Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 53

Ideggyógyászati Szemle

1967. JÚLIUS 01.

A serum aldoláz meghatározás jelentősége izommegbetegedésekben

LIPCSEY Attila, VARGA Józsefné

Szerzők 30 esetben végeztek serum aldoláz meghatározást. Az irodalmi adatokkal egyezően, magas enzymactivitást kaptak myogen folyamatoknál, míg a controloknál, illetőleg neurogen izom-atrophiában szenvedőknél az activitás értékek normálisak voltak. Kiemelik a módszer gyakorlati alkalmazásának előnyeit, különös tekintettel a myogen és neurogen izomsorvadással járó folyamatok differentialdiagnosisában.

Ideggyógyászati Szemle

1965. OKTÓBER 01.

Felsővégtagi motoros rostok vezetési sebességének meghatározása klinikai beteganyagon

FENYŐ Egon, HASZNOS Tivadar

A szerzők 54 normál és 50 kóros esetben vizsgálták a medianus és ulnaris vezetési sebességét az alkaron. Az esetek egy részében meghatározták a terminalis átlagsebességet (a csukló ingerlési pont és a regisztrálási hely közötti távolságának és a latentia-időnek a hányadosa). A kóros esetek kórforma szerinti megoszlása a következő : 13 peripheriás ideg-laesio, 4 myasthenia, 4 sclerosis multiplex, 10 dystrophia musculorum progressiva, 2 polymyositis, 17 mellső szarvi laesio. A 70 év alatti normál kontroll-csoport vezetési sebessége az ulnarison 58,54 +/-1,98 m/sec, a medianuson 57,07+1,81 m/sec. A vezetési sebesség a korral csökken. A 70-80 év közöttiek vezetési sebessége mind az ulnarison, mind a medianuson significansan csökkent (P<0,05) a 70 év alattiak vezetési sebességéhez képest. Peripheriás ideg-laesióban a vezetési sebesség (medianus : < 0,001, ulnaris : P<0,01) és a terminalis átlagsebesség (medianus : P<0,05, ulnaris : P<0,02) egyaránt significansan csökkent. Mellső szarvi folyamatokban a vezetési sebesség a normál kontrolltól értékelhetően nem tér el, csak amyotrophias lateral sclerosisban csökkent significansan (P < 0,05) az ulnaris vezetési sebessége. A terminalis átlagsebesség azonban mellső szarvi folyamatokban igen erősen significansan csökkent (medianus : P < 0,001, ulnaris : P < 0,001). Myastheniában és sclerosis multiplexben a vezetési sebesség a normál kontroll csoporttól értékelhetően nem tér el. Terminalis átlagsebesség meghatározás nem történt, mert a csuklótól mért latentia-idők alapján eltérés nem várható. Dystrophia musculorum progressivában az alkaron mért vezetési sebesség nem csökkent, a terminalis átlagsebesség a normál kontrollhoz képest emelkedett, azonban nem érte el a significantia-szintet. A polymyositises betegek vezetési sebessége a normál kontrolltól értékelhetően nem tér el. A terminalis átlagsebesség a medianuson significansan csökkent (P<0,05), az ulnarison a csökkenés nem significans. A mellső szarvi folyamatoknál észlelt eltérések a neuron retrograd degeneratiojának elvével (,,dying back”) összhangban állnak. A polymyositisnél talált terminalis átlagsebesség-csökkenés az intramuscularis ideg-rost degeneratiojával magyarázható, a ténymegállapítás azonban még további megerősítésre szorul.

Ideggyógyászati Szemle

1961. DECEMBER 01.

[Fejlődés - Reakció - Folyamat]

NIKOLA Schipkowensky

[Ez a meghatározás a szomatikus és a pszichés élet elválaszthatatlanságát hangsúlyozza, ami nem jelenti azt, hogy ezek azonosak. De ez már hangsúlyozza, hogy az anyag az elsődleges, a szellem pedig a másodlagos; mert a forma tartalom nélkül elképzelhetetlen. A tudatot, mint az emberi lét legmagasabb formáját, nem szabad a szervének puszta epifenoménjének tekinteni. Bár a pszichés tevékenységet az agy végzi, annak tartalmát és logikai szerkezetét az objektív valóság határozza meg, amelynek szubjektív leképezése. A meghatározás utal az emberi személyiség biológiai eredetére is, amelynek további fejlődése a feltétlen reflexek és az időbeli kapcsolatok legbonyolultabb dinamikus sztereotípiáinak kialakulásával való kombinációján alapul. Végül, ez a meghatározás feltételezi a pszichiátria és a neurológia elválaszthatatlanságát is: ezek az orvosi tudomány egységes tagjai.]