Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

A wuhani és delta vírusvariánsok által okozott Covid-19 terápiájában alkalmazott természetes anyagok és gyógynövények a klinikai vizsgálatok tükrében

CSUPOR Dezső

A 19 betegség új, máig sem tökéletesen megoldott kihívás elé állította az egészségügyi ellátórendszert. A világjárványban megbetegedett milliók hatékony gyógyítására nem álltak és máig sem állnak rendelkezésre megfelelően hatásos és biztonságos vírusellenes szerek. Ez nem meglepő, hiszen egy korábban nem ismert kórokozó elleni új hatóanyagok kifejlesztése szerencsés esetben is éveket vesz igénybe – a SARS-CoV-2 vírust pedig mindössze mintegy két és fél éve ismerjük.

HUN 2022;32(06-07)

Ideggyógyászati Szemle

2022. MÁRCIUS 31.

[Befolyásolható-e a negatív gyógyszerszedési attitűd? A Covid-19-vakcinát elutasító magatartás interpretációja egy előkészítő vizsgálat eredményeinek tükrében]

POGÁNY László , HORVÁTH A. András, LAZÁRY Judit

[A vakcina elutasítása komoly kihívást jelent a pandémia elleni harcban. Ugyanakkor a vakcinaelutasítás negatív gyógyszerszedési attitűdként is értelmezhető, amit korábbi eredményeink szerint az affektív tünetek is jelentősen befolyásolhatnak. Tekintettel arra, hogy az affektív zavarok száma világszerte drámaian megemelkedett a pandémia következtében, a depressziós és szorongásos tünetek hatása a vakcinával szembeni negatív attitűdre meghatározó lehet. Vizsgálatunk célja az volt, hogy meghatározzuk az affektív tünetek és a neurokognitív funkció javulása és a gyógyszerszedési attitűd, valamint az egészségkontrollhit változása közötti össze­függéseket pszichiátriai betegek csoportjában.

A vizsgálatban 85 pszichiátriai beteg adatait dolgoztuk fel, akik az Egészségkontrollhit Kérdőív (Patient’s Health Belief Questionnaire on Psychiatric Treatment, PHBQPT) 5 alskáláját (a gyógyszerek negatív aspektusa, NA; a gyógyszerek pozitív aspektusa, PA; Orvos-egészségkontrollhely, Doctor HLOC; Belső egészség­kontrollhely, Internal HLOC; Pszichológai reaktancia, PR) és a Kórházi Szorongás és Depresszió Skálát (Hospital Anxiety Depression Scale: HADS-Anx, HADS-Dep) töltötték ki, valamint neurokognitív teszteket végeztek (Stroop teszt és Trail Making teszt). A kérdőíveket és tesz­teket a kezelés első napján és az adott kórképnek meg­felelő 14 napos kezelést követően vettük fel a betegekkel. Páros t-teszttel és generalizált lineáris modellel elemeztük a változók közötti összefüggéseket.

A kiindulási NA- és HADS-Anx-értékek szignifikánsan korreláltak (p=0,001), és 14 napos kezelés után az NA-pontszám csökkent (p = 0,001), míg a Doc­tor HLOC- és az Internal HLOC-pontszám emel­kedett (p = 0,001 és p = 0,006). A neurokognitív teljesítmény szignifikánsan javult a kezelés 2. hetének végére (p < 0,005). A HADS-Anx- és HADS-Dep-pontszám csökkenése és az NA alskála pontszámának csökkenése szingifikáns összefüggést mutatott (p = 0,002 és p = 0,006). A PA emelkedése a HADS-Dep-pontszám csökkenésével korrelált (p = 0,028). A neurokognitív funkció javulása nem volt hatással a PHBQPT alskála pontszámainak változására.

A gyógyszeres kezeléssel szembeni attitűd és az affektív tünetek összefüggései alapján fontos következtetéseket vonhatunk le a vakcinát elutasító magatartással kapcsolatban is. Eredményeink arra utalnak, hogy az affektív tünetek negatív hatással bírnak a kezeléssel szembeni attitűdre, és a tünetek javulása a terápia elfogadását is segíti, függetlenül a kezelést indokló diagnózistól. A neurokognitív funkciók ilyen irányú hatását nem tudtuk kimutatni, ami arra utalhat, hogy ezeknél a pácienseknél a vakcinával kapcsolatos edukációs programok hatástalanok lehetnek. Tekintettel arra, hogy az affektív zavarok előfordulása a pandémia során jelentősen megnőtt, a negatív érzelmi állapotok kiszűrése és kezelése kulcslépés lehet a vakcina elfogadásának javításában. Annak ellenére, hogy a pszichiátriát a Covid-ellátás frontvonalán kívüli ellátásként tartják számon, nagyobb figyelmet kellene fordítani a mentálhigiénés szolgálatok elérhetőségére a pandémia idején is, mivel a vakcinát elutasító magatartás mögött pszichés zavarok is húzódhatnak.]

