Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

[A glioblastoma-epigenomika komplex biológiai folyamatokat és potenciális terápiás célpontokat tár fel]

KRABÓTH Zoltán , TOMPA Márton , URBÁN Péter , GÁLIK Bence , KAJTÁR Béla , GYENESEI Attila , KÁLMÁN Bernadette

[Az agydaganat legsúlyosabb típusát, a glioblastomát (GBM) mélyrehatóan tanulmányozták OMICS-módszerekkel az elmúlt években, és legjellegzetesebb molekuláris meghatározói a kórszövettani diagnó­zis részévé váltak. A kutatási ismeretek azonban csak részben kerültek át a klinikai gyakorlatba. Jelen tanulmányunk célja, hogy epigenomikai elemzéseink eredményei alapján bemutassuk a GBM korai és késői molekuláris meghatározóit a gyakorló szakemberek számára.

A GBM-mintákat az első diag­nózis után (GBM1) és kiújuláskor (GBM2) nyertük sebészeti úton. A DNS-t 24 pár for­­malinnal fixált, paraffinba ágyazott da­ga­nat­szövetből vontuk ki. A könyvtárkészí­tés a Reduced Representation Bisulfite Sequen­cing kit alkalmazásával történt. A könyvtára­kat egy Illumina NextSeq 550 készüléken szek­venáltuk. A metilációs kontrollokat (MC) egy nyilvánosan elérhető adatbázisból nyer­tük. Bioinformatikai elemzéseink során azo­nosítottuk a differenciálisan metilált útvo­nalakat és azok elemeit az MC-, GBM1- és GBM2-csoportokban.

Számos differenciáltan metilált útvonalat találtunk a GBM1 vs. MC és a GBM2 vs. MC összehasonlítások során, amelyek intracelluláris biológiai és agyszövet-fejlődési folyamatokban vesznek részt. Ezzel szemben, a GBM2 vs. GBM1 differenciáltan metilált útvonalai közül az immunszabályozásban, a neurotranszmitter- (különösen a dopaminerg, noradrenerg és glutaminerg) válaszokban, valamint az őssejt-differenciálódás és -proliferáció szabályozásában részt vevő útvonalak emelhetők ki.

Elemzésünk a korai és késői gliomagenezis biológiai komplexitását tárta fel, ami az alapvető biológiai elemektől az eltorzult idegfejlődési folyamatokon át a tumor-mikrokörnyezet specifikusabb immun- és neurotranszmitter-folyamatáig terjed. Ezek az eredmények célpontokat jelölnek meg új terápiás megközelítések számára.]

ENG 2024;77(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

A csökkent ejekciós frakcióval járó krónikus szívelégtelenség gyógyszeres terápiája: vericiguát, a lehetséges ötödik pillér?

HEPP Tamás, VARJAS Norbert, HÉVÍZI Zsombor, BODOR Alexandra, BENCZÚR Béla

A krónikus szívelégtelenség incidenciája és prevalenciája világszerte növekszik, morbiditása és mortalitása továbbra is magas. A csökkent balkamra-funkcióval já­ró szívelégtelenség kezelése jelenleg négy alappillérre támaszkodik: ACEI/ ARNI, β-blokkolók, MRA-k és leg­újabb cso­portként az SGLT-2-gátlók, me­lyek mind­egyike igazoltan csökkenti a HFrEF-be­tegek mortalitását és morbiditását.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

„A rólam elnevezett kórházi szárnyat már nem fogom látni...” – Interjú dr. Karsai Dániel alkotmányjogásszal

KAPÓCS Gábor

Dr. Karsai Dániel 2022 nyarán szembesült halálos diagnózisával. Tavaly ősszel az Emberi Jogok Európai Bíróságához adta be kérelmét az aktív eutanázia magyarországi engedélyezéséről. A fiatal alkotmányjogász szinte celeb lett Magyarországon, aki nem csak magáért küzd. Kapócs Gábor, a LAM alapító főszerkesztője készített vele interjút aktuális jogi, etikai, orvosi kérdésekről, amelyben több, eddig máshol nem hallott témáról is beszél.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Küzdelem a békés halálért – Tuki Jencquel: Jackie szerint az élet

BENKE Attila

A január végén és február elején megrendezett Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál egyik különleges alkotása volt a „Jackie szerint az élet”, ami az életvégi döntések kérdéskörét járja körül egy rendkívüli asszony és fia párbeszédén keresztül.

