Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 269

Immunonkológia

2023. JÚNIUS 01.

A CheckMate-649 vizsgálat hároméves utánkövetési eredményei alátámasztják az első vonalbeli nivolumabbal kombinált kemoterápia eredményességét előrehaladott nyelőcső-, gastrooesophagealis junctio és gyomor-adenocarcinoma esetén

LAKATOS Gábor

A gastrooesophagealis daganatok továbbra is jelentős egészségügyi problémát jelentenek. Az előrehaladott stádiumú rák prognózisa kedvezőtlen, a hagyományos első vonalú kemoterápia alkalmazásával a várható életkilátás HER2-negatív betegség esetén nem éri el az egy évet (1). Az immunterápia megjelenése fontos mérföldkövet jelentett számos rosszindulatú kórkép gyógyszeres kezelésében. A legjelentősebb előrelépést az immunogén tulajdonságú tumortípusok ellátásában sikerült elérni. A gastrooesophagealis daganatok ugyanakkor rendkívül heterogének, nem minden esetben várható az immunterápia hatékonysága. Az immunkezelés szempontjából prediktív értékű biomarkernek tekinthetők a mikroszatellita-instabilitás (MSI) és a programozott sejthalál ligandum 1 (PD-L1) expressziója (2).

Hírvilág

2022. OKTÓBER 04.

Nobel-díj – a tudomány alapjait érintő kérdést vizsgálták a díjazott kvantumfizikusok

A kvantumfizikai véletlen szerepének pontosításában végeztek döntő fontosságú kísérleteket a fizikai Nobel-díjjal kitüntetett tudósok, akiknek az eredményei alapvető jelentőségűek a kvantuminformatika fejlődésében és a kvantumtitkosításban is – mondta Csanád Máté fizikus, az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszékének egyetemi tanára az MTI-nek annak kapcsán, hogy kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai és Anton Zeilinger osztrák fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat.

Gondolat

2022. AUGUSZTUS 31.

Természetművészet: újraalkotni a természet és az ember kapcsolatát

Hol szoktunk műalkotásokkal találkozni? Fehér falak között, múzeumban és galériákban. De el tudjuk képzelni, hogy kint a domboldalban vagy a patakparton nézzünk egy szobrot, festményt vagy installációt? Olyan műalkotást, amely sárból, nádból, kőből készült, és amelyet a természet erői lassan lebontanak? Cikkünkben egy különleges kortárs művészeti irányzatot mutatunk be, és vele együtt az egri Esterházy Károly Katolikus Egyetem egy olyan képzését, amely mind a magyar, mind az európai felsőoktatásban egyedülálló.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

II. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei I.

Tartalom:

  • A szakdolgozók bevonása a kutatómunkába
  • Az aktivizáló ápolás ismertsége a szakdolgozók körében
  • A cirkadián ritmus felborulásának zavara a Fejér Megyei Szent György Kórházban dolgozó ápolók körében
  • K-vitamin-antagonistát szedő betegek ismereteinek felmérése, edukáció hatása az INR-értékekre
  • Kézhigiénés gyakorlat fejlesztése a Semmelweis Scanner segítségével
  • Oltási kampány kihívásai a Bethesdában és a Pfizer vakcina farmakovigilanciás vizsgálata a munkatársakon az I. és II. oltási kört követően
  • Perifériás érkatéterre vonatkozó ellátási csomag implementációja a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet Belgyógyászati Osztályán

  • Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    2022. JÚNIUS 16.

    Újszülöttkori koponyasérülések

    NOVÁK László, FEKETE Gábor, NAGY Andrea, BOGNÁR László

    A szerzők előadásukban ismertetik a Debreceni Egyetemen az elmúlt húsz évben kezelt újszülöttkori koponyasérülést szenvedett gyermekek eseteit. A szülés kapcsán a leggyakoribb sérülés az ún. pingponglabdatörés: fedett sérülés, ami általában a parietalis tájékon kerül észlelésre.

    Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    2022. JÚNIUS 16.

    A humán agykéreg elektromos ingerlésével kiváltott válaszok alatti lokális hálózati és egysejt-szintű aktivitásváltozásainak vizsgálata

    HAJNAL Boglárka, ENTZ László, TÓTH Emília, WITTNER Lucia, ULBERT István, ERŐSS Loránd, FABÓ Dániel

    A corticalis elektromos stimuláció az agykérgi ingerlékenység vizsgálatán keresztül a kóros agyterületek azonosítására, valamint a távoli agyterületek között fennálló funkcionális kapcsolatok meghatározására széles körben alkalmazott módszer. A stimulációval kiváltott válaszok alatt lezajló lokális kérgi folyamatok emberben kevésbé ismertek. Munkánk során ezen hálózati és egysejt-szintű változásokat vizsgáltuk beültetett subduralis elektródával terápiarezisztens epilepsziás betegek agykérgi ingerlése alatt.

