatok myriádjainak háromdimenziós rendszerében." Biemond pedig a következőket mondja: ,,Egy idegbetegség megállapításában, bármilyen természetű legyen is az, három kérdést kell megválaszolni, rendszerint a következő sorrendben: 1. Organikus természetű-e a zavar: 2. Ha igen, hová localizáljuk ezt a zavart okozó sérülést: 3. Mi a kórfolyamat természete? A második kérdés megválaszolása, kétségkívül, a legsajátságosabb a neurologiában, mivel a topographiai diagnosis információit kizárólag a neuroanatomia és neurophysiólogia alaptudományaiból meríti."

HUN 1970;23(8)

Ideggyógyászati Szemle

1965. FEBRUÁR 01.

Schaffer Károly neuroanatómiai munkássága

HORÁNYI Béla

Szerző beszámol Schaffer Károly neuroanatómiai munkásságáról.

HUN 1965;18(02)