Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

[Villámcsapás okozta cauda equina szindróma: esetismertetés]

AYSEGUL AKKAN SUZAN, BETUL OZENC, AYSE Gamze SAHIN, ZEKI ODABASI

[A szakirodalomban található beszámoló villámcsapás után kialakuló perifériás idegsérülésről. Esetismertetésünkben villámcsapás által kiváltott cauda equina szindrómáról számolunk be. ]

ENG 2024;77(3-4)

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

[Neuropathiás fájdalom és hangulat- zavar perifériás idegsérülést szenvedett földrengéstúlélőknél]

HALIL Can ALAYDIN, GUL Melisa BOZDOGAN, RUMEYSA PALTACI, ZULFIKAR ARLIER, HALIT FIDANCI, MEHMET YILDIZ

[A természeti katasztrófák, például a földrengések gyakran vezetnek hangulatzavarhoz az érintettek körében. Ismert, hogy a traumás neuropathiákból eredő neuropathiás fájdalom is összefügg a hangulatzavarokkal. Ez a tanulmány a neuropathiás fájdalom hatását vizsgálja a hangulatzavarok kialakulására a perifériás idegsérülést szenvedett földrengéstúlélőknél, a 2023. február 6-i, Kahramanmaraş központú földrengést követően. ]

ENG 2024;77(3-4)

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

[Perineuralis 5%-os dextróz kontra kortikoszteroid-injekció a carpalis alagút szindróma nem sebészi kezelésében]

OZGE OCEK, DERYA GUNER

[Tanulmányunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a klinikai és az elektro-fiziológiai javulás közötti különbségeket perineuralis kortikoszteroid injekciós terápia (PCIT) és perineuralis 5%-os dextróz injekciós terápia (5%PDIT) alkalmazása során carpalis alagút szindróma (CTS) kezelése során. Összesen 92 csuklót vontunk be a vizsgálatba, amelyeknél enyhe vagy közepes fokú idiopathiás CTS-t diagnosztizáltak. ]

ENG 2024;77(3-4)

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A diabeteses neuropathia jelentősége és diagnosztikája a klinikai gyakorlatban

SZTANEK Ferenc, HERNYÁK Marcell, KEMPLER Péter

A diabeteses neuropathia a cukorbetegség korán kimutatható microvascularis szövődménye. Leggyakrabban a distalis típusú szimmetrikus polyneuropathia tünetei alapján gondolhatunk jelenlétére.

HUN 2024;34(3)

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A vérzéses rizikó csökkentése pitvarfibrillációban

KOMÓCSI András

Az összefoglalás célja a vérzésveszély befolyásolható tényezőinek vizs­gálata az AF kezelésében, különös te­kin­tet­tel a megfelelő antikoaguláns választására, a betegjellemzőkhöz igazított alkalmazásra, a társbetegségek kezelésére és a vér­zés­ri­zikó csökkentésére irányuló stratégiákra.Az összefoglalás célja a vérzésveszély befolyásolható tényezőinek vizs­gálata az AF kezelésében, különös tekintettel a megfelelő antikoaguláns választására, a betegjellemzőkhöz igazított alkalmazásra, a társbetegségek kezelésére és a vérzésrizikó csökkentésére irányuló stratégiákra. Az elemzés a különböző antikoagulánsok hatékonyságát és biztonságosságát hasonlítja össze.

HUN 2024;34(3)

Hírvilág

2024. MÁRCIUS 19.

MÁRCIUSBAN IRÁNY A NAGYVILÁG!

Az emberi agy semmihez sem hasonlítható, lenyűgöző tulajdonságai kimeríthetetlen kutatási területet biztosítanak a szakembereknek. Az egyik legújabb felfedezés az agy rugalmasságára, fejleszthetőségére vonatkozik.