    Klinikai Onkológia

    2022. MÁJUS 30.

    Phaeochromocytoma és paraganglioma

    UHLYARIK Andrea, TÓTH Miklós, IGAZ Péter

    A phaeochromocytomák, paragangliomák a ritka neuroendokrin tumorok közé tartoznak. Ezek a daganatok katecholaminokat termelnek, jellemző tüneteik hormontermelésükkel függenek össze. Biokémiai vizsgálatok támaszthatják alá a klinikai gyanút, a katecholaminokat és bomlástermékeit vizsgáljuk. Képalkotó vizsgálatokkal, elsősorban komputertomográfiával érdemes a primer tumort lokalizálni, a betegség stádiumát felmérni. A kivizsgálás szerves része a funkcionális képalkotás, amely a metasztatikus stádiumban alkalmazható terápiás lehetőségekről is ad információt. Lokalizált esetekben a műtéttől várható gyógyulás. Metasztatikus stádiumban a terápia megválasztásának szempontjai hasonlók az egyéb neuroendokrin tumorok kezelése során alkalmazottakhoz, a progresszió gyorsasága, a tünetek megjelenése, a daganatterhelés mértéke segít a szisztémás kezelések sorrendjének megválasztásában. A szisztémás terápiás lehetőségek közé izotópkezelések, kemoterápia, célzott terápiák tartoznak.

    Klinikai Onkológia

    2022. MÁJUS 30.

    Nyelőcsődaganat gyógyszeres kezelésének új lehetőségei

    LAKATOS Gábor, SZÖLLŐSI Regő

    A nyelőcsőrák agresszív daganattípus, amely kedvezőtlen kimenetellel társul. A közelmúltig az előrehaladott stádiumú betegség gyógyszeres kezelési lehetőségei a kemoterápia mellett a betegek kis hányadában HER-2-gátló kezelésre korlátozódtak. Az elmúlt évek immunterápiára vonatkozó eredményei azonban jelentősen megváltoztatták a gastrooesophagealis tumorok kezelését. Mindazonáltal a nyelőcsőlaphámrák és az adenocarcinoma között különbséget kell tenni a kemoimmunterápia eredményessége alapján. Pontosabb biomarkerekre van szükség, hogy kiválasszuk azokat az eseteket, amelyek valóban profitálnak az immunterápiából. A közleményben a nyelőcsőrák szisztémás kezelésére vonatkozó legfrissebb ismeretanyagot gyűjtöttük össze.

    Nővér

    2022. ÁPRILIS 30.

    A sebkezelés fejlődésének története

    SZABÓNÉ Révész Erzsébet

    A sebellátás kezdete több ezer évre nyúlik vissza. Ahhoz, hogy a ma használatos nedves sebkezelés ilyen hatékony lehessen, rögös út vezetett. A sebkezeléshez szükséges lokális folyamatok ismerete, a sebek ellátásához szükséges anyagok hatékonyságának feltérképezése, a sérülés okozta vérzéscsillapítás és traumás sokk kezelése, a sebesülés során bejutott kórokozók elpusztítása, a sebellátás során az optimális higiéniai viszonyok biztosítása, a krónikus sebek esetében az alapbetegség kezelése mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy ma hatékony ellátást tudjunk biztosítani. Az évezredek során zajló sorozatos háborúk nagyban segítették a sebkezelés fejlődését, hiszen napjainkban is sok olyan fejlesztés ismert, amelyet a mindennapi gyakorlatban való elterjedése előtt a hadsereg már használt.

    Klinikai Onkológia

    2022. ÁPRILIS 30.

    Gondolatok a gyomorrákos betegek nem sebészi kezeléséről

    PIKÓ Béla, BASSAM Ali, KIS Anita

    A gyomorrákos betegek oki és tüneti kezelése az oncoteam javaslatán alapuló, interdiszciplináris feladat, amelynek során a beteg állapotára kiemelt figyelmet kell fordítani. Hazánkban a perioperatív (neoadjuváns és adjuváns) kemoterápia, még inkább a radiokemoterápia várható előnyeikhez képest kevésbé elterjedt módszerek. Az áttétes betegség kezelésében legjobb eredmény az első vonalban várható, HER2-pozitív esetben trasztuzumab, HER2-negatív (és PD-L1 pozitív) daganatban a nivolumab és pembrolizumab citosztatikus kezeléshez adásával. A kemoterápia szerei a ciszplatin, kapecitabin, az indikáción túli oxaplatin és a fluoropirimidinek, valamint taxánok különböző kombinációi. Másodvonalban a ramucirumab, harmadvonalban a trifluridin-tipiracil jelentenek újabb lehetőséget. A szerzők hangsúlyozzák a molekuláris célpontalapú terápia, az ezt biztosító (racionális indikációval végzett) új generációs szekvenálás fontosságát, s kitérnek a tumoragnosztikus kezelésre is. Speciális klinikai helyzetek (tumoros vérzés, peritonealis áttétek, idősek, rossz általános állapotúak) ellátására is adnak javaslatot. Hangsúlyozzák, hogy a gondos tüneti terápiát nemcsak terminálisan, hanem a diagnózis felállításától kell szorgalmazni, s hangsúlyozzák, hogy a szomatikus tünetek ellátása mellett a pszichés és szociális tényezők figyelembevétele is szükséges, valamint a beteggel, családdal történő, megfelelő kommunikáció a későbbiekben a különbözőképpen jelentkező elégedetlenség megelőzését is szolgálja.