ENG 2022;75(03-04)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Terápia – a betegek szükségleteinek támogatása a kezelés minden lépésében

Az ECTRIMS (European Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis) 2021-es, virtuális kongresszusán, a Merck gyógyszergyár által támogatott szimpóziumon, amelynek témája a betegek szükségleteinek a támogatása volt a kezelés minden lépésében, Sara Eichau, a Hospital Virgen Macarena de Sevilla SM-osztályának vezetője előadásában azokról a megfontolásokról beszélt, amelyeket egy kezelés elindításakor kell figyelembe venni sclerosis multiplexben (SM).

HUN 2021;6(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Terápia – gyakorlati megfontolások

Mathias Maurer professzor, a würzburgi Neurológiai Klinika igazgatója, az ECTRIMS (European Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis) 2021. évi, virtuális kongresszusán tartott előadásában a sclerosis multiplexben (SM) szenvedő betegek kezelésének gyakorlati vonatkozásairól beszélt. Kiemelte, hogy a saját klinikai gyakorlatában nagyon fontosnak tartja a betegek visszajelzéseit, mivel ezek segítenek abban, hogy a betegek számára kihívást jelentő tényezőkre fókuszáljunk, amelyek adott esetben a kezelőorvos számára nem nyilvánvalóak. (...)

HUN 2021;6(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Hosszú távú terápiamonitorozás

Az ECTRIMS (European Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis) 37. kongresszusának „Terápia – hosszú távú terápiamonitorizálás” című poszterszekciójában ismertették a kladribin-terápia való világbeli adatait felölelő CLARION vizsgálat terápiaváltásról szóló eredményeit. A több – összesen hét – regiszter, köztük az MSBase adatait is felölelő adategyesítés arra is választ keres, hogyan történik a terápiaváltás a klinikai gyakorlatban, milyen mintázat figyelhető meg a hosszmetszeti képeket összevetve azokban, akik újonnan váltottak kladribinre vagy fingolimodra. Az ma már világos, hogy a betegségmódosító terápiát jó esetben hosszú távra tervezzük, és élethosszig adjuk. Ezért fontos hosszú távon is ismernünk a betegségmódosító terápiák biztonságosságát.

HUN 2021;6(3)

Klinikum

2021. MÁJUS 16.

Covid-19-ből gyógyulók állapota 6 hónappal a kórházból való hazabocsátás után

A Lancet tanulmánya az eddigi legnagyobb esetszámú és leghosszabb utánkövetésű kohorszvizsgálat, ami kórházi kezelésben részesült Covid-19-ből gyógyulók állapotával foglalkozik, és az extrapulmonalis szervi manifesztációkról is beszámol. A vuhani vizsgálat eredménye szerint a tünetek jelentkezése után fél évvel a kórházból hazabocsátott betegek 76%-a küzd még legalább egy tünettel.

HUN

Lege Artis Medicinae

2021. ÁPRILIS 23.

Jövő Unikornisa Díj a rákdiagnosztikát segítő fejlesztésért

VARGA János

A Digital Europe kereskedelmi szövetség ebben az évben a Peták István és Schwab Richárd kutatóorvosok által alapított Oncompass Medicine molekuláris diagnosztikával és precíziós orvoslással foglalkozó céget díjazta a Jövő Unikornisa Díjával. A kitüntetést azon technológiai vállalkozásoknak adományozzák, amelyek jövőbeli értéke meghaladhatja az egymilliárd dollárt. Az Oncompass Medicine-t 17 európai ország legkülönfélébb területeken működő vállalkozásai közül választották ki. Az elismerést Mariya Gabriel az EU innovációért felelős biztosa adta át virtuálisan a magyar biotechnológiai cégnek 2021. február 4-én, a rák világnapján. A Jövő Unikornisa Díjat a kutatóorvosok a daganatos betegek célzott terápiájának segítésére fejlesztett orvosi szoftverrel érdemelték ki. A Real-Time Oncology Treatment Calculator (TM) elnevezésű informatikai eszköz példátlanul sok, 405 ráktípusban, 52 ezer mutáció esetén, 26 838 orvosbiológiai szabály alapján, 1417 gyógyszerhatóanyag közül képes rangsorolni az adott beteg betegségéhez és genetikai profiljához kijelölhető, legjobb reményekkel kecsegtető terápiákat. Mindehhez pedig 0,02 másodpercre van szüksége. Peták István évtizedek óta foglalkozik molekuláris rákdiagnosztikával, személyre szabott precíziós onkológiával, célzott gyógyszerfejlesztéssel. A ku­tató a díj alkalmából adott interjút folyóiratunknak.

HUN 2021;31(03-04)

Idegtudományok

2021. ÁPRILIS 19.

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.

HUN

Idegtudományok

2021. MÁRCIUS 03.

A krónikus neurológiai Covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú Covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitist. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

HUN

Hírvilág

2021. FEBRUÁR 05.

Oncompass Medicine lett idén Európa legígéretesebb technológiai vállalkozása

Az Oncompass Medicine nyerte a Digitaleurope versenyét, így a Future Unicorn Award kitüntetést elnyerve idén egy magyar biotechnológiai cég lett a kontinens legígéretesebb vállalkozása.

HUN