Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2020. JÚLIUS 01.

A sarcopenia – izomfogyás – patomechanizmusa, klinikai képe és metabolikus társbetegségei

VERECKEI Edit, HODINKA László

A sarcopenia, vagy időskori izomerő- és izomtömeg-csökkenés napjaink demográfiai változásainak, azaz a hosszabb élettartam miatt az idősebb korosztály nagyobb számának köszönhetően is igen komoly népegészségügyi probléma. Az életkor elő­rehaladtával az izomszövet fokozatosan leépül, a folyamat eredményeként pedig csökken az izom tömege és ereje. Ezt az ál­lapotot ne­vezzük sarcopeniának. A sarcopenia az izomtömeg, az izomerő és a funk­cionális füg­getlenség egyidejű csökkenése. Ezzel párhuzamosan a fizikai teljesítmény romlik (gyengeség, lassúság, egyensúlyvesztés). Ezek halmozódó hiányok, következményük a fáradtság, az öregviselkedés, a fogyás. Többnyire szellemi ha­nyatlással jár, és fokozódó elszigetelődéshez vezet. A sarcopenia elsődleges formája az izomsejtek energiatermelésének csökkenése, majd az életkorral arányos pusztulása. Másod­la­gosan a hormonális kiesések, az idegrendszer betegségei, a kevés mozgás, a tápanyagok felszívódásának zavarai, éhezés, idült fertőzés gyorsítja ezt a folyamatot és súlyosbítja az érintett állapotát. A sarcopenia kialakulásában összetett genetikai, biokémiai, hormonális mechanizmusok vesznek részt. Involúciós folyamat, amelyben az izomzatot felépítő tényezők és a lebontás egyensúlya megbomlik. A sarcopeniás állapot kockázatainak felismerésére, szűrésére és kórismézésére kérdőívet és algoritmust dolgoztak ki, amely konkrét határértékek mentén választja el a sarcopeniásokat a nem sarcopeniásoktól. A 65 év felettiek járásának sebessége, a kezek szorítóereje és a mért vagy számított izomtömeg azok a vágáspontok, amelyek alapján a sarcopenia kimondható. A sarcopenia addig tekinthető az „élet­tani” öregedés részének és azután válik betegséggé, amikor a diagnosztikus határértékek átlépé­sekor az érintett által megélt funkcionális akadályok és az életminőség romlása bekövetkezik. A sarcopenia megelőzése és kezelése, az elesés kockázatának csökkentése a rendszeres erőkifejtést igénylő aktív tornagyakorlatok és mozgáskoordinácós gyakorlatok végzésén alapul. A gyógyszeres kezelés lehetőségei korlátozottak, a kínálkozó molekuláris terápiás célpontok ellenére nincs a látóhatáron meggyőzően hatásos innovatív terá­piás eszköz. A mozgásterápia mellett az izomfejlődést serkentő aminosavak, így a leu­cin, illetve a β-hidroxi-metilbutirát ana­lógja alkalmazásának hatásossága mellett szólnak gyenge bizonyítékok.

HUN 2020;30(06-07)

COVID-19

2020. JÚNIUS 30.

Tudományos segítség időseknek Covid-19-járvány idején és azon túl is

Tanácsadás, folyamatos kontroll, amelynek tudományos eredményei is lesznek. Ezzel a célkitűzéssel jött létre egyedüli kezdeményezésként a PTE Transzlációs Medicina Központ, a Transzlációs Medicina Alapítvány és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet összefogásával, a Richter Gedeon támogatásával egy együttműködés.

HUN

COVID-19

2020. MÁJUS 14.

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

HUN

Nővér

2020. ÁPRILIS 30.

A fájdalomcsillapítás hatékonyságának szerepe daganatos megbetegedésekben

BÖGYÖS Dorina Viola, KIRÁLY Edit

A daganatos megbetegedés napjainkban kiemelkedő fontosságú népegészségügyi probléma, vezető halálokok közé sorolandó kórállapot. Mivel ma már ezzel a betegséggel is hosszan el lehet élni, ezért nagyon fontos az életminőség, amit a fájdalom nagymértékben befolyásol. A vizsgálat célja: Megvizsgálni és feltárni a hazai daganatos fájdalomcsillapítás területén felme­rülő esetleges problémákat, és ezekre a problémákra megoldási javaslatot adni. Kérdőíves vizsgálatunknál tumoros betegségben szenvedőket kérdeztünk, akik fájdalomtól szenvedtek, és otthonukban élték mindennapjaikat. A kutatás anonim keresztmetszeti vizsgálat, melynek során leíró és összehasonlító statisztikai módszereket alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora 55 év volt. A leggyakoribb primer daganat megjelenési helye az emlő (n=25) és a tüdő (n=13). A betegek közel 30%-ánál alakult ki áttét. A megkérdezettek 42%-ának volt erős fájdalma (VAS ≥7 pont), aminek időtartamát napi 1-2 (n=40), illetve napi 4-5 órára (n=30) becsülték. A válaszolók majdnem kétharmada NSAID tartalmú készítményt (n=64) használt. Az enyhe (n=18) és erős opioid (n=15) alkalmazók közel egyenlő arányban oszlottak meg. Szignifikáns különbséget találtunk az „enyhe-közepes” (p=0,01) és az „enyhe-erős” fájdalmat (p=0,004) jelző csoportok vizsgálatánál a magasabb számú opioid tartalmú szerek használata miatt. Ebből kiderült, hogy a nagyobb fájdalmat érző személyek használtak erős hatású fájdalomcsillapító szereket. A betegek több mint a fele használ valamilyen altatót vagy nyugtatót kiegészítésül. Az áttéttel élő betegek (n=28) nagyobb arányban használnak erős (n=7), illetve enyhe opioidot (n=10), mint azok, akiknél áttét nem jelentkezett. A kapott eredmények alapján hazánkban viszonylag kevés daganatos beteg használ erős opioid tartalmú szert, annak ellenére, hogy fájdalma erős. Emiatt fontos lenne a fájdalom erősségének minél pontosabb megítélése. A mellékhatásoktól való félelem gyakran nem indokolt és nem korlátozhatja a megfelelő terápia beállítását.

