Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2001. JÚLIUS 01.

Funkcionális transcranialis doppler-vizsgálatok agyi keringészavarokban és a stroke rizikófaktoraiban

VALIKOVICS Attila

A stroke világszerte az egyik vezető halálok. A fejlett országokban az elmúlt években a stroke-gyakoriság átmeneti csökkenését, majd stabilizálódását lehetett észlelni, de hazánkban a tendencia nem ilyen kedvező, továbbra is a világelsők között vagyunk.

HUN 2001;54(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1998. MÁJUS 01.

Jobb-bal sönt kimutatása transcranialis Doppler-módszerrel agyi ischaemiás betegeknél

VASTAGH Ildikó, FOLYOVICH András, ASBÓTH Richárd, SUGÁR Katalin, ILNICZKY Sándor, SZIRMAI Imre

A fiatalkori ischaemiás cerebrovascularis betegségek eredete 35-40%-ban tisztázatlan. Paradox agyi embolisatio kialakulhat az idős korban gyakoribb mélyvénás thrombosis vagy pulmonalis hypertensio klinikai jelei nélkül is.

HUN 1998;51(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1982. FEBRUÁR 01.

Az EEG vizsgálat értéke a cerebrovaszkuláris eredetű deliriumok elemzésében

DR TARISKA Péter, DR SISKA Éva

A szerzők 37 cerebrovaszkuláris delirium miatt férfi pszichiátriai osztályon kezelt, neuropathológiailag feldolgozott esetben az EEG vizsgálat tapasztalatait összegezik. Megállapítják, hogy a heveny agyinfarktusok gyakori tünete a delirium (32,5%); az infarktus lokalizációja és lateralizációja változatos lehet; a delirium kialakításában cerebrális és extracerebrális tényezők változó arányban vesznek részt. Három fő neuropatológiai csoportot különítenek el: a Willis-kör súlyos arterioszklerózisán alapulóan kialakult nagy, féltekei, főleg végellátási-, ill. határterületi nekrózisok (I. csoport); vertebrobasilaris területi infarktusok (II. csoport) és diffúz anoxiás - vasalis károsodások (III. csoport). Az EEG vizsgálat minden esetben kóros leletet mutatott, gócjel 17 esetben volt, mesodiencephalis működészavar jelei 13-ban. Ha egymással egyező klinikai és EEG góc van, nagy a valószínűsége, hogy morfológiai károsodás is van (76,5%); az EEG a lágyulást „előrejelezheti"; egyéb kóroki tényezőktől az elkülönítést megkönnyítheti; a multi-infarktus demenciák felismerését megkönnyítheti. Az agyi keringészavarok tünetei csak a morfológiai károsodásból sokszor nem vezethetők le.

HUN 1982;35(02)

Ideggyógyászati Szemle

1978. JÚNIUS 01.

Skizofréniák kórlefolyását meghatározó pszichopatológiai és szociálpszichiátriai tényezőkről

DR. PETHŐ Bertalan

Feltételeztük, hogy a skizofrénia kutatása azért hoz a vártnál sokkal kevesebb eredményt, mert a „skizofrénia" konvencionális diagnózisa egymástól határozottan eltérő betegségegységekre vonatkozik. Ezt a nozológiai hipotézist ciklofrén és hebefrén betegek (n = 46) kórlefolyása prediktív tényezőinek multi-trait-multimethod vizsgálata során specifikáltuk. Az index psychosis, továbbá a kórlefolyás rövid távú és öt és féléves szakaszának korábbi kontrollált személyes vizsgálata szerint a két kórkép a nozológiai elvárásnak megfelelően, határozottan különbözik: a ciklofrének klinikailag gyógyulnak, a hebefréneknél pedig jellegzetes pszichopatológiai maradványtünet-együttes és adaptációzavar marad vissza. Jelen vizsgálatokkal megállapítottuk, hogy a biológiai, a morbogén, a szociogén és a pszichológiai tényezők prediktív szerepe nozológiailag különböző. A kórlefolyás alakulásában elsődlegesek a biológiai tényezők. A további tényezők a kórfolyamat előrehaladtával válnak jelentősebbé, elsősorban a ciklofrének csoportjában. A pszichopatológiai maradványtünet-együttes és a szociális adaptációzavar feltételegyüttese részben azonos, részben eltérő. Ezek a skizofrénia spektrumba tartozó pszichózisokra valószínűleg interpolálható eredmények a nozológiai alapkutatások fontosságára, továbbá - szemben az antipszichiátriai mozgalommal - a biológiailag alapozott pszichiátria alapvető, bár szociálpszichiátriai oldalról szükségszerűen kiegészítendő szerepére hívják fel a figyelmet.

HUN 1978;31(06)