Részletes keresés

Fókuszban

2022. DECEMBER 12.

Az újonnan teriflunomidot kapott betegek igényeinek, terápiához való hozzáállásának, ragaszkodásnak és életminőségének kapcsolata

A sclerosis multiplex (SM) gyulladás, demyelinisatio, axon- és neuronkárosodás révén relapsusokhoz és súlyos rokkantság kialakulásához vezethet. A teriflunomid a leflunomid aktív metabolitjaként a mitokondriális dihidroorotát-dehidrogenáz reverzibilis gátlásával a gyorsan osztódó sejtek proliferációját akadályozza. Az SM-ben kifejtett hatása még teljesen nem ismert, de csökkenti a relapsusrátát, késlelteti a rokkantság progresszióját, relapszáló SM-ben (RR-SM) csökkenti az MRI-aktivitást és klinikailag izolált szindrómában (CIS) a relapsus vagy új MRI-laesio kialakulásának kockázatát. A betegek igényei és terápiához való hozzáállásuk fontos szerepet játszik a terápiás döntések meghozatalában. A teriflunomid napi egy alkalommal orálisan szedett immunmodulánsként első vonalbeli terápiás alternatívát jelent. Jelen tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja az összefüggést a teriflunomidot kapott betegek igényeinek, terápiához való hozzáállásának, ragaszkodásának és életminőségének vonatkozásában mind a terápianaiv, mind pedig a korábban már egyéb kezelésben részesült betegek esetében.

HUN

Fókuszban

2022. DECEMBER 12.

„Silent progression”: klinikai aktivitástól független progresszió relapszáló sclerosis multiplexben

Az általánosan elfogadott vélekedés szerint a sclerosis multiplexszel összefüggő tartós funkciócsökkenés két fázisban alakul ki: 1. a betegség relapszáló-remittáló szakaszában a relapsusokból visszamaradó tünetekre; 2. a szekunder progresszív fázisban lassan végbemenő további rosszabbodás tevődik rá. Ellentmondásos eredmények állnak rendelkezésre azt illetően, hogy a hosszú távon végbemenő funkciócsökkenés milyen mértékű korrelációt mutat a betegség klinikai vagy radiológiai aktivitási markereivel. Az MS-EPIC a University of California San Francisco 2004 óta vezetett prospektív kohorsz adatbázisa, amelynek egyedülállóságát az adja, hogy a bevont betegek igen nagy részéről, 91%-áról állnak rendelkezésre konzisztens követési adatok. A munkacsoport korábbi közlése alapján a követés első 10 évének végére a betegek több mint felénél alakult ki jelentős mértékű rokkantság, amelynek létrejötte a második év végén igazolt „no evidence of disease activity” (NEDA) állapottól független volt. Jelen vizsgálat során a szerzők arra igyekeztek választ találni, hogy a tartós rokkantság valóban a fentiek szerinti két fázisban alakul-e ki, valamint hogy a betegségaktivitás klinikai és radiológiai markerei milyen mértékben függenek össze a tartós rokkantság és az agyi atrophia kialakulásával.

HUN

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Irvin D. Yalom, Marilyn Yalom: Halálról és életről. Amikor a gyászszakértő gyászol

KAZAI Anita

Az írásterápia működésmódjába kapunk bepillantást az író házaspár egyetlen közös könyve révén. A halálról könnyű mondatokban szóló, kiválóan szerkesztett és remekül fordított mű témája ellenére élvezetes és érdekes olvasmány.

HUN 2022;32(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2022. NOVEMBER 30.

Alemtuzumabterápiával kezelt sclerosis multiplexes betegek követéses vizsgálata a szegedi Sclerosis Multiplex Centrumban

FÜVESI Judit, KINCSES Zsigmond Tamás, LÉGRÁDI Dóra, VÉCSEI László, KLIVÉNYI Péter, BENCSIK Krisztina, FRICSKA-NAGY Zsanett

A relapszus-remisszió kórformájú sclerosis multiplex kezelési stratégiája az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. Míg korábban az eszkalációs terápia volt az elfogadott terápiás módszer, napjainkban magas betegségaktivitás esetén lehetőségünk van indukciós kezelés indítására is.

HUN 2022;75(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2022. NOVEMBER 30.

[Módosult-e a pandémia alatt az ocrelizumabkezelés? Igen. – Egy központú tapasztalat ocrelizumabkezeléssel]

TEZER Çetinkaya Damla , DOGAN Gungor Ipek , ATMACA Colak Melek , ATMACA Mert Murat , DEMIR Serkan

[Tudjuk, hogy a sclerosis multiplex (SM) kezelési algoritmusai megváltoztak a pandémia alatt. Vizsgálatunk célja az volt, hogy elemezzük, megváltozott-e az ocrelizumabkezelésben (OCR) részesült betegpopuláció a pandémia alatt, milyen volt a betegek terápiás adherenciája, és milyen volt a Coronavirus Disease-19 (Covid-19) betegség lefolyása az OCR-kezelésben részesült betegek körében.]