HUN 2020;33(2)

COVID-19

2020. ÁPRILIS 25.

Holland Népegészségügyi Intézet irányelveit a COVID-19-cel kapcsolatos fokozott thrombosis-hajlamra, annak megelőzésére és kezelésére

A COVID-19, különösen a súlyosabb esetek gyakran társulnak fokozott thrombosis-hajlammal a szervezet véralvadási rendszerének részben a vírusinfekció, részben a fokozott immunválasz okozta egyensúlyzavara miatt. Egyre gyakrabban derül ki, hogy a COVID-19-ben észlelhető súlyos pulmonológiai eltérést nem csak gyulladás, hanem pulmonális mikroembolizáció vagy tüdőembólia is okozza. Viszonylag gyakran észlenek mikroangiopathiás thrombotikus károsodással összefüggő tüneteket is. Mindezek miatt fontos, hogy COVID-19-ben, főleg a súlyosabb esetekben megfelelő thrombosis-profilaxis, illetve antithrombotikus kezelés történjen.

HUN

COVID-19

2020. ÁPRILIS 06.

Dementia-ellátás a COVID-19 járvány idején

A SARS-CoV-2 vírus agresszív terjedésével a halálos áldozatok száma világszerte növekszik. Nemzetközi adatok alapján a legtöbb halálos fertőzés az idősebb korosztályban történik, akiknél gyakran valamilyen más egészségügyi probléma is fennáll.

HUN

Hírvilág

2020. ÁPRILIS 03.

Koronavírus kisokos

Egy hazai szakemberek által készített, hiteles forrásokra támaszkodó, közérthető tájékoztató a laikus publikum számára a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos, leggyakrabban felmerülő kérdésekre. Mindenkinek ajánlott a figyelmes elolvasása, aki tudatosan és elővigyázatosan szeretne viselkedni a saját és mások egészségének megőrzése érdekében!

HUN

COVID-19

2020. ÁPRILIS 02.

USA: Tíz hét a görbe letöréséig?

2020.április 1.-én a NEJM egy jelentős figyelmet kiváltó szerkesztőségi közleményt jelentetett meg Harvey V. Fineberg, a National Academy of Medicine előző elnöke tollából. A jeles szerző egy teljesen új “haditervet” javasol az USA számára a COVID-19 járvány leküzdésére. Javaslatának lényege, hogy 1/ az USA elnöke nevezzen ki egy neves katonai “parancsnokot", aki a szektorokon átívelően irányítja a védekezést 2/ legyen masszív, több millió főre kiterjedő, gyors tesztelés 3/ kellő számban biztosítani kell a védőfelszereléseket és az ellátáshoz szükséges eszközöket országos szinten 4/ egy új osztályozási modell alkalmazása: fertőzött, vélelmezhetően fertőzött, fertőzésnek kitett, nem fertőzött és nem is volt fertőzésnek kitéve, felgyógyult 5/ a teljes lakosság mozgósítása 6/ a tevékenység végzésével egyidejű tanulás és kutatás. Véleménye szerint, ha mindez megvalósulna, akkor nem csupán a járványgörbe ellaposítása, hanem letörése válna lehetségessé az USA-ban.

HUN

COVID-19

2020. ÁPRILIS 01.

A COVID-19 kezelésére vonatkozó pulmonológiai konszenzus dokumentum

24 nemzetközi szakértő elkészítette a COVID-19 kezelésére vonatkozó pulmonológiai konszenzus dokumentumot. A dokumentum lényegre törően, jól áttekinthetően foglalkozik az epidemiológiával, a klinikai képpel, a súlyossági osztályozással, a laboratóriumi, a képalkotó, a pulmonológiai vizsgálatok indikációjával, a leletek értékelésével, a kezeléssel, a stádiumtól függő kezeléssel, az egyes gyógyszerek indikációjával, a kritikus állapotú betegek ellátásával, az egyéni és a közösségi védelem eszközeivel, használatukkal. Számos szemléletes ábra, táblázat segíti a gyors tájékozódást. Mindenki számára hasznos dokumentum!

HUN

COVID-19

2020. MÁRCIUS 28.

COVID-19: a kardiológiai betegek ellátása - külföldi irányelvek

Az elmúlt napokban a kardiológiai betegek ellátásának az új-koronavírus okozta járvány idején javasolt speciális szempontjait tárgyaló 4 útmutató jelent meg az Egyesült Államokból, Kínából és Spanyolországból. Az amerikai irányelv a betegek, az egészségügyi szakemberek és az egészségügyi ellátórendszer számára is útmutatást ad a járvány idejére. A kínai irányelv a COVID-19-ben szenvedő kardiológiai betegek intenzív ellátásának a speciális szempontjaival foglalkozik. A spanyol dokumentum a COVID-19-ben szenvedő koronáriabetegek invazív ellátásának az elveit tárgyalja. A három dokumentum mintegy egymásra épül, az általános elvektől a speciális elvek felé haladva ad útmutatást. A második US dokumentum pedig a szívritmuszavarban szenvedő betegek ellátásának - három neves amerikai testület által írt - közös irányelvét tarrtalmazza a COVID-19 pandémia idejére.

HUN