Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 188
Egészségpolitika
2022. FEBRUÁR 13.
I. KEKSZ konferencia: Alapvetések a magyar egészségügyi rendszer fejlesztéséhez
A Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) arra szövetkeztek, hogy minél több hiteles szakértő bevonásával előmozdítsák az egészségügyi rendszer fejlesztését, szakpolitikailag fontos kérdésekben konszenzust teremtsenek. A KEKSZ az elmúlt kilenc hónap során létrehozott egy egészségpolitikai stratégiai alapdokumentumot, amelyet egy online konferenciasorozat keretében kívánunk széles szakmai kör előtt bemutatni és továbbfejleszteni. Az online konferenciasorozat első rendezvényére február 16-án kerül sor, majd két hónap alatt tervezünk végighaladni a legfontosabb területeken, kétheti rendszerességgel.
Hypertonia és Nephrologia
2021. DECEMBER 20.
Bal oldali agytörzsi microvascularis dekompresszión átesett terápiarezisztens hypertoniás betegek két éven túli vérnyomásadatai
A terápiarezisztens hypertonia (RHT) egyik lehetséges oka a bal oldali rostralis ventrolateralis medulla neurovascularis pulzatilis kompressziója (NVPK). Ilyen esetekben egy microvascularis dekompresszió (MVD) csökkenteni tudja a vérnyomást. Jelen munkában azt vizsgáltuk, hogyan változott a vérnyomás és terápia az MVD-n átesett betegekben a műtéttől a legtávolabbi rögzített megjelenésig, maximum 2016. december 31-ig. Egy korábban publikált munkában két évig követett kilenc műtött beteg további adatait gyűjtöttük ki retrospektíven. Az adatgyűjtést a Szegedi Tudományegyetem, Klinikai Központ betegnyilvántartó programjából végeztük. Megkerestük a betegek legutolsó olyan megjelenését, ahol vérnyomás- és terápiás adatok szerepeltek és azokat rögzítettük. Az MVD-k 2000 és 2004 között történtek. Az átlagosan eltelt idő 11,1±4,6 év volt. Mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás szignifikánsan alacsonyabb volt a műtéttől legtávolabbi időpontban az MVD előttihez képest (RRs 211±40 vs. 135±20 Hgmm, p=0,003; RRD 116±17 vs. 81±14 Hgmm, p=0,007). Ugyanígy a korábban rögzített 24 hónapos értékekhez képest is, bár ott nem szignifikánsan (RRs 148±32 vs. 135±20 Hgmm, p=0,25; RRD 96±18 vs. 81±14 Hgmm, p=0,ll). A vérnyomáscsökkentők átlagos száma szignifikánsan nem változott az MVD előttihez képest (5,9±1,4 vs. 6,3±1,5, p=0,5), de az MVD után egy hónapihoz képest szignifikánsan emelkedett (4,7±0,9 vs. 6,3±1,5, p=0,03) az utolsó rendelői alkalommal. Az eredmények megerősítik a korábbi véleményünket, hogy gyógyszeres terápiára nem reagáló RHT és NVPKesetén egy MVD terápiás lehetőségetjelenthet, hiszen még évek múlva is alacsonyabb a betegek vérnyomása. Még akkor is, ha közben a vérnyomáscsökkentők száma növekedett, hiszen így is jobban reagáltak a terápiára.
Hypertonia és Nephrologia
2021. NOVEMBER 01.
Magas vérnyomás, kognitív funkció és demencia. A magas vérnyomást csökkentő kezelés jelentősége
A hypertensio jelentősége a szív- és érrendszeri történések egyik fő kockázati tényezőjeként megkérdőjelezhetetlen. Az életkor és társbetegségek szerint differenciált célvérnyomásértékek elérésével a cardiovascularis történések rizikója szignifikánsan csökkenthető. Korántsem közömbös azonban, hogy az így megszerzett többletéletéveket a beteg milyen életminőségben tölti el. Ez számos társdiszciplína területét érintő komplex kérdéskör, de ezek egyik legfontosabbika a szellemi egészség, a kognitív funkciók megőrzése, a demencia elkerülése. A magas vérnyomás az artériák simaizomzatának károsításával, az érelmeszesedés gyorsításával rontja a célszervek, így az agy vérellátását is, amely a tenzió mértékével arányosan növeli a mentális hanyatlás kockázatát, gyakoriságát, súlyosságát. Ennek mind az egyén, mind a család, mind a társadalom egésze szempontjából komoly jelentősége van. Sajátos ellentmondás, hogy a vérnyomás céltartományba kezelése nem jelenti automatikusan a kognitív funkciók megőrzését, a demencia kockázatának elkerülését. Nagy vizsgálatok metaanalízisei kimutatták, hogy az egyes antihypertensivum hatástani csoportok között e tekintetben is különbségek igazolódtak. Úgy tűnik, hogy a renin-angiotenzin rendszer gátlóinak és a dihidropiridin-kalcium antagonistáknak e vonatkozásban prioritása van. A szerzők áttekintést adnak a hypertensio és a mentális képességek kapcsolatáról, az irodalom áttekintésével a vérnyomáscsökkentő kezelés hatásairól, különös tekintettel a kognitív funkciókra és a demenciára kifejtett hatásokra.
