Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 985

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

„A patiens practicusan elaludt” – Interjú Nádasdy Ádám nyelvész professzorral

KOVÁCS Sándor

Úgy tapasztalja, hogy sokkal nyíltabbá, őszintébbé vált az orvos-beteg kommunikáció. Bár bizonyos nyelvi jelenségek láttán „a hazafias lelke lázadozik”, őt nyelvészként nem szabad, hogy bármi „zavarja” a nyelvben.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Főszerkesztői beharangozó

BENCZÚR Béla

Ahogy korábban megszokhatták kedves Olvasóink, ezúttal is színes, változatos válogatást nyújtunk át Önöknek tavaszi első számunkkal. A pulmonalis hypertonia nehezen kezelhető, súlyos állapot, amelynek az etiológiájában a krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia kiemelt szerepet játszik. A Gottsegen Országos Kardiológiai Intézet közleményéből kiderül, milyen echokardiográfiás jelek alapján kell CTEPH-ra gondolni, illetve milyen lehetőségeink vannak a kezelésre.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Újra virágozni – női életutak agysérülés után

MASÁT Orsolya, BÁLINT Brigitta, BOLLA Brigitta, GORJANÁCZ Ilona, SIPOS Hédi, BÚZÁS Lili, DÉNES Zoltán

Súlyos agysérülés, trauma után az érintett személyek funkcióképessége mellett az önképe is sérül. Hagyományos rehabilitáció során kevés figyelem irányul a nőbetegek elveszett nőiségére. A jelen munka célja a nőiség pszichés és fizikai megélése segítésének bemutatása agysérülés után. Az OORI Agysérültek Rehabilitációs Osztályán kezelt női betegek rehabilitációját a szerzők heti egy alkalommal női csoportfoglalkozásokkal egészítették ki.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Szemelvények a köszvény magyar kultúrtörténetéből – Laus Podagrae

BÁLINT Péter Vince, BÁLINT Géza

A köszvény tüneteit, az ízületi gyulladást, duzzanatot már az ókori görög és római orvosok is megfigyelték, noha nem ismerték pontosan kialakulásának okait. A középkorban a gazdagok betegségeként volt ismert, és csak a későbbi korokban vizsgálták a húgysav szerepét a köszvény kialakulásában. Cikksorozatunkban e különös betegség kultúrtörténeti vonatkozásaival szeretnénk megismertetni az olvasót.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia

BÁLINT Olga Hajnalka, ANDRÉKA Péter

A krónikus thromboemboliás pulmonalis egy, a pulmonalis artériás thrombosishoz társuló vascularis betegség, amely az áramlási viszonyok megváltozásához és a pulmonalis erek másodlagos remodellingjéhez vezet. A CTEPH ritka hosszú távú szövődménye a pulmonalis emboliának, melynek kumulatív incidenciája 0,1–9,1 között van tünetes betegekben. Korai tünetek az effort dysp­noe, később a jobbszívfél-elégtelenség je­lei dominálnak, ritkábban a syncope.

Ökológia

2024. MÁRCIUS 25.

Az antibiotikum-rezisztencia mérsékléséhez meg kell haladnunk az emberközpontúságot

Az antibiotikum-rezisztenciát gyakran keretezik az „Egy Egészség koncepción” keresztül – azaz olyan problémaként, amely az ember, más állatok és a környezet egészségének az egységével kapcsolatos.

Klinikum

2024. MÁRCIUS 20.

Az Anton-szindróma

Az anosognosia egy olyan neurológiai tünet, melyben az érintett beteg nincs tudatában a saját neurológiai vagy pszichiátriai problémáinak. Az anosognosia egyaránt érintheti a nyelvi funkciókat, az ítélőképességet, az érzelmeket, az emlékezőképességet, az egzekutív és a motoros funkciókat is.

Klinikai Onkológia

2023. SZEPTEMBER 15.

A hormonérzékeny metasztatikus prosztatarák kezelési lehetőségei – egyénre szabható korszerű terápia

VAJDICS Tímea

A prosztatarák incidenciája emelkedő tendenciát mutat világszerte, évente >1,2 millió új prosztatarákos megbetegedést diagnosztizálnak.

Klinikai Onkológia

2023. SZEPTEMBER 15.

A prosztatarák molekuláris klasszifikációja és annak klinikai vonatkozásai

CSIZMARIK Anita, OLÁH Csilla, SOÓS Áron, NYIRÁDY Péter, SZARVAS Tibor

A molekuláris vizsgálatok fejlődése lehetővé tette a prosztatarák molekuláris hátterének megismerését, ami segítséget nyújthat e daganatféleség közismerten heterogén viselkedésének hatékonyabb előrejelzésében és így támpontként szolgálhat az adott beteg számára leghatékonyabb kezelési stratégia kiválasztásában.

Klinikai Onkológia

2023. SZEPTEMBER 15.

A BRCA1- és BRCA2-mutációk kockázati szerepe a szolid daganatok kialakulásában

CSONKA Katalin, BAGHY Kornélia

A BRCA1- és BRCA2-mutációk kiemelkedő jelentőséggel bírnak a szolid tumorok, különösen az emlő- és petefészekrák kialakulásában.