HUN 2024;34(1-2)

Egészségpolitika

2024. JANUÁR 19.

„A rólam elnevezett kórházi szárnyat már nem fogom látni…”

Dr. Karsai Dániel 2022 nyarán szembesült halálos diagnózisával. Tavaly ősszel a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához adta be kérelmét az aktív eutanázia magyarországi engedélyezéséről. A fiatal alkotmányjogász szinte celeb lett Magyarországon, aki – mint hangsúlyozza – nem csak magáért küzd. Kapócs Gábor, a hatályos egészségügyi törvény eredeti előkészítője a LAM alapító főszerkesztőjeként készített vele interjút aktuális jogi, etikai, orvosi kérdésekről.

HUN

Hírvilág

2024. JANUÁR 15.

A modern terápiák 10 év alatt megduplázták a súlyos tüdőrákban szenvedők túlélési esélyeit

A daganatos betegek közül a tüdőrákosok túlélési esélye az egyik legrosszabb. Ez a daganattípus „csendben” növekszik, kevés korai tünetet produkál, így diagnózisa az esetek több mint felében olyan késői stádiumban történik meg, amikor a műtét már nem jelent megoldást. Hazánkban ez a tumor felel a legtöbb daganatos betegség miatt bekövetkezett halálesetért. A legfrissebb kutatási adatok azonban reménykeltők.

HUN

Ökológia

2024. JANUÁR 05.

Az antibiotikumok sötét oldala: humán mikrobiom- és egészségkárosító hatások

Bár az antibiotikumok felfedezése forradalmasította a fertőző betegségek kezelését, túlhasználatuk és helytelen alkalmazásuk globális antibiotikumrezisztencia-válsághoz vezetett. Használatuk számos negatív hatást gyakorol az emberi egészségre, például a bélmikrobiom módosításán keresztül. Az ezzel kapcsolatos ismereteket összegezte egy, a MicrobiologyOpen szaklapban megjelent tanulmány, az Impact of antibiotics on the human microbiome and consequences for host health.

HUN

Hírvilág

2024. JANUÁR 05.

Ahol a szívbetegség kezdődik

A szív- és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak világszerte. Általában életviteli tudatossággal megelőzhető kialakulásuk. Ebben a rizikófaktorok csökkentése az elsődleges kulcs: a dohányzás elhagyása, a túlsúly leadása, az egészséges étrendre való átállás, a rendszeres testmozgás bevezetése, az alkoholfogyasztás mellőzése.

HUN

HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin

2023. DECEMBER 29.

Célzott szerek a krónikus lymphoid leukaemia kezelésében

SZÁSZ Róbert

A hematológia mindig élenjárt a molekuláris ismeretek gyakorlati hasznosításában. Az elmúlt évtizedben a krónikus lymphoid leukaemiáról (CLL) szerzett ismeretek bővülése új, a CLL-sejtekben ható, a patofiziológiai eltérések korrekcióját célzó gyógyszerek megjelenését eredményezte. A CLL kezelése még a 2010-es években is jelentősen támaszkodott a klasszikus kemoterápiás protokollokra.

HUN 2023;1(1)

HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin

2023. DECEMBER 29.

Sejtterápiás megközelítések a malignus lymphomák gyógyításában

MIKALA Gábor, CEGLÉDI Andrea, SZEMLAKY Zsuzsanna

Az immuno-kemoterápiák és/vagy Bruton-féle tirozinkináz-gátlók, valamint a sporadikusan alkalmazott célzott terápiák alkalmazása után visszaeső vagy refrakteritást mutató B-sejtes malignus lymphomák hatékony kezelése megoldatlan. Ezen a területen jelent új és hatásos terápiás lehetőséget a T-sejtes tumorellenes válasz direkt módon történő aktiválása. Erre alkalmasak lehetnek a genetikailag módosított, kiméra-T-sejt-receptort hordozó CAR-T sejtek.

HUN 2023;1(1)