Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 652

Klinikai Onkológia

2023. FEBRUÁR 28.

A bélflóra szerepe a vastagbélrák kialakulásában

SCHWAB Richard, BÁN Orsolya, DARIDA-SÁRKÖZI Anita, VÁRKONDI Edit, DÉRI Júlia, LENGYEL Erzsébet, PAJKOS Gábor, URBÁN László, BAFFY György, PETÁK István

A mikrobiommal asszociált betegségekkel kapcsolatban az elmúlt 10 évben robbanásszerű fejlődésnek lehettünk tanúi. Egyre több, korábban ismeretlen eredetű anyagcsere-, illetve gyulladásos betegségről derült ki, hogy ide tartozik, és tisztázódott a patomechanizmusa – és most ehhez kezdenek a daganatok is felzárkózni.

Hypertonia és Nephrologia

2023. FEBRUÁR 28.

Krónikus veseelégtelenség korai diagnosztikájának jelentősége

LADÁNYI Erzsébet

A krónikus vesebetegség (CKD) jelentős népegészségügyi problémát okozó népbetegség, amely növeli a szív- és érrendszeri, valamint az egyéb okok miatti morbiditást, mortalitást. Mindemellett jelentős egészségügyi kiadásokkal jár. Becslések alapján a CKD előfordulása a 2017. évi adatok alapján 697,5 millió beteget jelentett világszerte. Ugyanezen közlemény hazánkra vonatkozó CKD-előfordulása 1,5 millió főre becsülhető. A CKD-hoz vezető leggyakoribb kórképek a cukorbetegség, a praediabetes, valamint a hypertonia. Mivel a betegség tünetszegényen, csendben haladhat előre, a korai felismerés különösen fontos az időben történő beavatkozások, kezelések megkezdéséhez. Ez az összefoglaló részletezi a CKD korai diagnosztikájának jelentőségét, ismerteti a szűrés fontosságát. Rávilágít az ismert szív- és érrendszeri, valamint renalis kimenetelre és részletezi a CKD korai diagnózisának és kezelésének lehetőségeit. Áttekinti a CKD-szűrésre és az esetek feltárására, a CKD-progresszió csökkentésére vonatkozó ajánlásokat.

Fókuszban

2022. DECEMBER 12.

Parázsló sclerosis multiplex: az „igazi” SM

A sclerosis multiplexben (SM) szenvedő betegek jelentős hányada szemmel látható gyulladásos aktivitás hiányában is a klinikai tünetek rosszabbodását tapasztalja. Amennyiben a rokkantság fokozódása ellenére sem relapsus, sem az MR-felvételeken kontraszthalmozó T1 laesio vagy új/növekvő T2 laesio nem látható, relapsustól független progresszióról (PIRA) vagy parázsló SM-ről beszélünk. MR- és patológiai tanulmányok igazolják, hogy a tartós rokkantsághoz vezető progresszív neuroaxonalis károsodás a betegség nagyon korai stádiumától jelen van. Biológiai szempontból egy folyamatról beszélünk a relapszáló és progresszív SM között, amelyek között elősorban mennyiségi és nem minőségi patológiai eltérések vannak. 

Fókuszban

2022. DECEMBER 12.

Fázis 2b klinikai vizsgálat a tolebrutinib (orális, központi idegrendszerbe penetráló BTK-inhibitor) biztonságosságának és hatékonyságának meghatározására

A sclerosis multiplex kezelésére ez idáig törzskönyvezett immunmoduláns készítmények jó hatásfokkal csökkentik a betegség során végbemenő akut gyulladásos folyamatokat, a hosszú távú progresszióért nagyobb részben felelős krónikus gyulladásos folyamatokra gyakorolt hatásuk azonban csekélyebb mértékű vagy kevésbé tisztázott. A Bruton-féle tirozinkináz (BTK) egy intracelluláris szabályozófehérje, amely több B-sejt érési és aktivációs jelátviteli útvonal fontos résztvevője, emellett a myeloid sejtek (macrophagok, microglia) működésében is lényeges szerepet tölt be. A tolebrutinibbel végzett fázis I klinikai vizsgálatok során per os alkalmazás mellett a liquorban is farmakológiailag releváns koncentráció alakult ki. A fentiek alapján lehetséges, hogy a tolebrutinib sclerosis multiplexben nemcsak az aktív gyulladásos folyamatok, hanem a tartós progressziót eredményező, zárt vér-agy gát mögött zajló, részben a natív immunitás sejtjei által fenntartott krónikus gyulladásos jelenségek (krónikus aktív laesiók, meningealis folliculusok) kezelésében is hatékony lehet.

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 18.

A szérumlaktátszint szerepe átmeneti eszméletvesztéssel járó állapotok differenciálásában

A szérumlaktátszint szerepe az eszméletvesztés okának feltérképezésében Patel és munkatársai a Seizure-ben megjelent rendszerező áttekintésükben és metaanalízisükben a laktát diagnosztikus értékét vizsgálták görcsrohamok és egyéb, átmeneti eszméletvesztést okozó kórképek differenciálásában sürgősségi osztályos körülmények között. A végső analízis alapján szignifikáns különbség mérhető a laktátszintekben a generalizált, tónusos-klónusos rohamok (GTKR) és bármilyen egyéb, átmeneti eszméletvesztést okozó kórkép esetén.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. OKTÓBER 20.

„A 75 éves Ideggyógyászati Szemle ünnepi ülése a Magyar Tudományos Akadémián” 2022. október 20.

