Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 13

Lege Artis Medicinae

2019. OKTÓBER 20.

Tiazid vagy tiazidszerű diuretikumot adjunk-e a magas vérnyomásban szenvedő emberek kezelésekor? A magyarországi helyzet sajátosságai

VÁLYI Péter

A diuretikumok az 1960-as években történt széles körű elterjedésük óta is alapvető an­ti­hipertenzív gyógyszerek maradtak. A ma­gas vérnyomás kezelését tárgyaló 2018. évi ESC/ESH irányelv nem tesz különbséget a tiazid és a tiazidszerű vizelethajtók között a magas vérnyomás kezelésében, elismerve, hogy szemtől szembe nem hasonlították össze ezeket a gyógy­szer­cso­por­tokat vélet­len­szerű betegbeválasztásos vizsgálatokban, valamint, hogy a hydrochlorothiazid az egyik leggyakoribb összetevője a... tovább »

PharmaPraxis

2019. ÁPRILIS 08.

Az expediálás során bekövetkező hibák megelőzése

Az expediálás során bekövetkező leggyakoribb, következménnyel járó hiba a nem megfelelő gyógyszer, illetve a nem megfelelő erősségű vagy formájú gyógyszer kiadása. Egyesült államokbeli felmérés szerint a patikákban 250 receptből átlagosan 4 kerül tévésen kiadásra (1,6%), míg egy hollandiai felmérés szerint a hibás diszpenzációk 41%-a esetében nem megfelelő gyógyszer kiadása volt a hiba. A hibák egyharmada következik be hasonló gyógyszernevek miatt, és majdnem a hibák fele esetében nem megfelelő... tovább »

Klinikum

2017. MÁJUS 04.

Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

SIMONYI Gábor

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2017. ÁPRILIS 10.

Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé?

SIMONYI Gábor

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő ke - zelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hyper to - niá ban az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2014. SZEPTEMBER 20.

A magasvérnyomás-betegség kezelésében alkalmazott diuretikus hatású készítmények gyógyszerfelírási gyakorlatának változása 2007 és 2013 között az OEP-adatok tükrében

BARNA István, GYURCSÁNYI András

A diuretikumok közül a tiazidok a legelterjedtebben használt antihipertenzív szerek. Hosszú hatástartamuk miatt a hypertonia kezelésének ideális szerei. A tiazidszerű diuretikumok közé tartozó indapamid hosszú hatástartamú (felezési idő 14-16 óra), igen kis dózisban (1,25-5 mg) hatásos készítmény. Az indapamid elsősorban vasodilatativ hatásán keresztül biztosít erélyes vérnyomáscsökkentő hatást az arteriolaris és perifériás rezisztencia csökkentésével. Az indapamid nem befolyásolja a... tovább »

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Innovációs díj a nagyobb terápiás szabadságért

A Richter Gedeon Nyrt. a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2009. évi Technológiai Innovációs Díjában részesült az általa kifejlesztett és gyártott vérnyomáscsökkentő termékcsaládért.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Lichenoid fotodermatitis

Az áttekintésben szereplő 49 fotoreakció közül 46-ot feltehetően gyógyszerek vagy higiéniai termékek okozták.

Lege Artis Medicinae

2010. FEBRUÁR 20.

A diuretikumok közti különbségek jelentősége a hypertonia kezelésében - Fókuszban az anyagcsere-semlegesség

ALFÖLDI Sándor

Az indapamid „második generációs”, vasodilatator tiazid diuretikum. Antihipertenzív hatékonysága kis dózisban megegyezik a többi elsőként választandó antihipertenzív szerrel. A többi tiazid diuretikumtól eltérően a vizsgálatok a kis dózisú indapamid esetében nem észlelték a kedvezőtlen glükóz- és lipidhatásokat, sőt, az inzulinrezisztencia csökkentését tapasztalták hypertoniás betegeken. A hypokalaemia és a hyperurikaemia is lényegesen ritkábban fordult elő. A nagy randomizált,... tovább »

Lege Artis Medicinae

2006. NOVEMBER 19.

Val-MARC (Valsartan-Managing blood pressure Aggressively and evaluating Reductions in hsCRP)

MATOS Lajos

Kezelés: Napi 160 mg valsartan egy adagban vagy 160/12,5 mg valsartan/hydrochlorothiazid (HCTZ) naponta egyszer kéthetes bevezető időszakban. Két hét után a tünetmentes betegek gyógyszeradagját megemelték: 320 mg valsartandózisra vagy 320/12,5 mg valsartan/HCTZ adagra a következő négy hétre. Ha a vérnyomást a hatodik héten nem sikerült megfelelő értékre beállítani, a kezelőorvos újabb hat hétre a terápiát további 12,5 mg HCTZ adásával egészíthette ki.

Lege Artis Medicinae

2006. JANUÁR 21.

VAST (Valsartan plus hydrochlorothiazide versus Amlodipine in Stage II. hypertensive patients with additional risk factors)

MATOS Lajos

Kezelés: A kéthetes bevezető szak alatt a betegek placebokezelésben részesültek. Ezt követően a betegeket három csoportba osztották: az első és második csoport tagjai napi 160 mg valsartant kaptak, a harmadik csoport betegei pedig napi 5 mg amlodipint, amelynek az adagját fokozatosan napi 10 mg dózisra titrálták.