Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1973. SZEPTEMBER 01.

Alzheimer-féle fibrillaris degeneratio subacut sclerotizáló panencephalitisben

DR ÉDER Mária

1. Az Alzheimer-féle fibrillaris degeneratio subcorticalis szerkezetekben nem, és csak olyan nagyagykérgi regiókban fordult elő, ahol a gyulladásos folyamat súlyos szöveti laesiót okozott; két esetünkben túlnyomóan a temporalis, parietalis és occipitalis lebenyek kéregállományában, egy esetünkben pedig kiterjedten a frontalis cortexben. Az Ammon-szarvban és a gyrus cinguliban, ahol praesenilis dementiaban halmozottan található, az elváltozást megfigyelni nem tudtuk. 2. Valószínű, hogy hosszabb betegségtartam esetén a fibrillaris degeneratio keletkezési feltételi többször, vagy tartósabban adottak, mint acut- vagy subacut esetekben. 3. SSPE-ben a fénymikroszkópos, histokémiai és polarisatiós mikroszkópos vizsgálati eredményeink, a fibrillarisan degenerált sejtek histokémiai és szerkezeti viszonyaira vonatkozóan, megegyeznek a senilis folyamatokban és más encephalitisekben (Noyan) talált eredményekkel.

HUN 1973;26(09)

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁRCIUS 01.

A corpus callosum agenesia klinikai, rtg és pathologiai vonatkozásai

DR. KÁRPÁTI Miklós, DR. FÜREDI János, DR. MAJTÉNYI Katalin, DR. HEGEÜS Imre

Szerzők két c. c. a.-s esetüket ismertetik. Ezek közül egyik élőben diagnostizált, másik 80 éves korban talált boncolási melléklelet volt. Az élőben diagnostizált esetben a c. c. hiányt más fejlődési anomalia is kíséri. Tünetileg mentalis visszamaradottság, paroxysmalis indulat-kitörések tették szükségessé vizsgálatát, s diagnosisát PEG tisztázta. A második eset gyakorlatilag tünetmentes volt, itt a primaer c. c. a.-hoz más fejlődési anomália nem társult. Az agyban talált egyéb rendellenességek mind a c. c. hiány következményeiként keletkeztek, tehát a Jacob által „secundaer adaptatiós processus" -nak nevezett csoportba tartoznak, ezek: a fornixok és a septum pellucidi csökevényes fejlettsége, a gyrus cinguli kialakulásának hiánya s helyette a mediális felszínen sugárirányba haladó tekervényezettség; az occipitalis lebenyek fejletlensége, az occipitalis kamraszarvak nagyfokú tágulatával. Végül szerzők hangsúlyozzák a c. c. functiójára vonatkozó újabb kutatások jelentőségét. Ezek alapján valószínű, hogy célzott psychologiai vizsgálattal finomabb perceptuo-motoros coordinatiós zavar a tünetszegény esetekben is felszínre hozható.

HUN 1970;23(3)

Ideggyógyászati Szemle

1954. MÁRCIUS 11.

Adatok a gyrus cinguli, ill. a medialis agyfelszin sérülésének tünettanához

GERÉB Tibor

A bal oldali félteke medialis felszínének klinikai tünettanát elemeztük egy, a bal gyrus cingulit és a homloki és fali lebeny medialis felszínének határos részét elpusztító astrocytoma kapcsán. Az epilepsiás rohamok egy részét euphoria, mint aura vezette be. Ez a medialis agyfelszín belszervi projectiós kapcsolatai alapján értelmezhető, amit anatomiai és kísérleti adatok is támogatnak. Az epilepsiás rohamoknak a kézben való kezdete, ill. csupán ott való jelentkezése - a praecentralis kérgi képviselet karközpontjából eredő rostok anatomiailag igazolt megkíméltsége mellett - a Penfield által leírt kiegészítő mozgató area izgalmára vezethető vissza éppen úgy, mint az egy alkalommal észlelt beszédgátlás. A személyi tudat zavarai (Kleist) nem voltak észlelhetők.

HUN 1954;7(01)