Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 1018
Idegtudományok
2022. NOVEMBER 23.
hirdetés
Új lehetőség a migrén kezelésére
A Pfizer Vydura® nevű gyógyszere az első olyan készítmény, amely mind a migrén akut kezelésére, mind az epizodikus migrén megelőzésére, 2022 októberében Magyarországon is bevezetésre került, az elsők között Európában.
Lege Artis Medicinae
2020. OKTÓBER 21.
hirdetés
A hosszú távú antiepileptikum-monoterápia hatása a vascularis kockázati tényezőkre és az atherosclerosisra
Az epilepsziás betegek jelentős része hosszú távú vagy élethosszig tartó antiepileptikum-kezelést igényel. A hosszú távú kezelés sokféle mellékhatással járhat: metabolikus és endokrin változások, viselkedési és kognitív zavarok mellett a májenzimrendszer olyan változásai is előfordulhatnak, melyek a vascularis kockázati tényezők fokozódásával járnak. Ez a hatás különösen a korábbi generációkhoz tartozó antiepileptikumoknál figyelhető meg. Egy tajvani kórház kutatói keresztmetszeti vizsgálatot végeztek a különböző antiepileptikumokkal végzett monoterápiák vascularis kockázati tényezőkre és az atherosclerosisra kifejtett hatásának összehasonlítására.
Ideggyógyászati Szemle
2020. SZEPTEMBER 30.
Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban
Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória működésében, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképezése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport esetében két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesztelés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.
Helyünk a világban
2024. ÁPRILIS 30.
Uniós átlag alatt a magyar emberek elégedettsége
Nálunk csak a horvátok, a lettek, a görögök, a németek és a bolgárok elégedetlenebbek az életükkel – ezzel szemben a nyugati és a keleti szomszédunk is a rangsor élén áll.
Hypertonia és Nephrologia
2024. ÁPRILIS 30.
Az egészségműveltség (health literacy) szerepe a cardiovascularis kockázatban
Az egészségműveltség egy olyan kifejezés, amelyet az 1970-es években vezettek be, és egyre nagyobb jelentőséggel bír a közegészségügyben és az egészségügyben. Az egészségműveltség azt jelenti, hogy az egyének milyen mértékben képesek hozzáférni és feldolgozni az alapvető egészségügyi információkat és szolgáltatásokat, és ezáltal részt tudnak venni az egészséggel kapcsolatos döntésekben.
Hypertonia és Nephrologia
2024. ÁPRILIS 30.
Peritonealis dialízis a gyakorlatban – a klinikai nefrológus szempontjai nem csak nefrológusoknak
A vesepótló kezelésre szoruló betegek számának növekedésével a peritonealis dialízist (PD) igénylő betegek száma is növekszik. A hasi dialízis valójában egy effektív és jól tolerálható vesepótló kezelés a vesebetegségek széles spektrumában, az életkortól függetlenül, akár idős betegek számára is. A PD költséghatékonyabb dialízismódszer és a reziduális vesefunkció megőrzésében is jelentősebb szerepe van a hemodialízishez képest.
Lege Artis Medicinae
2024. ÁPRILIS 30.
Gyógyszer-interakciók időskorban, a kombinált gyógyszeres kezelés kihívásai, Beers-lista
Az evidencián alapuló orvoslás alapvető és gyakran alkalmazott módszerei közé tartozik a számos kihívást rejtő gyógyszeres terápia. A betegek különbözőképpen reagálnak a gyógyszeres kezelésre. Sőt, a nemkívánatos hatások kialakulásának valószínűsége sem ugyanaz mindenkinél. A változások egyik oka a kor előrehaladása. Változik a testfelépítés, különböző betegségek jelennek meg, változik a gyógyszerek farmakodinámiája, farmakokinetikája, romlanak a beteg kompenzációs mechanizmusai, kognitív képességei, gyengülhet az immunrendszer, és csökken a beteg terápiahűsége. Mindezeket figyelembe véve, a gyógyszeres kezelés komplex megközelítést igényel, amely megköveteli a szoros együttműködést az orvos, a gyógyszerész és a beteg, vagy annak hozzátartozója részéről. A szoros utánkövetés, az egyedi gyógyszerelés, a részletes, írásos gyógyszerszedési utasítások javítják a beteg terápiahűségét. Idős betegeknél, főként a multimorbiditások miatt, gyakori a többféle gyógyszer együttes rendelése. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk a köztük lévő interakciókkal, ismerjük ezek leíró forrásait (például Beers-lista). A megfelelő gyógyszeres kezelés beállításához ma már szoftveres segítség is igénybe vehető. A kezelés optimalizálása érdekében lényeges a megfigyelt kedvezőtlen hatások jelentése a hatóság részére, ugyanis így az új ismeret beépülhet a gyógyszerek alkalmazási előírásába.
Ideggyógyászati Szemle
2024. MÁRCIUS 30.
A fájdalom intenzitását mérő skálák összehasonlítása ágyéki gerincfájdalommal élők körében
A fájdalomkutatás leggyakrabban tanulmányozott aspektusa klinikai vizsgálatokban a fájdalomintenzitás. Ennek mérése az ágyéki gerincbeteg populációban legtöbb esetben a numerikus skála és a vizuális analóg skála (VAS) segítségével történik. A betegek általános életminősége és a skálák közötti kapcsolat kiszámításával meghatározzuk a klinikailag relevánsabb információval rendelkező mérőeszközt.
Ideggyógyászati Szemle
2024. MÁRCIUS 30.
[Perineuralis 5%-os dextróz kontra kortikoszteroid-injekció a carpalis alagút szindróma nem sebészi kezelésében]
[Tanulmányunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a klinikai és az elektro-fiziológiai javulás közötti különbségeket perineuralis kortikoszteroid injekciós terápia (PCIT) és perineuralis 5%-os dextróz injekciós terápia (5%PDIT) alkalmazása során carpalis alagút szindróma (CTS) kezelése során. Összesen 92 csuklót vontunk be a vizsgálatba, amelyeknél enyhe vagy közepes fokú idiopathiás CTS-t diagnosztizáltak. ]
Lege Artis Medicinae
2024. MÁRCIUS 26.
A felső végtagok mélyvénás thrombosisának diagnosztikája és akut ellátása
A felső végtagot érintő mélyvénás thrombosisok a vénás thromboemboliás betegségek szerény hányadát teszik ki, így az orvosi köztudatnak nem képezi szerves részét ezek patofiziológiai alapokon nyugvó speciális kezelése. Az összefoglaló közleményben ismertetésre kerülnek a betegség patofiziológiájának részletei, melyek alapján a kezelés szempontjából fontos szubcsoportok kialakítására van lehetőség.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.