Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2010. MÁJUS 20.

A diabetes hatékony kezelése metformin-szitagliptin fix kombinációs terápiával

LIPPAI József

Acukorbetegség „jó” kezelése ma is kihívás mind az orvos, mind a beteg számára. A 2-es típusú cukorbetegség a diagnózis pillanatában már a legtöbbször évek óta fennáll, a betegek többségében több társbetegség és kockázati tényező is jelen van: alma típusú hasi elhízás, magas vérnyomás, emelkedett koleszterin- és trigliceridszint, dohányzás, mozgásszegény életvitel.

HUN 2010;20(05)

Lege Artis Medicinae

2010. MÁRCIUS 20.

A polycystás ovarium szindróma gyógyszeres kezelésének bizonyos kérdései

BAJNOK László

A kórkép úgy is felfogható, mint egy hiperaktív önerősítő kör, amelynek fennmaradásához azonban fokozott inzulinhatásra és/vagy mellékvese-aktivitásra is szükség van. Ez érthetővé teszi, hogy a kórfolyamatba különböző szinteken történő beavatkozás hogyan javítja a kórlefolyást általánosan.

HUN 2010;20(03-04)

Lege Artis Medicinae

2010. MÁRCIUS 20.

A rosiglitazon cardiovascularis biztonságossága - A RECORD vizsgálat tanulságai

HALMOS Tamás

A RECORD vizsgálat nemzetközi munkacsoportja az orális antidiabetikum rosiglitazon biztonságosságát értékelte a megelőzően közölt ellentmondásos, kedvezőtlen cardiovascularis mellékhatások tükrében, metforminnal és szulfonilureával kombinációban.

HUN 2010;20(03-04)

Lege Artis Medicinae

2009. JÚNIUS 10.

Krónikus hepatitis C-vírus-fertőzés sikeres kezelése ritka, reverzíbilis mellékhatások kíséretében

ERŐSS Bálint Mihály, NEMESÁNSZKY Elemér

Azokban az esetekben, amikor hiányoznak a betegségre jellemző panaszok és tünetek, általában a kóros májfunkciókra utaló paraméterek irányítják a figyelmet a hepatitis Cvírus okozta krónikus májbetegségre. Ha a vírus szerológiai aktivitása is igazolható, mérlegelni kell a kombinált antivirális kezelést (pegilált interferon plusz ribavirin). Az antivirális kezelés során számos, általában reverzíbilis mellékhatás, illetve szövődmény jelentkezhet.

HUN 2009;19(04-05)

LAM Extra Háziorvosoknak

2009. FEBRUÁR 12.

Fókuszban a 2-es típusú cukorbetegség

WINKLER Gábor

- A gyógyszeres kezelésben metformin legyen-e mindig az elsőnek választandó szer? Érdemes-e sovány betegnek is adni? Milyen esetekben nem ajánlott?

HUN 2009;1(01)

Lege Artis Medicinae

2008. DECEMBER 19.

Fókuszban a 2-es típusú cukorbetegség

WINKLER Gábor

- A gyógyszeres kezelésben metformin legyen-e mindig az elsőnek választandó szer? Érdemes-e sovány betegnek is adni? Milyen esetekben nem ajánlott?

HUN 2008;18(12)

Lege Artis Medicinae

2008. NOVEMBER 10.

A 2-es típusú diabetes mellitus új terápiás lehetőségei: inkretinmimetikumok és inkretinhatás-fokozó készítmények

JERMENDY György

Az inkretinek a bélhuzam speciális sejtjeiben termelődő hormonszerű peptidek. Két fő képviselőjük a GLP-1 (glükagonszerű peptid-1) és a GIP (glükózdependens inzulinotrop polipeptid), amelyeknek elválasztását a táplálék elfogyasztása serkenti. Az inkretinek fő hatása az, hogy fokozzák az étkezést követő inzulinszekréciót. Az inkretinek rendkívül gyorsan lebomlanak a szervezetben, a degradációt a dipeptidil-peptidáz-IV (DPP-IV) enzim végzi. Az inkretinhatás 2-es típusú diabetesben erősen károsodott, döntően a GLP-1-szekréció csökkenése miatt.

HUN 2008;18(11)

Lege Artis Medicinae

2007. DECEMBER 20.

Az inzulinérzékenység és a béta-sejt-funkció javítása 2-es típusú cukorbetegségben

GYIMESI András, TÁRNOK Enikő, TAYBANI Zoltán

A 2-es típusú diabetes patogenezisével kapcsolatos új ismereteink jelentős mértékben átalakították a kezelés elveit és gyakorlatát is. A kórfolyamat fő összetevői, az inzulinrezisztencia és a β-sejt-elégtelenség egyaránt szerepet játszik abban, hogy a normális glükózanyagcsere - a csökkent glükóztolerancián át - 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezet.

HUN 2007;17(12)

Lege Artis Medicinae

2006. MÁJUS 21.

A pancreas béta-sejtjeinek diszfunkciója és protekciója 2-es típusú cukorbetegségben

VÁNDORFI Győző, URICH Elemér

A 2-es típusú diabetes az inzulinrezisztencia és a β-sejtek szekréciós zavarának együttese révén alakul ki. Míg az inzulinrezisztencia tárgyalása kifejezetten előtérbe került az elmúlt két évtizedben, addig a β-sejt-diszfunkció patogenetikai szerepéről viszonylag kevesebb szó esett.

HUN 2006;16(05)

Lege Artis Medicinae

2005. JANUÁR 20.

Tényeken alapuló orális antidiabetikus kezelés

JERMENDY György

A 2-es típusú diabetesben szenvedő betegeket orális antidiabetikummal kezeljük, ha a diéta és a fokozott fizikai aktivitás önmagában nem vezet kellő eredményre. A hazánkban jelenleg rendelkezésre álló orális antidiabetikumok két fő hatástani csoportba sorolhatók. A nem hypoglykaemizáló antihyperglykaemiás készítmények közé tartoznak az α-glükozidáz-enzim-gátlók (akarbóz), a biguanid vegyületek (metformin, buformin) és a tiazolidindionok (rosiglitazon).

HUN 2005;15(01)