HUN

Hírvilág

2024. MÁRCIUS 13.

Március 15 - Az alvás világnapja

Az Alvás Nemzetközi Világnapja 2024-ben március 15-e. Magyarországon a nemzeti ünnep miatt március 13-án került sor az eseményre, tudományos nemzetközi konferencia keretében, a Magyar Tudományos Akadémián.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

A felső végtag antropometriájának és subcutan zsírszövetének a carpalis alagút szindrómával való összefüggése

DAROL Sarica Elif, ÇİÇEKLİ Esen , SAYAN Saadet , KOTAN Dilcan , ALEMDAR Murat

A testtömegindex (BMI) po­zitívan korrelál a kéztőalagút-szindróma (CTS) gyakoriságával. Mindazonáltal, az el­hí­zásnak különböző típusai vannak, és a zsír­szövet lokalizációja eltérő a nemek kö­zött.

HUN 2024;77(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

[A glioblastoma-epigenomika komplex biológiai folyamatokat és potenciális terápiás célpontokat tár fel]

KRABÓTH Zoltán , TOMPA Márton , URBÁN Péter , GÁLIK Bence , KAJTÁR Béla , GYENESEI Attila , KÁLMÁN Bernadette

[Az agydaganat legsúlyosabb típusát, a glioblastomát (GBM) mélyrehatóan tanulmányozták OMICS-módszerekkel az elmúlt években, és legjellegzetesebb molekuláris meghatározói a kórszövettani diagnó­zis részévé váltak. A kutatási ismeretek azonban csak részben kerültek át a klinikai gyakorlatba. Jelen tanulmányunk célja, hogy epigenomikai elemzéseink eredményei alapján bemutassuk a GBM korai és késői molekuláris meghatározóit a gyakorló szakemberek számára.

A GBM-mintákat az első diag­nózis után (GBM1) és kiújuláskor (GBM2) nyertük sebészeti úton. A DNS-t 24 pár for­­malinnal fixált, paraffinba ágyazott da­ga­nat­szövetből vontuk ki. A könyvtárkészí­tés a Reduced Representation Bisulfite Sequen­cing kit alkalmazásával történt. A könyvtára­kat egy Illumina NextSeq 550 készüléken szek­venáltuk. A metilációs kontrollokat (MC) egy nyilvánosan elérhető adatbázisból nyer­tük. Bioinformatikai elemzéseink során azo­nosítottuk a differenciálisan metilált útvo­nalakat és azok elemeit az MC-, GBM1- és GBM2-csoportokban.

Számos differenciáltan metilált útvonalat találtunk a GBM1 vs. MC és a GBM2 vs. MC összehasonlítások során, amelyek intracelluláris biológiai és agyszövet-fejlődési folyamatokban vesznek részt. Ezzel szemben, a GBM2 vs. GBM1 differenciáltan metilált útvonalai közül az immunszabályozásban, a neurotranszmitter- (különösen a dopaminerg, noradrenerg és glutaminerg) válaszokban, valamint az őssejt-differenciálódás és -proliferáció szabályozásában részt vevő útvonalak emelhetők ki.

Elemzésünk a korai és késői gliomagenezis biológiai komplexitását tárta fel, ami az alapvető biológiai elemektől az eltorzult idegfejlődési folyamatokon át a tumor-mikrokörnyezet specifikusabb immun- és neurotranszmitter-folyamatáig terjed. Ezek az eredmények célpontokat jelölnek meg új terápiás megközelítések számára.]

ENG 2024;77(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Beszámoló az MTA Orvostudományi és a Biológiai Osztályai közös szervezésében megrendezett A mesterséges intelligencia (MI/AI) alkalmazása és perspektívája a biológiában és az orvostudományban. Tények és kérdőjelek című 2023. novemberi konferenciáról

BALKÁNYI László

Az elmúlt hónapokban sokat és sokszor hallunk a mesterséges intelligenciáról, itt, a LAM Mes­terséges intelligencia rovatában is. A terület fontosságát mutatja, hogy az MTA két (számunkra releváns) tudományos osztálya, akadémikus el­nö­keik, Ádám Vera és Lénárd László vezetésével 2023 novemberében konferenciát szervezett, ahol a hazai kutatásokról, gyakorlati eredményekről hallottunk érdekesebb beszámolókat.

HUN 2024;34(1-2)