Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 6

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Szégyen és mentális egészség. A szégyenérzékeny megközelítés előtörténete

KELEMEN Gábor

A tanulmány a szégyenérzékeny gyakorlat előtörténetét vázolja. Az akut, krónikus és egészséges szégyenhez való köznapi és pszichoterápiás viszonyulásmód változásának áttekintése a II. világháború végétől napjainkig terjed. A nemzetközi tendenciák taglalását az első hazai kezdeményezések bemutatása követi. Luna Dolezal munkái alapján a szerző ismerteti a szégyenérzékeny gyakorlat főbb szempontjait.

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

A szégyen mint medicinális jelenség

KELEMEN Gábor

A szerző új szempontokat javasol a medicinában a 21. századra megváltozott problémaként jelentkező szégyen leírásához, megértéséhez és kezeléséhez. Áttekintést nyújt a szégyen jelenségvilágáról és röviden összefoglalja a vonatkozó empirikus pszichológiai, neurobiológiai, valamint csecsemőmegfigyelési eredményeket. Kitér azokra a zavarokra, melyek kialakulásában a szégyen központi szerepet játszik.

Idegtudományok

2022. JÚLIUS 31.

Reputációmenedzsment

A reputáció, a társas közeg által történő általános megítélés, fontos szerepe mindennapi életünknek. A reputáció nagymértékben befolyásolja az egyén felé tanúsított általános magatartást. A reputációs rend az emberi közösségek univerzális jellemzője, minden közösségben jól megfigyelhető. A reputációs rendnek kiemelt szerepe van a primáták között: mind az emberek, mind a csimpánzok és az orángutánok is az együttműködéshez a reputációs rend alapján választanak társakat, ebben a bonobók rendkívül eltérőek: ők nem ez alapján döntenek. Elmondható, hogy a reputációmenedzsment feltehetően fontosabb tényező a humán viselkedésben, mint ahogy eddig a lélektan feltételezte, ennek megfelelően feltehetően fontos vizsgálatok várhatóak a területen.

Egészségpolitika

2019. JÚLIUS 02.

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Ideggyógyászati Szemle

1982. DECEMBER 01.

Alkoholizmus és nyugdíjazás

HAASZ Ipoly, HAASZ-LUX Alice

A kutatások mai állása szerint kétségtelen, hogy az alkoholizmus multikauzális eredetű. A számos okozati tényezőt, didaktikus szempontból, legtöbbször három reprezentatív csoportba szokták összefoglalni és azokat következőképpen címkézni: 1. egyén, az ő testi és lelki tulajdonságaival, 2. szocioantropológiai tényezők és 3. alkohol.

Ideggyógyászati Szemle

1980. JÚNIUS 01.

[A büntetőjogi beszámíthatóság értékelésének megfelelő referenciaparadigmájára vonatkozó kérdéssel kapcsolatban]

S. Haddenbrock

[A szerző a hiányzó vagy korlátozott beszámítási képesség metodológiai kérdéseivel foglalkozik. Rövid történeti áttekintést ad. Foglalkozik a jogi-pragmatikus betegség-fogalommal, melyet - véleménye szerint - az NSZK-ban, hazánkban is túlságosan tágan fogalmaztak meg (minden pszichésen abnormisra vonatkozik, mely beteges, betegségszerű, betegségértékű). Kritikusan tesz említést a felújított antropológiai „szabadság” fogalomról. — A cselekmény normál-pszichológiai megérthetőségét, a cselekmény normál motivációját fontos tényezőnek tartja a beszámíthatóság szempontjából, de azt is, hogy a bűnelkövető a bűncselekményét fel tudja-e dolgozni, képes-e „bűnhődni”, „vezekelni”.]