Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1410

Nővér

2023. FEBRUÁR 28.

Gyermekkorban jelentkező mellkasi fájdalom vizsgálata a sürgősségi triázsban

FAZEKAS Péter

Cél a triázsvizsgálat szabályainak finomítása, követésének segítése gyermekkori mellkasi fájdalom esetén, a témában kevésbé gyakorlott triázsápolók számára.

A statisztikai vizsgálat egy két évet lefedő időszakban érkező betegek dokumentációja alapján készült. A kiértékelés alapvető statisztikai paraméterek vizsgálatával, illetve nemparametrikus Mann–Whitney- és Kruskal–Wallis-próbákkal történt.

Iskolaszünetben jelentkező mellkasi fájdalom hátterében a legritkább a pszichés tényező (14,5%), az év többi részében közel kétszer gyakoribb (28,7%). A pulzusszám eltérése nem függött az állapot súlyosságától. MSTR-ajánlás alapján T1 kategóriába sorolandó gyermekek közül 25 esetből 2 esetében volt súlyos a beteg állapota. A jó állapotú gyermekek 30%-ánál enyhén, 10%-ánál súlyosan/kritikusan eltért a szívfrekvencia. A vérnyomáseltérés szignifikánsan nem függött össze semmilyen mért paraméterrel.

Már a triázs során javaslok figyelmet fordítani a kórházi megjelenés idejére, fontos a pulzuseltérés, de az MSTR-ajánlás pontos követése fennakadásokat okozhat a rendszerben. A vérnyomásmérés hasznos, amennyiben a megfelelő méretű eszköz rendelkezésre áll, és az ellátást nem hátráltatja.

Nővér

2021. OKTÓBER 30.

Egészségügyben az egészségükkel? Ápolók mozgásszervi állapotának keresztmetszeti vizsgálata

GÁL Cintia, PAKAI Annamária

Nemzetközileg elfogadott és alkalmazott standardizált kérdőívek segítségével felmérje a fekvőbetegellátásban dolgozó ápolók foglalkozással összefüggő váz-, izomrendszeri megbetegedéseinek előfordulását.

Keresztmetszeti kutatásunkat egy Nyugat-dunántúli megyei jogú kórházban végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavételt alkalmazva 2020 szeptemberében 11 fekvőbeteg osztályon dolgozó ápoló között osztottuk ki a sajátszerkesztésű kérdőívet (n=101). Leíró statisztikát, kétmintás t-próbát és korrelációt számítottunk SPSS 26.0 program segítségével (p<0,05).

A megkérdezettek 93,07%-a jelölt fájdalmat vagy diszkomfort érzést az elmúlt 12 hónap folyamán. Leggyakrabban deréktájon jeleztek mozgásszervi panaszokat, ezt követte a váll, majd a nyaki és a háti gerincszakasz. Ezen váz-, izomrendszeri elváltozások előfordulásának okaként a megkérdezett ápolók legnagyobb rizikótényezőként teljes vagy nagy mértékben a tehetetlen betegek emelését és mozgatását jelölték. 

A tanulmány rámutat arra, hogy a kitöltők jelentős része (93,07%) tapasztalt bármiféle mozgásszervi panaszt, elváltozást a felmérést megelőző 12 hónapban.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

A műtéti felkészítés hatásának vizsgálata gerincműtétet követően

SÜTŐ Judit, KLEKNER Álmos, NAGY János, SZEMÁN-NAGY Anita

Interdiszciplináris kuta­tások igazolják, hogy a betegek sebészeti beavatkozással kapcsolatos félelmei és szorongásai meghatározó szerepet játsza­nak a műtét utáni felépülés sikerességében. A pszichoedukáció olyan professzionális információátadó módszer, melynek célja a betegek betegségükkel és az azzal való megküzdéssel kapcsolatos ismereteinek bő­vítése, a betegséghez kapcsolódó problémák érzelmi feldolgozása. Amennyiben a betegek a műtétet követően kompetensnek érzik magukat a saját gyógyulási folyamatukban, kevesebb fájdalmat élnek át, hamarabb vál­nak önellátóvá, és csökken a klinikán eltöltött ápolási napok száma.

Ideggyógyászati Szemle

1979. JANUÁR 01.

Denervált izmok biokémiai vizsgálata

HEINER Lajos

Eredményeinket összefoglalva kiemelhetjük, hogy a denerváció utáni első napokban, kb. az első 10 napon a lassú, majd a vizsgált 5—6. hétig a gyors izom anyagcsere-változásai a kifejezettebbek. Láttuk azt is, hogy a szénhidrát-anyagcsere vonatkozásában kezdetben kompenzáló, kiegyenlítő jellegű változások jelentkeznek a kétfajta izomban. Ezek a megfigyelések felhívják a figyelmet arra, hogy a kétfajta izom sajátos biológiai funkcióiban az idegrendszernek döntő szerepe van. Ezek a változások még zömmel funkcionális jellegűek. Viszont azt is megfigyelhettük, hogy az idegátmetszés utáni 3—4. héttől kezdve mutatható ki a struktúr-lipidek felszaporodása, a 4. héttől kifejezett a membrán funkciókban fontos szerepet játszó foszfatidák és plazmalogének változása. Ezek a biokémiai adatok jelzik, hogy a denervált izomban - ha nem következik be regeneráció - ettől az időszaktól kezdve irreverzibilis anyagcsere változások lépnek fel. E megfigyelésnek klinikai jelentősége van: utal arra, hogy a denervált izmok fizikoterápiáját minél hamarabb, de legkésőbb az elváltozás 3. hetében meg kell kezdeni.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Volt űrhajós, aki szívizomzata hatvan százalékát elvesztette

