Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁJUS 01.

A látórendszer szerkezete és a szemmozgás szabályozása

A látórendszer szerkezete és a szemmozgás szabályozása téamakörben összegyüjtött közleményeink.

HUN 1999;52(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1995. MÁJUS 01.

EPENDYMOMA OF THE LATERAL VENTRICLE IDENTIFIED BY AN INTRAVENTRICULAR HEMATOMA FROM A LENTICULO-STRIATE PSEUDOANEURYSM

KÁROLY Dávid, ÉVA Varga, TAMÁS Dóczi, MIHÁLY Szabó

A 44-year-old female presented with an acute intracerebral hemorrhage. Computed tomography (CT) scans demonstrated a hematoma in the right basal ganglia that ruptured into the lateral ventricle and surrounded an intraventricular moss.

HUN 1995;48(5-6)

Ideggyógyászati Szemle

1995. MÁRCIUS 01.

A Free Radical Scenario ln Multiple Sclerosis

BHARANIDHARAN Padmanabhan

Multiple Sclerosis (MS) is a demyelinating disorder of the central nervous system (CNS) that has so far eluded auempts to determine it's cause. It could be that there isn't any one cause to determine. And so, as with many other multivariate nonlinear disorders, numerous epidemiological studies have been carried out to help identify possible modifying factors in the disease and the genetic linkages involved, not just to discover the etiology but also to help patients in need.

HUN 1995;48(3-4)

Ideggyógyászati Szemle

1965. OKTÓBER 01.

Felsővégtagi motoros rostok vezetési sebességének meghatározása klinikai beteganyagon

FENYŐ Egon, HASZNOS Tivadar

A szerzők 54 normál és 50 kóros esetben vizsgálták a medianus és ulnaris vezetési sebességét az alkaron. Az esetek egy részében meghatározták a terminalis átlagsebességet (a csukló ingerlési pont és a regisztrálási hely közötti távolságának és a latentia-időnek a hányadosa). A kóros esetek kórforma szerinti megoszlása a következő : 13 peripheriás ideg-laesio, 4 myasthenia, 4 sclerosis multiplex, 10 dystrophia musculorum progressiva, 2 polymyositis, 17 mellső szarvi laesio. A 70 év alatti normál kontroll-csoport vezetési sebessége az ulnarison 58,54 +/-1,98 m/sec, a medianuson 57,07+1,81 m/sec. A vezetési sebesség a korral csökken. A 70-80 év közöttiek vezetési sebessége mind az ulnarison, mind a medianuson significansan csökkent (P<0,05) a 70 év alattiak vezetési sebességéhez képest. Peripheriás ideg-laesióban a vezetési sebesség (medianus : < 0,001, ulnaris : P<0,01) és a terminalis átlagsebesség (medianus : P<0,05, ulnaris : P<0,02) egyaránt significansan csökkent. Mellső szarvi folyamatokban a vezetési sebesség a normál kontrolltól értékelhetően nem tér el, csak amyotrophias lateral sclerosisban csökkent significansan (P < 0,05) az ulnaris vezetési sebessége. A terminalis átlagsebesség azonban mellső szarvi folyamatokban igen erősen significansan csökkent (medianus : P < 0,001, ulnaris : P < 0,001). Myastheniában és sclerosis multiplexben a vezetési sebesség a normál kontroll csoporttól értékelhetően nem tér el. Terminalis átlagsebesség meghatározás nem történt, mert a csuklótól mért latentia-idők alapján eltérés nem várható. Dystrophia musculorum progressivában az alkaron mért vezetési sebesség nem csökkent, a terminalis átlagsebesség a normál kontrollhoz képest emelkedett, azonban nem érte el a significantia-szintet. A polymyositises betegek vezetési sebessége a normál kontrolltól értékelhetően nem tér el. A terminalis átlagsebesség a medianuson significansan csökkent (P<0,05), az ulnarison a csökkenés nem significans. A mellső szarvi folyamatoknál észlelt eltérések a neuron retrograd degeneratiojának elvével (,,dying back”) összhangban állnak. A polymyositisnél talált terminalis átlagsebesség-csökkenés az intramuscularis ideg-rost degeneratiojával magyarázható, a ténymegállapítás azonban még további megerősítésre szorul.

HUN 1965;18(10)

Ideggyógyászati Szemle

1965. MÁJUS 01.

Az amyotrophiás lateral-sclerosis az újabb kutatások megvilágításában

LEHOCZKY Tibor, HALASY Margit

35 évvel ezelőtt, 1929-ben egyikünk a Schaffer-klinika szövettani laboratóriumában érdekes esetet dolgozott fel, amit klinikailag 2 éven át együtt észleltünk. Részletek mellőzésével összegezzük a klinikai vizsgálat lényegét.

HUN 1965;18(05)