Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Terápia – idegvédelem és helyreállítás

2021. DECEMBER 22.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings - 2021;6(3)

Raji és munkatársai a Hamburgi Neurológiai Központban végzett prospektív obszervációs klinikai vizsgálat legfrissebb követési adatait tették közzé poszter formájában. Az agyi térfogat változása sclerosis multiplex (SM) esetében a progresszió fontos markere, az utóbbi évtizedek technológiai fejlődése következtében pedig a volumetria mára rövid (6–12 hónapos) követési idővel és különálló agyi régiók vonatkozásában is alkalmazható. SM esetében az agyi atrófia topográfiai eloszlása általában nem egyenletes, a folyamat leginkább a thalamust és a corpus callosumot érinti.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

A COVID-19 és a sclerosis multiplex

Az ECTRIMS 2021, kongresszus részeként a COVID-19 és a sclerosis multiplex viszonyrendszere témakört több szempontból taglaló, három előadásból és az előadásokat követő diszkusszióból álló szekció került megrendezésre. Az ülés elnökei Andrew Chan (Bern) és Olaf Stuve (Dallas) voltak.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Immunmoduláció/immunszuppresszió

A kladribin (CLD) sclerosis multiplex- (SM-) terápiaként való engedélyezéséhez vezető vizsgálatait több mint egy évtizede végezték, ezért szükséges a CLD hatékonyságának és biztonságosságának újraértékelése a jelenlegi SM-terápiás palettán. A jelen vizsgálat célja a CLD hatékonyságának és biztonságosságának értékelése és a terápiás válasz korai markereinek azonosítása volt a jelenlegi SM-populációban.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Képalkotó és nem képalkotó biomarkerek – folyékony biomarkerek

A kladribin hatása elsősorban az adaptív immunrendszeren érvényesül; sclerosis multiplexben (SM) azonban a különböző lymphocytapopulációkra és a neurofilament könnyűlánc szérumszintjére (sNfL) kifejtett hatása kevéssé ismert. A vizsgálat célkitűzése a különböző lymphocytapopulációk redukciójának és rekonstitúciójának, illetve az sNfL-szint változásának hosszmetszeti analízise volt a kladribin-terápia ideje alatt.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Terápia – a betegek szükségleteinek támogatása a kezelés minden lépésében

Az ECTRIMS (European Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis) 2021-es, virtuális kongresszusán, a Merck gyógyszergyár által támogatott szimpóziumon, amelynek témája a betegek szükségleteinek a támogatása volt a kezelés minden lépésében, Sara Eichau, a Hospital Virgen Macarena de Sevilla SM-osztályának vezetője előadásában azokról a megfontolásokról beszélt, amelyeket egy kezelés elindításakor kell figyelembe venni sclerosis multiplexben (SM).

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Terápia – valós körülmények közötti vizsgálatok és az SM-regiszterek adatai

A kladribin tabletta-alkalmazás késleltetett megismétlésének kockázatai és előnyei nem ismertek. Ausztráliában összesen 144 beteg kapott egy éves ciklus kladribin-kezelést (Movectro néven), mielőtt a terápiát kivonták a forgalomból. Közülük 90-et regisztráltak az MSBase adatbázisba. 2018 óta ezen betegek közül 16-an részesültek egy újabb ciklus kladribin-kezelésben (Mavenclad néven). A vizsgálat célja a 16 ausztrál beteggel kapcsolatos hatékonysági és biztonságossági eredmények ismertetése; a betegek először 2010/2011-ben kaptak kladribin tablettát (Movectróként, 1,75 mg/ttkg), majd 2018 óta újra (Mavencladként).