KOVÁCS Sándor

Az űrhajósok kiválasztásánál, felkészítésénél központi szerepet játszik a cardiovascularis működés lehető legrészletesebb vizsgálata, ami az első magyar űrhajós kiválasztásában is kulcsszerepet játszott. A jelölteknek olyan kardiológiai feltételeknek kell megfelelniük, amelyek mérése a hetvenes évek Magyarországán még nem volt megoldott, így e célból új vizsgálati módszereket kellett meghonosítani.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Mozgásszervi fájdalmak a hazai gyakorlatban – klinikai jellemzők és funkcionális összefüggéseik vizsgálata

HODINKA László

Felmérésünk céljául a napi gyakorlatban jelentkező fájdalmak jellemzőinek (regionalitás, erősség és funkcionális következmények) a betegjellemzőkkel (nem, életkor, reumatológiai alapbetegségek, társbetegségek) való összevetését és összefüggéseik elemzését tűztük ki.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Koronavírushoz kapcsolódó, magyarra lefordított szubjektív egészségértés kérdőív pszichometriai jellemzői

BÁNFAI-CSONKA Henrietta, BÁNFAI Bálint, JEGES Sára, BETLEHEM József

Az egészségértés fogalma egyre gyakrabban fordul elő a hétköznapokban is. A megfelelő egészségértés elengedhetetlen annak érdekében, hogy megfelelő döntéseket hozzunk az egészségünkkel. Kutatásunk célja a lakosság koronavírushoz fűződő egészségértésszintjének megismerésére alkalmas mérőeszköz, az eredetileg német nyelvű HLS-Covid-Q22 kérdőív magyar populációra való alkalmazási lehetőségének vizsgálata.

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 25.

Koponya CT-vizsgálat eredményei rendellenes viselkedés miatt vizsgált idős betegekben

Liu és munkatársai az Academic Emergency Medicine-ben megjelent cikkükben az idős, sürgősségi osztályon delíriummal diagnosztizált betegek koponya-CT-vizsgálatai eredményének rendszerező áttekintését és metaanalízisét mutatják be. Vizsgálatuk célja annak megállapítása volt, hogy akutan jelentkező delírium, zavartság vagy tudatzavar miatt vizsgált, 65 évnél idősebb betegek koponya-CT-vizsgálata milyen arányban mutatott kórjelző eltérést, és mennyiben jelzi előre az ilyen vizsgálatokat a betegek fejfájásos panasza, (fej)sérüléses előzménye, antikoagulált állapota és fokális neurológiai tünetek jelenléte.

Ideggyógyászati Szemle

2022. NOVEMBER 30.

[Proximális ülőideg-sérülés a combhajlító ín szakadása következtében]

KOC Ismail , SHAFIYEV Javid , OZTURK Bilgin , ODABASI Zeki

[Bemutatjuk egy motorkerékpár-balesetben sérült beteg különleges esetét; a balesetben a combhajlító ín proxi­má­lis szakadása miatt megsérült az ülőideg. A 63 éves betegnél először a distalis combcsont inkomplett törését diagnosztizálták. Két hónappal később, amikor a teljes hosszúságú gipszet eltávolították, a lábfej dorsoflexiós képtelenségét állapították meg a jobb oldalon. A beteget ideggyógyászati klinikára irányították, ahol ülőideg-sérülést diagnosztizáltak a femoralis bicepsz proximális részén. A comb mágnesrezonanciás vizsgálata a comb­hajlító izom inának proximális szakadását mutatta. A be­teg állapota rövid távú fizioterápia és idegsebészeti beavatkozás révén nem javult. ]

Ideggyógyászati Szemle

2022. NOVEMBER 30.

Alemtuzumabterápiával kezelt sclerosis multiplexes betegek követéses vizsgálata a szegedi Sclerosis Multiplex Centrumban

FÜVESI Judit, KINCSES Zsigmond Tamás, LÉGRÁDI Dóra, VÉCSEI László, KLIVÉNYI Péter, BENCSIK Krisztina, FRICSKA-NAGY Zsanett

A relapszus-remisszió kórformájú sclerosis multiplex kezelési stratégiája az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. Míg korábban az eszkalációs terápia volt az elfogadott terápiás módszer, napjainkban magas betegségaktivitás esetén lehetőségünk van indukciós kezelés indítására is.