ENG 2022;75(11-12)

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 13.

Othello-szindróma Parkinson-kórban

A Parkinson-kórban gyakori pszichózis részeként téveszmék is előfordulhatnak, ennek egy fajtája a beteg és családja életminőségét egyaránt jelentős mértékben rontó, Othello-szindrómaként is ismert féltékenységi téveszme. A nem ritka szindróma felismerése és hajlamosító tényezőinek ismerete fontos a klinikai gyakorlatban.

HUN

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Újdonságok a gyermekkori hypertoniában

REUSZ György, GÁL Krisztina, KIS Éva, SZABÓ László

A gyermekkori hypertonia korábban ritka megbetegedésnek számított, renovascularis okok miatt alakult ki. Az utóbbi 10–15 évben a túlsúly gyermekkori elterjedésével az ehhez kapcsolódó metabolikus eltérések és az emelkedett vérnyomás is lényegesen gyakoribbá váltak. Ez a tény kiemeli a magas vérnyomás népegészségügyi jelentőségét, egyúttal a kivizsgálási algoritmust is meghatározza, mely korcsoportonként eltérő.

HUN 2022;32(10)

Ideggyógyászati Szemle

1956. OKTÓBER 01.

Plexussclerosis és senium

DR. HORÁNYI Béla

1 . A ploxussclerosis mértéke nem arányos a korral. Igen magas korban egyes esetekben kisfokú, fiatalabb korban nagyfokú sclerosis volt észlelhető. 2. 32 éves tehén és öreg kutyák (17 és 18 évesek) plexusaiban nem volt számbavehető plexussclerosis észlelhető. 3. A plexussclerosis mértéke nem mutat semmiféle párhuzamosságot az idegrendszer egyéb részeinek ún. senilis elváltozásaival (senilis plaqueok, Alzheimer-féle fibrillum-elváltozás, lipoidhalmozás, gliafelszaporodás stb.). 4. A plexusok kötőszövete és erei az idegrendszer egyéb részeivel szemben bizonyosfokú biológiai önállóságot mutatnak : nem vesznek részt mindig az idegrendszer kórfolyamataiban. A plexussclerosis mértéke nem függ az idegrendszer egyéb részeinek megbetegedési formájától és fokától. 5. A plexussclerosis valószínfileg a plexuscapillarisok fokozott áteresztőképességének következménye ( dysoriás jelenség "Organsclerose". Rössle). 6. Öreg korban a sclerosis ellenére valószínűleg nem csökken a liquortermelés.

HUN 1956;9(5)

Idegtudományok

2022. SZEPTEMBER 20.

Agyi képalkotás diagnosztikus pontossága hirtelen kezdetű szédüléssel jelentkező betegek esetében

A vizsgálat eredményei közül a következők emelendőek ki: a natív koponya-CT szenzitivitása a centrális és a perifériás kórokok megkülönböztetésében nagyon alacsony (28,5%, negatív LR 0,72). A koponya-nyaki CTA, az MR-angiográfia (MRA) és a carotisultrahang szenzitivitása szintén alacsony, de ez utóbbiakról kevés bizonyíték áll rendelkezésre. A legmagasabb szenzitivitása a diffúziósúlyozott MR-vizsgálatnak volt (79,8%, negatív LR 0,2), viszont még ez is alkalmatlannak bizonyult a centrális okok kizárására, ugyanis amennyiben a tünetek kezdetéhez képest korán kerül alkalmazásra (48 órán belül), körülbelül ötből egy beteg esetében elvéti a centrális ok felfedezését. Ugyanakkor a képalkotó vizsgálatok specificitása egyaránt magas, azaz ha egy centrális ok felfedezésre kerül CT-vel vagy MR-rel, az valószínűleg egy valós pozitív eredményt jelent. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a vizsgált betegpopulációban kizárólag akut vestibularis szindrómával jelentkező betegek szerepeltek, tehát köztük nem szerepelnek sem a spontán, sem pedig a kiváltható epizodikus szédüléssel jelentkező betegek. A vizsgált betegpopulációban 5% volt a súlyos neurológiai diagnózisok (köztük a stroke) aránya. A 60 év feletti életkor, az egyensúly-bizonytalanság és a fokális neurológiai eltérések mutattak magasabb asszociációt a súlyos neurológiai diagnózisokkal. Az agyi képalkotás diagnosztikus pontossága az akut szédülés differenciáldiagnosztikájában alacsony, ezért kizárólagos használata nem javasolt a stroke és egyéb centrális okok kizárására az akut szédüléssel jelentkező betegek körében.

HUN

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. SZEPTEMBER 21.

A Magyar Neuroimmunológiai Társaság IX. Kongresszusa

A Magyar Neuroimmunológiai Társaság IX. kongresszusa Absztraktfüzet

HUN 2022;7(4)