Idegtudományok
2021. OKTÓBER 13.
Az agytérképek csapdába csalhatnak, új reprezentációs keretrendszerre van szükség
A különböző feladatok elvégzéséért felelős agyterületek feltérképezése a területek nagy átfedése miatt nemcsak lehetetlen, de ezt célul tűzni félrevezető is egyben, nyilatkozta a lapnak Lisa Feldman Barrett, a Northeastern University pszichológusa. A tudósok az elmúlt száz évben eredménytelenül keresték a mentális kategóriák: a gondolkodás, az érzékelés, a döntéshozatal, az emlékezés, a mozgás és a többi mindennapos élmény hátterében álló agyterületek közötti határokat, folytatja Barrett, és hozzáteszi: számos közelmúltban megjelent neurológiai vizsgálat is azt bizonyítja, hogy ezek a mentális életet leíró kategóriák nem segítenek annak megértésében, hogyan strukturálódik és hogyan dolgozik az agy. Hibás az az elképzelés, hogy erős párhuzam van az idegkutatók által használt mentális kategóriák és a mentális események neuralis implementációja között, hangsúlyozza a pszichológus.
Ideggyógyászati Szemle
2021. SZEPTEMBER 30.
Mentalizációs deficit traumás agysérült betegek körében
A mentalizáció vagy tudatelmélet, mint a szociális kogníciónk egyik aspektusa, az a készségünk, mellyel képesek vagyunk mások mentális állapotaira (intenciók, vágyak, gondolatok, érzelmek) következtetni, és ez alapján viselkedésüket előre jelezni. Ez a funkciónk jelentősen meghatározza a szociális világban történő részvételünket és eligazodásunkat, továbbá fontos szerepet játszik a társalgási szituációkban, a szociális interakciókban, a társas integrációban és adaptációban. Traumatikus agysérülés alkalmával – mely sokszor érinti a fiatalabb populációt – károsodhatnak azok az agyi régiók, melyek az elmeolvasó funkció alapjául szolgálnak. A koponyatraumák fokális vagy diffúz cerebralis sérüléseket okozhatnak, melyek következményeként gyakran alakul ki mentalizációs deficit. A témával kapcsolatban elsősorban olyan publikációkra kerestünk rá, melyek a tudatelméleti képességet traumás agysérülést elszenvedett egyének és kontrollszemélyek között hasonlították össze (komparatív jellegű eset-kontroll vizsgálatok). A közlemények felkutatására internetes/online felület alapú keresést végeztünk a PubMed, a Web of Science, a ScienceDirect, a Google Scholar, az APA PsycNET (PsycARTICLES) és az EBSCO Host oldalak felhasználásával. A keresés a témaspecifikus kulcsszavak következő kombinációja alapján történt: theory of mind vagy mentalizing vagy social cognition és traumatic brain injury vagy head/brain injury vagy diffuse axonal injury. A keresés alapján talált és feldolgozott tanulmányok/vizsgálatok (21 db) eredményei szerint a traumás agysérülés gyakran vezet különböző fokú mentalizációs deficithez. Jelenlegi összefoglaló közleményünkkel arra próbáljuk felhívni a figyelmet, hogy az elmeolvasási diszfunkció megjelenése és mértéke nagymértékben befolyásolhatja a betegség kimenetelét, az esetleges rehabilitációs idő hosszát és végső soron a traumás agysérült egyén életkilátásait. Emellett áttekintésünkkel igyekszünk állást foglalni a tudatelméleti képesség területspecifikus vagy területáltalános volta mellett, traumás agysérült páciensek mintáján végzett kutatások alapján.
Ideggyógyászati Szemle
2021. SZEPTEMBER 30.
Segíti-e a cerebralis paresisben szenvedő gyermekek bruttó motoros funkcióinak fejlődését a Vojta-módszer?
Egyedi esetekben klinikailag jelentős javulásról számolnak be Vojta-módszer alkalmazásával a bruttó motoros funkció, az izomerő és a mozgás területén; a módszer a második és harmadik szintű evidenciákkal alátámasztott kezelési formák közé került a cerebralis paresis terápiájában. A vizsgálat célja a Vojta-módszer bruttó motoros funkcióra gyakorolt hatásának megértése volt. Klinikai vizsgálatunk egyetlen csoportos, pre-poszt adatgyűjtésen alapuló elrendezést alkalmazott a bruttó motoros funkció változásának mérésére a GMFM-88 (Gross Motor Function Measure-88) eszköz alkalmazásával két hónapos időtartamú Vojta-terápia kapcsán. Tizenhat beteget vontunk be a vizsgálatba. A kezelés után szignifikáns mértékben gyorsult a GMFM-88-pontszámok növekedése (0,005; p < 0,001) és a lokomotoros fejlettségi stádiumok elérése (1,063; p < 0,0001). Következtetés – Vizsgálatunk eredménye szerint 18 hónaposnál fiatalabb, cerebralis paresisben szenvedő gyermekek esetén a Vojta-módszer elősegíti a GMFM-88-pontszámok növekedését és a lokomotoros fejlettségi stádiumok elérését. Mivel funkcionális edzést nem alkalmaztunk, és egyéb kezelést sem használtunk a Vojta-módszeren kívül, a GMFM-88-pontszámok növekedésében megnyilvánuló javuló eredményeket a Vojta-módszer posturalis kontrollt aktiváló hatásának tulajdoníthatjuk. Vizsgálatunk eredménye szerint 18 hónaposnál fiatalabb, cerebralis paresisben szenvedő gyermekek esetén a Vojta-módszer elősegíti a GMFM-88-pontszámok növekedését és a lokomotoros fejlettségi stádiumok elérését. Mivel funkcionális edzést nem alkalmaztunk, és egyéb kezelést sem használtunk a Vojta-módszeren kívül, a GMFM-88-pontszámok növekedésében megnyilvánuló javuló eredményeket a Vojta-módszer posturalis kontrollt aktiváló hatásának tulajdoníthatjuk.
