Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1993. JÚLIUS 20.

Preventív érsebészet a stroke-betegek ellátásában

MOGÁN István, NEMES Atilla, NAGY Zoltán

Magyarországon a cerebrovascularis megbetegedések nagy gyakorisága alapján a szükségesnek látszó évi körülbelül 2800 rekonstrukciós érműtét helyett ennek csupán mintegy negyede történik. A megfelelő kivizsgálás után és a helyesen megválasztott műtéti indikáció alapján az arra rászoruló betegek várhatóan nagyobb számban eljutnak az érsebészeti osztályokra. A tünetmentes carotisszűkület esetén, amennyiben a szűkület meghaladja a 90%-ot, javasoljuk az angiográfiát és a műtétet. Tünetmentes szűkület műtéti indikációt képezhet speciális körülmények között. Transiens ischaemiás attack után, amennyiben ennek oka a carotis elváltozása és a szűkület 70% feletti, ez műtéti indikációt képez. Műtéti indikáció az emboliaforrást jelentő fekélyes plakk is. Stroke utáni állapotban, ha az angiológiai status instabil és újabb intracranialis elzáródást okozhat, ami a beteg életminőségének romlásához vezet, úgy a műtét indokolt lehet. Acut stroke állapotban csak nagyon kivételes estben áll fenn a carotisreconstructio indikációja. Ezzel szemben a halmozott TIA, crescendo TIA azok a sürgősségi állapotok, ahol a fenyegető stroke miatt sürgős műtétre lehet szükség. Végezetül a carotis interna és communis elzáródása azok a speciális állapotok, ahol esetenként műtét szóba jöhet. A vertebrobasilaris rendszer helyreállító érsebészetével kapcsolatban kevés a hazai tapasztalat. A multiplex supraaorticus érelváltozás következtében kialakuló cerebrovascularis szindrómák veszélye miatt ezen elváltozások műtéti megoldása ugyancsak indokolt. A műtéti beavatkozás nem pótolja a gyógyszeres kezelést.

HUN 1993;46(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1991. MÁRCIUS 01.

A nem konvencionális lassú vírus fertőzések problémája

DR. LIVÁK Ferenc

A nem konvencionális lassú vírus fertőzések ritka, többnyire sporadikus, de genetikai összefüggéseket is mutató betegségek. Állatokon és emberen egyaránt előfordulnak, jellemző neuropathológiai képet, úgy mint spongioform-elváltozásokat, kiterjedt gliózist, neuronpusztulást, esetenként amyloid plakk lerakódást mutatnak.

HUN 1991;44(03)

Ideggyógyászati Szemle

1977. JÚLIUS 01.

Atlanto-axialis dislocatio és basilaris impressio

DR HAFFNER Zsolt, DR FERENCZ Béla

A szerzők a congenitalis atlanto-axialis dislocatio előfordulását vizsgálták 80 basilaris impressziós és 8000 basilaris impresszió nélküli esetben. Az összehasonlítás során a congenitalis atlanto-axialis dislocatio előfordulását basilaris impresszióban 124-szer gyakoribbnak találták, mint basilaris impresszió nélküli esetekben. Eseteinkben az atlantoaxialis dislocatiónak (izoláltan, vagy társult malformatiókkal együtt) csak 6 mm-es atlanto-dentalis távolság (ADI) esetében, vagy e fölötti értékeknél volt tünetképző hatása. Ennél enyhébb fokú atlanto-axialis dislocatio nem volt bizonyítható módon súlyosbító tényező a tünettan tekintetében még basilaris impresszióban sem. A kóros dens szögelhajlás tünetkeltő szerepét nem tudták bizonyítani.

HUN 1977;30(07)