Részletes keresés

Idegtudományok

2022. JANUÁR 28.

Centrális és perifériás eredetű szédülés differenciáldiagnosztikája sürgősségi osztályos körülmények között

A szédülés, a bizonytalanság és az egyensúlyzavar a sürgősségi osztályos megjelenések mintegy 4%-ában szerepel vezető panaszként. Sürgősségi osztályos körülmények között a fő kihívást a jóindulatú vestibularis kórképek és a veszélyes, központi idegrendszeri kórképek differenciálása jelenti. A hátsó keringési stroke-ok mintegy 20%-ában a szédüléssel asszociáltan nincs jelen nyilvánvaló neurológiai tünet, sőt a klinikailag BPPV-ként diagnosztizált esetek mintegy 5%-ában, a neuritis vestibularisként diagnosztizált esetek 25%-ában valójában stroke áll a panaszok hátterében. Egy gyakran alkalmazott megközelítés a cardiovascularis rizikófaktorok felmérésén alapul, ugyanakkor ezt a stratégiát sok kritika éri a túlzottan gyakran indikált koponya-CT-vizsgálatok miatt, melynek szenzitivitása a hátsó keringés ischaemiás eltéréseire csupán 16–42%. A DWI MR-szekvencia ennél jóval érzékenyebb, ugyanakkor sokkal drágább és sokkal nehezebben hozzáférhető. Ezek a megfontolások kiemelik egy objektív, klinikai tüneteken alapuló diagnosztika fontosságát, melyek megfelelnek a költséghatékonyság kívánalmainak, mégis kellően magas a diagnosztikai pontosságuk. A HINTS vizsgálat (Head Impulse, Nystagmus, Test of Skew) az AVS differenciáldiagnoszikájában magas pontosságot mutat: neurooftalmológusok által validálva a stroke diagnosztikájában 100%-os szenzitivitást és 96%-os specificitást mutat. A szemmozgásvizsgálatokbban nem jártas sürgősségis orvosok körében ugyanakkor valószínűleg kevésbé kedvezően alakulnak ezek a mutatók. E célból alkották meg a STANDING diagnosztikus algoritmust, mely a nystagmus, a head impulse-teszt, a járásvizsgálat és pozicionális tesztek kiértékelésén alapszik. A tüneteken alapuló vizsgálatok mellett egy stroke rizikóbecslő skála, például az ABCD2 alkalmazása is hasznos lehet bizonyos körülmények között.

HUN

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Terápia – idegvédelem és helyreállítás

Raji és munkatársai a Hamburgi Neurológiai Központban végzett prospektív obszervációs klinikai vizsgálat legfrissebb követési adatait tették közzé poszter formájában. Az agyi térfogat változása sclerosis multiplex (SM) esetében a progresszió fontos markere, az utóbbi évtizedek technológiai fejlődése következtében pedig a volumetria mára rövid (6–12 hónapos) követési idővel és különálló agyi régiók vonatkozásában is alkalmazható. SM esetében az agyi atrófia topográfiai eloszlása általában nem egyenletes, a folyamat leginkább a thalamust és a corpus callosumot érinti.

HUN 2021;6(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Immunmoduláció/immunszuppresszió

A kladribin (CLD) sclerosis multiplex- (SM-) terápiaként való engedélyezéséhez vezető vizsgálatait több mint egy évtizede végezték, ezért szükséges a CLD hatékonyságának és biztonságosságának újraértékelése a jelenlegi SM-terápiás palettán. A jelen vizsgálat célja a CLD hatékonyságának és biztonságosságának értékelése és a terápiás válasz korai markereinek azonosítása volt a jelenlegi SM-populációban.

HUN 2021;6(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Hosszú távú terápiamonitorozás

Az ECTRIMS (European Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis) 37. kongresszusának „Terápia – hosszú távú terápiamonitorizálás” című poszterszekciójában ismertették a kladribin-terápia való világbeli adatait felölelő CLARION vizsgálat terápiaváltásról szóló eredményeit. A több – összesen hét – regiszter, köztük az MSBase adatait is felölelő adategyesítés arra is választ keres, hogyan történik a terápiaváltás a klinikai gyakorlatban, milyen mintázat figyelhető meg a hosszmetszeti képeket összevetve azokban, akik újonnan váltottak kladribinre vagy fingolimodra. Az ma már világos, hogy a betegségmódosító terápiát jó esetben hosszú távra tervezzük, és élethosszig adjuk. Ezért fontos hosszú távon is ismernünk a betegségmódosító terápiák biztonságosságát.

