Részletes keresés

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

Hírek a világból

Az ismert, hogy az androgének gátolják a T-sejtek IFN-γ-termelését. Kísérleti rendszerben az androgénblokád megemeli az IFN-γ-termelést. Az azonban nem volt világos, hogy befolyásolják-e az mCRPC ICI iránti érzékenységét az androgének. A klinikai kutatásban prosztatabiopsziás mintákat elemeztek, amelyeket egy enzalutamid és pembrolizumab kombinációs klinikai vizsgálatból nyertek. Nyolc beteg mintáját dolgozták fel, ebből három reszponder volt, míg öt nem. A CD8 T-sejtek denzitásában nem volt eltérés a két betegcsoport között a daganatokban. Ugyanakkor a genetikai elemzés kimutatta, hogy a tumorasszociált T-sejteket két csoportra lehetett osztani génexpressziós profil alapján: a reszponderekben citotoxikus gének domináltak, míg a nem reagálók esetében a T-sejtek nyugalmi/blokkolt állapotra jellemzőeket fejeztek ki, ezzel párhuzamosan magasabb volt az androgénszintjük is. A kutatók felfedezték, hogy az IFN-γ-gén promoterében androgénreszponzív elemek vannak. Az enzalutamiddal fel lehetett függeszteni a T-sejtek csökkent IFN-γ-termelését, amit az androgénkezelés váltott ki. Amennyiben az anti-PD1-et enzalutamiddal kombinálták, a T-sejtek különböző funkciói jelentősen javultak. Kísérleti prosztatarákmodellben az enzalutamid és anti-PD1 kombinációs kezelés hatékonyabbnak bizonyult, mint a kétféle terápia önmagában.

HUN 2022;9(3)

Idegtudományok

2022. SZEPTEMBER 02.

Intracranialis dolichoectasia ischaemiás stroke-ban

Az intracranialis dolichoectasia (IDE) egy jól ismert arteriopathia, melyet az intracranialis erek tágulata (ectasia) és megnövekedett hossza vagy kanyargóssága (dolichosis) jellemez. Az IDE klinikailag mind infarktus, mind intracerebralis vérzés, mind pedig a környezetében található struktúrák kompressziójának képében jelentkezhet. Az IDE főleg a hátsó keringés zavarainak kapcsán ismert, itt ugyanis a vertebrobasilaris dolichoectasia prevalenciája 7,6% és 18,8% között mozog a stroke-os betegek, míg 1,3% és 4,4% között az átlagpopuláció körében. Az egyik elmélet szerint az IDE a tunica media sérülésének következménye, mely a lamina elastica interna károsodásához és következményes érszerkezeti elváltozásokhoz vezet.

HUN

Idegtudományok

2022. AUGUSZTUS 29.

Az MR-képalkotás érzékenysége tranziens globális amnéziában

A tranziens globális amnézia (TGA) egy idiopathiás akut neurológiai kórkép, mely hirtelen kezdetű anterográd emlékezetkieséssel jár és gyakran olyan tevékenységek váltják ki, mint például a Valsalva-manőver, az emocionális vagy fizikai stressz, hideg vagy melegvizes fürdő, szexuális aktivitás vagy fájdalom. A kórkép diagnózisa az anamnesztikus információk és a fizikális vizsgálat eredményeképp mondható ki: a jelenségnek van tanúja, az anterográd amnézia jelen van, a jelenség alatt nem észlelhető egyéb neurológiai kórjel, az emlékezetkiesés 24 órán belül megszűnik, nincsenek epilepsziára utaló jelek vagy epilepsziás előzmény és a közelmúltban nem történt fejsérülés.

HUN

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

VIII. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei III.

Tartalom:

Igazolt pulmonalis embóliás betegek kórházi elbocsátásának lehetőségei –klinikai kockázatbecslés alkalmazása a döntéshozatalban

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN 2022;17(1)

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

[Akut oropharyngealis paresissel járó diabeteses ketoacidosis – esettanulmány]

LANTOS Judit , BARTA Zsanett , NAGY Albert , VINCZE Rita , FÜLE Kálmán , BIHARI Katalin