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Családtervezés sclerosis multiplexben: fogantatás, terhesség, szoptatás

RÓZSA Csilla

A sclerosis multiplex leggyakrabban fogamzó­képes korú nőket érint, így a családtervezés kiemelkedően fontos kérdés ebben a betegségben. Napjainkra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a terhesség nem rontja a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex hosszú távú prognózisát, ennek ellenére sok beteg még manapság is bizonytalan a gyermekvállalást illetően. A kérdést bonyolítja, hogy az egyre növekvő számú beteg­ségmódosító terápia terhességre gyakorolt hatásával nin­csenek eléggé tisztában a betegek, és sokszor az orvosok sem. Még kevésbé tisztázottak és ismertek a szoptatással kapcsolatos kérdések. A betegek ezekről a témákról elsősorban gondozó neurológusukkal konzultálnak. A neu­ro­ló­gus feladata a fogamzásgátlással, terhességgel, asszisz­tált reprodukcióval, szüléssel, szoptatással, betegségmódosító kezelésekkel járó kockázatokat és előnyöket reá­lisan értékelni, a beteget ezekről tájékoztatni, majd a b­e­teggel közösen a családtervezési tervekkel összhangban a megfelelő betegségmódosító gyógyszert megválasztani. A jelen közlemény célja a klinikusok eligazodását segíteni ezekben a kérdésekben.A releváns szakirodalom áttekintése alapján, a nemzetközi irányelvekkel összhangban a közleményben áttekintjük a fogantatás, terhesség és szoptatás témakörét, különös tekintettel a törzskönyvezett betegségmódosító terápiák terhesség és szoptatás alatti alkalmazhatóságára.

Ideggyógyászati Szemle

Covid-19 betegséget követő encephalitis

VARANNAI Lajos, MAGYAR Zsuzsa, BARANYAI Beatrix, AJZNER Éva, CZURKÓ Marina

A Covid-19 betegség megjelenését követően rövid idő után világossá vált, hogy noha az elsősorban légúti tünetekkel jár, ezek mellett nagyon sok esetben egyéb szervek, szervrendszerek, így az idegrendszer károsodására utaló tünetek is megjelennek. Az első észlelés és közlés óta megjelent és naponta megjelenő nagy mennyiségű, a betegséggel, annak szövődményeivel foglalkozó közlemény között számos neurológiai komplikációkkal foglalkozó is megtalálható. Az adatok alapján viszonylag gyakori ideggyógyászati szövődménynek tartható az encephalitis kialakulása. Tünetei az esetek többségében a még zajló légúti kórfolyamattal egyidejűleg vagy a kialakult kritikus állapot során észlelhetők; többféle megjelenési formáját is közölték. Az általunk ismertetett esetben a központi idegrendszer érintettségét jelző tünetek több héttel a lezajlott Covid-19-pneumonia után, a beteg ebből a szempontból már gyógyult állapotában jelentek meg. A klinikum, a képalkotó, EEG- és liquorvizsgálatok eredményei alapján a tünetek hátterében encephalitis igazolódott. Az alkalmazott terápia mellett a klinikai szempontból rohamosan javuló folyamat hátterében az elvégzett vizsgálatok egyértelmű kórokot nem igazoltak. A korábban zajlott SARS-CoV-2-vírusinfekciót is figyelembe véve Covid-19 betegséget követő posztinfekciós központi idegrendszeri kórfolyamatot véleményeztünk, melyre vonatkozóan jelenleg csak elvétve található irodalmi adat.