Hypertonia és Nephrologia
2021. SZEPTEMBER 13.
Május a vérnyomásmérés hónapja: a 2017-es és a 2019-es év magyarországi eredményeinek elemzésen
A cardiovascularis betegségek hazánkban amellett, hogy vezető halálokként szerepelnek, európai uniós összehasonlításban is kimagasló gyakorisággal fordulnak elő, így az emelkedett vérnyomással élő betegek azonosítását célzó szűrőprogramok jelentősége különösen fontos. A ”Május a vérnyomásmérés hónapja” (May Measurement Month – MMM) egy olyan évenként megrendezett kezdeményezés, amely 2017-ben indult és célkitűzése az emelkedett vérnyomású egyének felismerésének ösztönzése. Hazánk, a Magyar Hypertonia Társaság révén, a kezdetektől csatlakozott a szűrőprogramhoz. Közleményünkben a 2017-es és a 2019-es év eredményeit mutatjuk be. A keresztmetszeti felépítésű szűrőkampányba 18 év feletti alanyok kerültek bevonásra 2017 és 2019 májusában. A hypertonia definícióját ≥140 Hgmm-es szisztolés vagy ≥90 Hgmm-es diasztolés érték, vagy fennálló gyógyszeres kezelés jelentette, az eredmények elemzése a standard MMM-protokollt követte. 2017- ben 97, míg 2019-ben 55 helyszínen zajlottak a szűrések országszerte, háziorvosi rendelőkben, szakrendelőkben, gyógyszertárakban, bevásárlóközpontokban. Az első évben 3967, míg a második évben 2766 személy vett részt a programban. 2017-ben az alanyok 51,8%-a, míg 2019-ben 46,5%-a bizonyult hypertoniásnak. 2017-ben és 2019-ben hasonló arányban volt emelkedett vérnyomású a gyógyszeresen nem kezeltek között (22,4% és 20,8%) és az antihipertenzív kezelést alkalmazók között (44,5% és 46,8%). A szűrőprogramban résztvevők között minden másodiknak volt hypertoniája (kezelt és kontrollált, kezelt és nem kontrollált vagy nem kezelt). A nem kezelt résztvevők között minden ötödiknek volt emelkedett vérnyomása, míg a gyógyszeres kezelés alatt állóknál minden másodiknak volt nem kontrollált a hypertoniája. Azzal, hogy minden harmadik résztvevőnél felmerült a még nem diagnosztizált vagy nem megfelelően kontrollált hypertonia lehetősége, az MMM 2017-es és 2019-es eredményei megerősítik a vérnyomásmérési szűrőprogramok jelentőségét.
Egészségpolitika
2021. ÁPRILIS 15.
Magánegészségügyi ellátás a Covid-19-járvány idején
A Covid-19-járvány nem tudta megtörni a magánegészségügyi ellátást, sőt, talán eddig még nem látott iramban indult fejlődésnek. A nagyobb magánegészségügyi ellátók közel 50 százalékkal növelték árbevételüket az elmúlt években. Az emberek – úgy tűnik – mind inkább hajlandók költeni az egészségükre, miután fogy a bizalom az állami ellátás felé, a bizalom az unióban nálunk a legrosszabb.
Hírvilág
2021. MÁRCIUS 12.
Az alvás világnapja – okos képernyőhasználat a jobb pihenésért
Az alvás kritikus fontosságú a fizikai egészségünk és az immunrendszerünk hatékony működése szempontjából. Ha eleget és megfelelő minőségben pihenünk, az egyúttal nagyban hozzájárul érzelmi egészségünkhöz is, így nagyobb eséllyel kerülhetjük el a stresszt, a depressziót és a szorongást. A pandémia alatt végzett egyes kutatások közben arra hívják fel a figyelmet, hogy megnövekedett a képernyő előtt töltött óráink száma, míg az alvásé csökkent.
Klinikum
2021. MÁRCIUS 03.
A ketontestek terápiás potenciálja cardiovascularis betegségben
A ketontestek cardiovascularis hatásai túlmutatnak az energetikán: vasodilatatorok, gyulladásgátló, vérnyomás- és testsúlycsökkentő hatással bírnak.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.