Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 100

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

Arteria centralis retinae elzáródás thrombolysiskezelése és multidiszciplináris ellátása a hagyományos szemészeti kezelési formákkal összehasonlítva

VAJDA Szilvia, GUNDA Bence, KNÉZY Krisztina, BARSI Péter, VARGA Csaba, MAUROVICH-HORVAT Pál, BERECZKI Dániel, NAGY Zoltán Zsolt

Az arteria centralis retinae okklúzió eddigi konzervatív terápiái limitált hatékonyságúak, szemészeti osztályokon történtek, ahogyan az egységes protokoll nélküli etiológiai vizsgálatok is. Pedig az ACRO a központi idegrendszeri ischaemiás stroke analógiájának tekinthető, így a szisztémás thrombolysis és a multidiszciplináris ellátás hasonlóan hatékony lehet. Emiatt 2022 májusa óta a Semmelweis Egyetemen klinikai vizsgálat keretében a 4,5 órán belül diagnosztizált ACRO thrombolysiskezelését és etiológiai vizsgálatait végezzük egységes protokoll alapján.

Klinikum

2022. OKTÓBER 24.

A nemfüggő tényezők keresése a biológiai és gyógyszerkutatásokban

A közelmúltban többek között kiderült: más vérnyomásértéknél kezdődnek a cardiovascularis kockázatok a nőknél, mint a férfiaknál, a nemek figyelembevétele a klinikai vizsgálatokban mégis döcögősen halad. Az elmúlt évtizedben a tudományfinanszírozók és az akadémiai folyóiratok is elkezdték megkövetelni, hogy a sejteket és az állatmodelleket alkalmazó alapkutatásokba, valamint a klinikai vizsgálatokba egyaránt vonják be mindkét nemet.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. OKTÓBER 20.

A Clinical Neuroscience/Ideggyógyászati Szemle impakt faktora – történeti áttekintés

BERECZKI Dániel

A tudományos folyóiratok általános rangsorát számos tényező alapján mérhetjük. Ezen tényezők közé tartozhat például a nyomtatásban megjelenő folyóirat példányszáma, az előfizetések száma, az éves oldalszám, az évente megjelenő közlemények száma, az egyes földrészek és országok képviselete a szerkesztőbizottságban, az interneten olvasható elektronikus folyóiratoknál az évenkénti felkeresések („hozzáférések”) száma, a folyóiratban megjelent közleményekre adott éves hivatkozások száma stb. Egy folyóirat tudományos súlyának mérése („scientometria”) is több szempont alapján történhet.

Hypertonia és Nephrologia

2022. SZEPTEMBER 19.

A vérnyomásértékek variabilitása

APOR Péter

A vérnyomás nem stabil érték, ütésről ütésre különbözik. Nem tudjuk, hogy például a rendelőben mért két-három különböző érték közül melyik a „veszélyes”. Az értékek szóródása (a szerzők zöme szerint nem az átlaga) legalább hat mérés alapján tűnik megbízhatóbb kórjelző értéknek. Az ABPM nyújtja ezt a lehetőséget, de mindennapi rutinra nem alkalmas. Az átlagot és szóródást is mutató kézi mérőkészülék segítene az ismereteink bővítésében, a megfelelőbb kezelésben.

Gondolat

2022. AUGUSZTUS 31.

Természetművészet: újraalkotni a természet és az ember kapcsolatát

Hol szoktunk műalkotásokkal találkozni? Fehér falak között, múzeumban és galériákban. De el tudjuk képzelni, hogy kint a domboldalban vagy a patakparton nézzünk egy szobrot, festményt vagy installációt? Olyan műalkotást, amely sárból, nádból, kőből készült, és amelyet a természet erői lassan lebontanak? Cikkünkben egy különleges kortárs művészeti irányzatot mutatunk be, és vele együtt az egri Esterházy Károly Katolikus Egyetem egy olyan képzését, amely mind a magyar, mind az európai felsőoktatásban egyedülálló.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Gyermek- és felnőttkori high-grade gliomák komplex genetikai karakterizálása újgenerációs szekvenálással: Tapasztalatok és kutatási irányok

SCHEICH Bálint, BEDICS Gábor, RAJNAI Hajnalka, REININGER Lilla, TÉGLÁSI Vanda, BÖDÖR Csaba

A központi idegrendszeri tumorok újgenerációs szekvenáláson (next-generation sequencing – NGS) alapuló panelek segítségével végzett komprehenzív genetikai analízise a terápiás célpontok keresése mellett a patogenezis egyre pontosabb megismerését teszi lehetővé.

Hypertonia és Nephrologia

2021. ÁPRILIS 29.

Orvosi levelek a Covid-19-ről. II. rész

FARSANG Csaba

2020 márciusában hazánkat is elérte a koronavírus-járvány, amelynek sokirányú hatása volt és van az egész társadalomra, az orvosi közösségekre és legnagyobb mértékben a betegekre. A második levélben az orvosi segítség keresése, a betegek tünetei, a stressz és a fizikai aktivitás szerepével és jelentőségével foglalkozom.

Gondolat

2021. FEBRUÁR 04.

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Lege Artis Medicinae

2020. NOVEMBER 30.

Fókuszban a LAM (Lege Artis Medicinae)

VASAS Lívia, GEGES József

Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal in­dult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az or­vosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a ha­zai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a ke­vesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag kül­honi kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adat­bázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét eme­lik a művészeti tárgyú írások, amelyek az or­vosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.

Lege Artis Medicinae

2020. NOVEMBER 30.

Három évtized rövid krónikája

KAPRONCZAY Katalin

A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az in­frastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.