[Az akut oropharyngealis paresis a Guillain–Barré-szindróma ritka variánsa. Munkánkban egy 63 éves férfi beteg esetét mutatjuk be, akinél az általános tünetek hátterében a kivizsgálás diabeteses ketoacidosist igazolt, emiatt inzulinterápiát indítottak. Két héttel később a beteg peri­oralis és nyelvcsúcsi zsibbadásról, dysphagiáról panaszkodott, beszéde dysarthriás lett. Kezdetben ezeket a panaszokat a beteg frissen diagnosztizált 1-es típusú cukorbetegségének tulajdonították. A gyorsan kialakuló paraparesis miatt a beteg mozgásképtelenné vált. A klinikai kép, a liquor és az elektrofiziológiai vizsgálat alapján akut oropharyngealis paresis igazolódott. Öt egymást követő napon át alkalmazott intravénás immunglobulin-terápia hatására a neurológiai tünetek javultak, az inzulinigény megszűnt. Egy évvel később egyedüli neurológiai eltérés az alsó végtagi areflexia volt. A beteg vércukorszintje normáltartományban volt diéta és gyógyszeres kezelés nélkül is. Az akut oropharyngealis paresis együtt járhat diabeteses ketoacidosissal, s mindkettő kezelésében hatékony lehet az immunglobulin-terápia. Tudomásunk szerint ez az első esetleírás az irodalomban, ahol az oropharyngealis paresis diabeteses ketoacidossal szövődött.]

ENG 2022;75(07-08)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Ischaemiás stroke mimic – Irodalmi áttekintés

FEHÉR Gergely

A stroke a halálozás egyik vezető oka és a rokkantsághoz vezető leggyakoribb tényező. A megelőzésen kívül a terápia alappillére az akut esemény bekövetkeztekor a beteg mihamarabbi centrumba juttatása és systems thrombolysis, illetve endovascularis beavatkozás elvégzése. Mindazonáltal a stroke diagnózissal sürgősségi ellátóhelyre szállított betegek egy részének panaszait nem agyi keringészavar, hanem egyéb eltérés okozza, aminek felismerése gyakran – az idő szűkössége okán – igen nagy kihívást jelent.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

HHV-6-asszociált rhombencephalitis. Egy ritka herpeses encephalitiseset sikeres kezelése

BÖJTI Péter Pál, STANG Rita, SIPOS Ildikó, BERECZKI Dániel

A humán herpesvírus-6 (HHV-6) egy elterjedt neurotropikus vírus. A primér fertőzés általában gyerekkorban következik be, tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel. A vírus látens formában a mononuclearis sejtekben, részben az agyszövetben perzisztál. A HHV-6 reaktiválódása ritka, amit főként immunszuppresszió esetén, általában haemopoeticus őssejt-transzplantációt követően figyeltek meg. A vírus reaktiválódása encephalitist okozhat, ami súlyos, általában jelentős maradványtünetekkel gyógyuló kórkép.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Újszülöttkori koponyasérülések

NOVÁK László, FEKETE Gábor, NAGY Andrea, BOGNÁR László

A szerzők előadásukban ismertetik a Debreceni Egyetemen az elmúlt húsz évben kezelt újszülöttkori koponyasérülést szenvedett gyermekek eseteit. A szülés kapcsán a leggyakoribb sérülés az ún. pingponglabdatörés: fedett sérülés, ami általában a parietalis tájékon kerül észlelésre.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A neuromyelitis optica spektrumbetegség együttes előfordulása myastenia gravisszal és más autoimmun kórképekkel

TRAUNINGER Anita, ÁCS Péter

Három eset bemutatása kapcsán szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy az egyébként ritka betegségnek számító neuromyelitis optica spektrumbetegség (NMOSD) szövődhet myasthenia gravisszal (MG). Szintén kiemelendő, hogy szisztémás lupus erithematosus (SLE), Sjögren-szindróma, rheumatoid arthritis fennállása esetén a differenciádiagnosztikát javasolt NMOSD irányába is kiterjeszteni – különösen akkor, ha három csigolyaszegmentum hosszú (vagy akár kiterjedtebb) myelitisre utaló gerinc-MR-eltérés vagy NMOSD-re jellegzetesnek tartható koponya-MR-eltérés jelentkezik.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A GBA-asszociált Parkinson-kór klinikai jellemzői

MOLNÁR Mária Judit , GROSZ Zoltán, SZLEPÁK Tamás, BALICZA Péter, CSABÁN Dóra, BORSOS Beáta, ILLÉS Anett

A GBA gén biallelikus mutációi a Gau­cher-kórért felelősek, ezzel szemben a monoallelikus érintettség a Parkinson-kór igen erős rizikófaktora. Napjainakban egy új monogénes Parkinson-betegségnek tekintik a GBA-asszociált kórképeket. A Parkinson-betegek 5–10%-ánál azonosítható kóroki variáns a GBA génben.

HUN 2022;7(1)