Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2004. OKTÓBER 20.

A minimálisan invazív technikával végzett csípőendoprotézis-műtét Kétmetszéses technika

UDVARHELYI Iván, HANGODY László

A minimálisan invazív technikák fejlõdése a nagyízületi endoprotetikában elsõsorban az unicondylaris térdprotézisek, újabban a csípõízületi protézisek beültetése terén eredményezett jelentõs változásokat. Minimálisan invazív technikákkal a korábban alkalmazott implantátumok ültethetõk be, azonban a feltárás csökkentett mérvű: ez nemcsak a feltárás hosszának csökkentését jelenti, hanem döntõen azt, hogy fiziológiás izomrésekben haladva operálunk, ezáltal kevesebb izom, lágy rész, tok sérül.

HUN 2004;14(10)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Hilusközeli és intrahepatikus malignus epeúti szűkületek palliatív kezelése intervenciós radiológiai módszerekkel

KÓNYA András, VIGVÁRY Zoltán

A hilusközeli és intrahepatikus malignus epeúti elzáródások és szűkületek kezelésében túlnyomórészt az intervenciós radiológia nyújtotta eljárások jelenthetnek hatékony, tüneteket enyhítő kezelést. A szerzők 12 beteg rosszindulatú, magas epeúti szűkülete(i) vagy elzáródása(i) miatt bekövetkezett icterus megoldására 23 endoprotézist ültettek be. A máj lebenyeinek, illetve szegmentumainak izolálódása miatt kettős protézis implantációra 5 betegben került sor. A betegek túlélése 4-22 (átlag 8,7) hónap volt. 6/12 betegben a túlélés 4-8 hó nap időtartamú volt, a beültetett protézisek nem záródtak el. A betegek másik felében az alapbetegség hosszabb túlélést engedett meg, a protézisek elzáródása 3–11 hónapon belül az icterus kiújulásához vezetett. Egy eset kivételével, ahol az endoszkópos protéziscsere sikerrel járt, további 7 alkalommal perkután beavatkozás elvégzésére kényszerültek. Egy betegben 3-szor, míg 5 betegben 1-1 alkalommal új protézis beültetésére került sor; 3 ízben az elzáródott protézis perkután eltávolítását, míg 2-2 alkalommal disztalis irányú kimozdítását illetve endoszkópos eltávolítását követően. A perkután endoprotézis implantációt a szerzők egyértelműen hatékonynak ítélik e betegségek kezelésében a betegek túlélését - és mivel az endoprotézisek zárt rendszert képeznek – életminőségük javítását illetően egyaránt. Felhívják a figyelmet a beavatkozások manipulációigényességére, a sorozatos beavatkozások szükségességére és a beavatkozást végzők nagy fokú sugárterhelésére is.

HUN 1994;4(03)

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

Az ultrahangvizsgálat szerepe a szeptikus csípőendoprotézis lazulás diagnosztikájában

FÖLDES Károly, BÁLINT Péter, GAÁL Marianna, KISS Csaba, BÁLINT Géza

A szerzők célul tűzték ki a non-invaziv ultra hangvizsgálat alkalmazását csípőendoprotézis műtét szövődményeinek kimutatására. Jelen munkájuk során arra a kérdésre kerestek választ, hogy milyen diagnosztikus segítséget nyújthat az ultrahangvizsgálat az endoprotézis-infekció gyanúja esetén. 39, csípőendoprotézis műtéten átesett beteget vizsgáltak, akik közül 20-nál klinikailag infekció gyanúja állt fenn, míg 19 beteg panaszmentes volt, és kontrollként szolgált. A 20 panaszos betegből ultrahangvizsgálattal 17 esetben mutattak ki folyadékgyülemet az endoprotézis nyaka körül. 10 esetben reoperáció 6 esetben pedig ultrahangvezérelt arthrocentesis során igazolták ultrahangvizsgálati eredményüket. Arra a következtetésre jutottak, hogy a fájdalomról panaszkodó, csípőendoprotézis műtéten átesett betegnél a korábbi képalkotó mód szerek miatt az ultrahangvizsgálat igen hasznos segítséget nyújthat infekció gyanújának felvetésében, illetve annak kizárásában.

HUN 1992;2(09)