Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 114

Ideggyógyászati Szemle

2020. JÚLIUS 30.

DBS-műtéttel kezelt Parkinson-kóros betegek kézügyesség-javulásának objektív mérése

SZÁNTÓ Ildikó, SÁNDOR Balázs, KATONA Krisztián, NAGY Máté, JUHÁSZ Annamária, BALÁS István

A DBS- (deep brain stimulation, mély agyi stimuláció) műtéttel kezelt Parkinson-kóros betegek kézügyességének mérésével adatokat nyerhetünk a műtét sikerességéről, amely a beteg várhatóan javuló életminőségét is előre­vetíti. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy az általunk fogászati vizsgálat során alkalmazott optikai és plakkfestési technika alkalmas-e a rutinszerű, egyszerű használatra, a műtét sikerességének megítélésére. Tíz Parkinson-kóros beteget vontunk be a vizsgálatba. Fogorvostan-hallgatók által felügyelt fogmosás után több alkalommal standard körülmények között a fogakon kép­ző­dő bakteriális depozitum (dentális plakk) megfestését követően lefényképeztük a frontfogakat. A digitális fény­kép­felvételeken mértük a fogak plakkal való fedettségét. Eredményeink szerint a fogmosási hatékonyság a DBS-műtétet követően szignifikánsan javult, aminek hátterében a betegek kézügyességének javulása állhat. Távolabbi célunk az, hogy a fenti módszert nagyobb esetszámon is alkalmazzuk a betegek tüneti javulásának megítélésére.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 30.

A SARS-CoV-2 fertőzés (nem is olyan) ritka kardiális szövődménye: a szívizomgyulladás

Érdekes közlemény jelent meg a Lancet Klinikai esetbemutatások rovatában április 23-án egy Dél-Franciaországban észlelt myocarditis kapcsán, melyet a COVID-19 egyértelmű szövődményének tartottak a szerzők. Egy korábban jó karban lévő, 69 éves Lombardiából érkezett olasz férfi nizzai nyaralása során hasmenést, hányást tapasztalt, majd 7 nappal később a COVID-fertőzés tipikus tüneteit produkálva (köhögés, 39 C fokos láz, légszomj) került a Nizzai Egyetemi Kórház Sürgősségi Osztályára, ahonnan azonnal az Intenzív Osztályra szállították. Súlyos heveny légzési elégtelenség, respiratorikus distress, súlyos hypoxia miatt mechanikus lélegeztetésre szorult. Laborértékeiben normális Hb- és vérlemezkeszint, leukocytosis (Fvs: 14.9 G/l), balra tolt vérkép (neutrofil: 89%, lymphocyta: 7%, monocyta: 4%, eosinophil és basophil sejtek: 0-0%) igazolódott. Astrupja acidózist (pH: 7.27), 45.3 Hgmm-es pCO2-t és 146 Hgmm-es PO2-t mutatott, 98.2%-os O2-szaturációval. A beteg előzményeiben mindössze hypertonia szerepelt, melyre 2.5mg bisprolol kezelést kapott, tehát súlyos alapbetegsége nem volt.

Hírvilág

2020. ÁPRILIS 27.

Fenntartható megoldás az infekciók kezelésére

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) a mikrobák rezisztenciája az ellenük adott szerekkel szemben (cikkünk főként a baktériumok rezisztenciájára tér ki). Az AMR növekedése korunk egyik legnagyobb kihívása: évente 700 ezer ember hal meg emiatt és ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet. Bár leginkább a fejlődő országok érintettek, nem tekinthető helyi problémának, hisz bolygónk egy gyors repülőjárattal 1 nap alatt körbeutazható, és baktériumaink is velünk utaznak…

COVID-19

2020. ÁPRILIS 07.

COVID-19: intenzív ellátást igénylő, kritikus állapotban levő betegek intenzív terápiás ellátásának lehetőségei

Az European Society of Intensive Care Medicine and the Society of Critical Care Medicine jelentette meg 2020-ban az Intensive Care Medicine-ben a Surviving Sepsis Campaign (SSC): Guidelines on the management of critically ill adults with cooronavirus disease 2019. (COVID-19) című irányelvét 36 nemzetközi szerző, mikrobiológusok, infektológusok, intenzív terápiás és sürgősségi szakorvosok, egészségügyi szakdolgozók és egészségpolitikusok részvételével.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 06.

Kritikusan súlyos állapotú COVID-19 fertőzött betegek a Seattle régióban

A COVID-19 infekciót Washington államban 2020. februárjában észlelték. A multicentrikus vizsgálatokat 24, laboratóriumilag igazolt COVID-19 fertőzött, 28 évnél idősebb, akut hipoxemiás légzési elégtelenségben szenvedő beteg esetében végezték Seattle 9 kórházának intenzív terápiás osztályán 2020. Február 24. és március 9-e között. A betegek elektronikus adatait dolgozták fel: demográfiai adatokat, klinikai tüneteket, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok (mellkas röntgen, CT) eredményeit.

PharmaPraxis

2020. MÁRCIUS 31.

Gyógyszerészek fertőző betegségekkel kapcsolatos attitűdje Magyarországon

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai, illetve Közegészségügyi Intézetének kutatói keresztmetszeti vizsgálat keretében mérték fel a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek antibiotikum-használattal és fertőző betegségekkel kapcsolatos tudását, attitűdjét és gyakorlati hozzáállását.

Lege Artis Medicinae

2019. SZEPTEMBER 10.

Allergiaellenes szerek és az ICAM-1-antitestek lehetséges alkalmazása a felső légúti infekciók kontrollálásában

SZABADKA Hajnalka

A felső légúti infekciók több mint 50%-áért a rhinovirusok a felelősek. Jól ismert, hogy a rhinovirusok, valamint az akut másodlagos bakteriális fertőzések jelentős részét okozó Hae­mo­phi­lus influenzae légúti epithelsejtekhez történő kötődésében nagy szerepet játszik az „inter­celluláris adhéziós molekula 1” (ICAM-1).

Korszerű Kaleidoszkóp

2018. OKTÓBER 20.

Pneumococcusinfekciók az influenzajárvány idején

SZÉKELY Éva

A spanyolnátha magas halálozásának okait vizsgálva, az elhunytak tüdőszövetének szövettani és tenyésztési adatait feldolgozva azt találták, hogy a halálok az esetek túlnyomó többségében a szekunder bakteriális pneumonia volt. A pneumonia kórokozói a legtöbb esetben a megszokott légúti patogének voltak, legnagyobb számban a Streptococcus pneumoniae.

Korszerű Kaleidoszkóp

2017. DECEMBER 10.

Pneumococcusinfekciók az influenzajárvány idején

SZÉKELY Éva

A spanyolnátha magas halálozásának okait vizsgálva, az elhunytak tüdőszövetének szövettani és tenyésztési adatait feldolgozva azt találták, hogy a halálok az esetek túlnyomó többségében a szekunder bakteriális pneumonia volt.

Korszerű Kaleidoszkóp

2016. AUGUSZTUS 10.

Az influenza és a bakteriális társfertőzések gyakorisága: összefoglaló és metaanalízis

TÕKE Judit

Az influenza évenként visszatérő, jelentős mortalitású, nagy járványos megbetegedés, ami a populáció 20%-át is érintheti. A halálozást elsősorban a társuló bakteriális fertőzések növelik, amelyek tünetei súlyosabbak az influenzabetegség tüneteinél, ezért nem ritkán kórházi kezelést igényelnek.