TAJTI János

A Clinical Neuroscience/Ideggyógyászati Szemle kilenc tulajdonostársaság értékes szakmaspecifikus folyóirata. A lap kiadása 75. évfolyamához érkezett. Ezt az ünnepi eseményt a Szerzők magas színvonalú munkája, a Lektorok odaadása, az Olvasók kitartó figyelme, a Szerkesztőbizottság, a Szerkesztők és a Kiadó évtizedeken át tartó töretlen lendülete tette lehetővé.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. OKTÓBER 20.

Főszerkesztői visszatekintés

RAJNA Péter

Prof. Dr. Rajna Péter , az Ideggyógyászati Szemle korábbi főszerkesztője a jövőbe (is) mutató előadásában szintén a folyóirat fontos szerepét hangsúlyozta a magyar nyelvű publikációk között, valamint a „leggyakoribb, illetve legjelentősebb kórképek új eredményeinek ismertetésében a hazai klinikai gyakorlat minőségének biztosítása, javítása céljából”. Felvetette továbbá, hogy most, mikor a szakma művelői létszám- és időhiánnyal küszködnek, és egyre inkább specializálódnak, az ISZ-nek „erősítenie kell a klinikai idegtudományok tényleges interdiszciplináris és (ellátási) szintek közötti szerepét”. Rajna professzor a rendezvényen életműdíjat vett át, amelyet a szakfolyóiratért egy emberöltőn át végzett munkája elismeréseként ítélt oda számára a szerkesztőbizottság és a kiadó.

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

A pajzsmirigyrákok molekuláris diagnosztikája és kezelése

ÁRMÓS Richárd, KISS András, KÓSA János Pál, ÁRVAI Kristóf, TÓBIÁS Bálint, PUTZ Zsuzsanna, LAKATOS Péter

A pajzsmirigydaganatok a leggyakoribb rosszindulatú endokrinológiai kórképek. A betegségcsoport diagnosztikai és kezelési szemlélete az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül. Az eddig alkalmazott klasszikus diagnosztikai algoritmusok kiegészültek az egyre szélesebb spektrumú és egyre könnyebben elérhető molekuláris diagnosztikai lehetőségekkel, amelyeknek köszönhetően a választott kezelés specifikusabb gyógymódot jelenthet a betegek számára. Ennek eredményeképp a visszatérő, kiterjedt kórállapotokban a molekuláris célpontú terápiák mára elkezdték kiszorítani a szisztémás kemoterápiákat a kezelési irányelvekből és sok esetben előléptek másodvonalbeli kezeléssé. Egyértelmű tehát a téma klinikai jelentősége és aktualitása, így jelen közleményünkben igyekszünk átfogó képet nyújtani a pajzsmirigyrák egyes szövettani altípusainak legkorszerűbb molekuláris diagnosztikájáról és kezelési stratégiáiról.

Idegtudományok

2022. SZEPTEMBER 20.

Agyi képalkotás diagnosztikus pontossága hirtelen kezdetű szédüléssel jelentkező betegek esetében

A vizsgálat eredményei közül a következők emelendőek ki: a natív koponya-CT szenzitivitása a centrális és a perifériás kórokok megkülönböztetésében nagyon alacsony (28,5%, negatív LR 0,72). A koponya-nyaki CTA, az MR-angiográfia (MRA) és a carotisultrahang szenzitivitása szintén alacsony, de ez utóbbiakról kevés bizonyíték áll rendelkezésre. A legmagasabb szenzitivitása a diffúziósúlyozott MR-vizsgálatnak volt (79,8%, negatív LR 0,2), viszont még ez is alkalmatlannak bizonyult a centrális okok kizárására, ugyanis amennyiben a tünetek kezdetéhez képest korán kerül alkalmazásra (48 órán belül), körülbelül ötből egy beteg esetében elvéti a centrális ok felfedezését. Ugyanakkor a képalkotó vizsgálatok specificitása egyaránt magas, azaz ha egy centrális ok felfedezésre kerül CT-vel vagy MR-rel, az valószínűleg egy valós pozitív eredményt jelent. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a vizsgált betegpopulációban kizárólag akut vestibularis szindrómával jelentkező betegek szerepeltek, tehát köztük nem szerepelnek sem a spontán, sem pedig a kiváltható epizodikus szédüléssel jelentkező betegek. A vizsgált betegpopulációban 5% volt a súlyos neurológiai diagnózisok (köztük a stroke) aránya. A 60 év feletti életkor, az egyensúly-bizonytalanság és a fokális neurológiai eltérések mutattak magasabb asszociációt a súlyos neurológiai diagnózisokkal. Az agyi képalkotás diagnosztikus pontossága az akut szédülés differenciáldiagnosztikájában alacsony, ezért kizárólagos használata nem javasolt a stroke és egyéb centrális okok kizárására az akut szédüléssel jelentkező betegek körében.

Idegtudományok

2022. SZEPTEMBER 02.

Intracranialis dolichoectasia ischaemiás stroke-ban

Az intracranialis dolichoectasia (IDE) egy jól ismert arteriopathia, melyet az intracranialis erek tágulata (ectasia) és megnövekedett hossza vagy kanyargóssága (dolichosis) jellemez. Az IDE klinikailag mind infarktus, mind intracerebralis vérzés, mind pedig a környezetében található struktúrák kompressziójának képében jelentkezhet. Az IDE főleg a hátsó keringés zavarainak kapcsán ismert, itt ugyanis a vertebrobasilaris dolichoectasia prevalenciája 7,6% és 18,8% között mozog a stroke-os betegek, míg 1,3% és 4,4% között az átlagpopuláció körében. Az egyik elmélet szerint az IDE a tunica media sérülésének következménye, mely a lamina elastica interna károsodásához és következményes érszerkezeti elváltozásokhoz vezet.