Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2006. FEBRUÁR 21.

A véradók alkalmasságának alapelvei és a hazai követelmények

TOMONKÓ Magdolna

Véradás alkalmával a donorvizsgáló orvos két szempontot mérlegel: az egyik, hogy a donorjelölt számára nem jelent-e kockázatot a 450 ml vér elvesztése (például hipotenzió miatt), a másik, hogy a donor esetleges betegsége, aktuális (szezonális allergia, antibiotikum-szedés stb.) vagy krónikus állapota (például daganatos, autoimmun betegségek, gyógyszerek szedése) nem veszélyezteti-e a recipienst.

HUN 2006;16(02)

Lege Artis Medicinae

1991. DECEMBER 25.

Az ideiglenes pacemaker terápia újabb szempontjai: a pitvari ingerlés

SZÉKELY Ádám, KISS Róbert

A széles körben használt kamrai pacemaker kezelés nem ritkán hemodinamikai zavart, ún. „pacemaker syndromát" okoz. A pitvari ingerlés kedvezőbb hatású, ezt az ideiglenes ingerlés kapcsán is kihasználhatjuk. 11 beteg (>2 nap) ideiglenes pitvari pacemaker kezeléséről számolunk be. Négy betegnél definitív pitvari (AAI) pacemaker implantáció előtt, három betegnél acut infarctushoz társuló bradyarrhythmia miatt, további négy esetben a gyógyszeres kezelésre nem reagáló ritmuszavar megszüntetése végett végeztük a pitvari ingerlést. A hemodinamikailag károsodott, bradyarrhythmiás infarctusos betegeknél a keringési paraméterek javultak a kamrai ingerléshez viszonyítva. A tartós szapora pitvari ingerlés hatásosan supprimálta a refracter supraventricularis és a „torsade de pointes" kamrai arrhythmiákat. A pitvari elektródákat általában röntgen-ellenőrzés nélkül sikerült elhelyezni. A speciális „J" formájú elektródák a fülcséből kevésbé mozdulnak ki, biztonságosak voltak. A definitív fiziológiás pacemaker implantációk analógiájára - válogatott esetekben – az ideiglenes ingerlésben is előnyös a pitvart (is) ingerlő módszerek bevezetése.

HUN 1991;1(18)

Ideggyógyászati Szemle

1990. ÁPRILIS 01.

A pszichiátriai ideiglenes elbocsátás orvosjogi vonatkozásai

DR PETŐ Zoltán, DR KÓSA Ferenc, DR VIRÁGOS KISS Erzsébet, DR SZENDRÉNYI Júlia, DR SZILÁRD János

Az elmebetegek által elkövetett rendzavarások, deviáns viselkedési formák, polgárjogi és büntetőjogi cselekmények az orvosi megítéléssel gyakorta nem egyező társadalmi ítéletalkotást váltanak ki. Ezek a cselekmények szinte azzal a közvélemény által sok esetben követelt gondolkodással járnak együtt, hogy a beteget - aki ráadásul még bűncselekményt is követett el - egyszer és mindenkorra zárják ki a társadalomból.

HUN 1990;43(04)