HUN 2021;6(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Az SM klinikai aspektusai – terhesség és SM

A kladribin tabletta alkalmazása kontraindikált terhességben. A CLEAR (EUPAS25027) vizsgálat egy engedélyeztetést követő biztonságossági kohorszvizsgálat, ami a kladribin hatásait vizsgálja a terhességi és a perinatalis kimenetelre sclerosis multiplexes (SM) terhes nőkben, valamint olyan nőkben, akik gyermekének apja SM-beteg.

HUN 2021;6(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Terápia – a betegek szükségleteinek támogatása a kezelés minden lépésében

Az ECTRIMS (European Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis) 2021-es, virtuális kongresszusán, a Merck gyógyszergyár által támogatott szimpóziumon, amelynek témája a betegek szükségleteinek a támogatása volt a kezelés minden lépésében, Sara Eichau, a Hospital Virgen Macarena de Sevilla SM-osztályának vezetője előadásában azokról a megfontolásokról beszélt, amelyeket egy kezelés elindításakor kell figyelembe venni sclerosis multiplexben (SM).

HUN 2021;6(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Képalkotó és nem képalkotó biomarkerek – folyékony biomarkerek

A kladribin hatása elsősorban az adaptív immunrendszeren érvényesül; sclerosis multiplexben (SM) azonban a különböző lymphocytapopulációkra és a neurofilament könnyűlánc szérumszintjére (sNfL) kifejtett hatása kevéssé ismert. A vizsgálat célkitűzése a különböző lymphocytapopulációk redukciójának és rekonstitúciójának, illetve az sNfL-szint változásának hosszmetszeti analízise volt a kladribin-terápia ideje alatt.

HUN 2021;6(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Az SM klinikai aspektusai – betegek által jelentett kimenetek

A CLARITY vizsgálatban a kladribin-kezelésben részesülő (3,5 mg/ttkg vagy 5,25 mg/ttkg) relapszáló sclerosis multiplexben (SM) szenvedő betegek szignifikánsan jobb eredményről számoltak be az EQ-5D (Euro Quality of Life 5 dimension) kérdőív alapján a placebo-kezelésben részesülőkhöz képest (p = 0,001 és 0,022). Pozitív, de nem szignifikáns különbség volt a Multiple Sclerosis Quality of Life-54 (MSQoL-54) kérdőívvel a kladribin-kezelésben részesülő és a placebocsoport között, habár a mintaméret korlátozott volt. A CLARIFY-MS célkitűzése a kladribin-kezelés indítását követően jelentkező további fizikai és mentális funkcióváltozás detektálása volt.

HUN 2021;6(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Globális szempontok

A Covid-19-pandémia során számos új kérdés fogalmazódott meg a sclerosis multiplex ellátását illetően is. Ezek egy része az immunmoduláns kezelések és a SARS-CoV-2-vakcináció viszonyrendszerével kapcsolatos: elérhető-e megfelelő immunizáció az egyes terápiák alkalmazása mellett? Szükség lehet-e egyes kezelések halasztására, felfüggesztésére az optimális cél elérése érdekében? Nicola Vickaryous és munkatársai (Barts and the London School of Medicine and Dentistry, Queen Mary University of London) vizsgálatuk során ezekre a kérdésekre igyekeztek választ találni, kiindulási alapot teremtve a későbbi terápiás döntésekhez vezető kockázat/haszon elemzéshez.

HUN 2021;6(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Terápia – gyakorlati megfontolások

Mathias Maurer professzor, a würzburgi Neurológiai Klinika igazgatója, az ECTRIMS (European Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis) 2021. évi, virtuális kongresszusán tartott előadásában a sclerosis multiplexben (SM) szenvedő betegek kezelésének gyakorlati vonatkozásairól beszélt. Kiemelte, hogy a saját klinikai gyakorlatában nagyon fontosnak tartja a betegek visszajelzéseit, mivel ezek segítenek abban, hogy a betegek számára kihívást jelentő tényezőkre fókuszáljunk, amelyek adott esetben a kezelőorvos számára nem nyilvánvalóak. (...)

HUN 2021;6(3)