Lege Artis Medicinae

Traumatikus életesemények és evészavarok kapcsolata – terápiás lehetőségek

KOVÁCS-TÓTH Beáta, TÚRY Ferenc

Az evészavarok (főleg a bulimia nervosa és a falászavar) etiológiájában fontos szerepet játszanak a traumatikus előzmények (szexuális, fizikai, érzelmi abúzus, elhanyagolás). A traumatizáció súlyos következményekkel jár, melyeket a megrázkódtatás egyes paraméterei, valamint egyéb rizikó- és protektív tényezők, továbbá a traumát átélt személy rezilienciája is befolyásol. A következmények számos pszichés és szomatikus megbetegedéshez vezethetnek, valamint az életút során bármikor bekövetkező reviktimizációt is okozhatnak. A traumatikus előzményekre vonatkozó adatok feltárása lényeges az evészavarok esetében is. Amennyiben az evészavar hátterében traumás események explorálhatóak, akkor a terápia során az evészavarok tekintetében a specifikus terápiás elemek mellett a traumaterápiákra vonatkozó általános irányelvek a követendőek. A biztonságot jelentő terápiás kapcsolat alapvető. A terápiás lehetőségek széles körűek, a pszichodinamikus megközelítések mellett a kognitív viselkedésterápiára épülő újabb módszerek is ajánlottak, mint a dialektikus viselkedésterápia, vagy az integratív kognitív-analitikus terápia. A hipnoterápia alkalmazása is hasznos lehet.

Ideggyógyászati Szemle

Terápiás megközelítés és új evidenciák a neuromyelitis optica spektrum kezelésében

ILLÉS Zsolt

A neuromyelitis optica spektrum betegség (NMOSD) az esetek körülbelül 80%-ában AQP4-ellenanyaggal társul. A szeronegatív betegek körülbelül negyedében a központi idegrendszeri myelin oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellen mutatható ki ellenanyag, és ez a kórkép a MOG-ellen­anyag-asszociált betegség (MOGAD) elnevezést kapta. Jelen közlemény áttekinti az off-label azathioprin és myco­phenolat mofetil, valamint az evidenciákon alapuló B- és plazmasejt-depletio, az IL-6-jelátvitel és a komplement útvonal antagonizálás klinikai aspektusait NMOSD-ben. Az összefoglaló tárgyalja az NMOSD-terápia terhességi vonatkozásait, és a MOGAD – NMOSD-től eltérő – kezelési megközelítését. Az NMOSD kezelése kapcsán az utóbbi két évben több, III. fázisú klinikai tanulmányon alapuló I. osztályú evidencia jelent meg. A monoklonális ellenanyagokkal végzett vizsgálatok a rituximab (anti-CD20), az inebilizumab (anti-CD19), a tocilizumab (anti-IL6R), a satralizumab (anti-IL6R) és az eculizumab (anti-C5) hatékonyságát és biztonságosságát jelzik egyéb immunterápiákkal kombinálva vagy monoterápiában. A MOGAD kezelését bonyolítja, hogy az esetek körülbelül fele monofázisos, és a MOG ellenanyag a betegség lefolyása során spontán vagy kezelés hatására eltűnhet. A tartós immunszuppresszió igényét MOGAD-ban a relapsusterápiát követő, leépített orális szteroidkezelés után célszerű eldönteni. NMOSD-ben a fenntartó terápia folytatása javasolt terhesség és szoptatás alatt is, és ezt az optimális kezelés kiválasztásánál fertilis nőbetegeknél figyelembe kell venni. Az új evidenciák terápiarezisztens NMOSD-ben is több lehetőséget kínálnak, és a MOGAD kezelési stratégiája is körvonalazódik.

Klinikai Onkológia

A mikrobiom és a rák

MIKÓ Edit, BAI Péter

Az emberi szervezet legtöbb szerve és kompartmentje nem steril, ezekben új generációs szekvenálási eljárásokkal bakteriális DNS vagy RNS mutatható ki. Az egy adott kompartmentben kimutatható baktérium örökítőanyag összességét metagenomnak, a transzkriptek összességét meta­transzkriptomnak, a baktériumok összességét pedig mikrobiomnak nevezzük. A mikrobiom összetétele megváltozik neoplasztikus betegségekben, amit onkobiózisnak nevezünk, az így kialakult fajösszetételt pedig onkobiomnak. A daganatok jelentős része kolonizálódik, és a daganatokban található baktériumok elősegítik a daganat növekedését, illetve fejlődését. A daganattól távoli kompartmentek (például bél) is áteshetnek onkobiotikus transzformáción. A bélmikrobiom onkobiotikus transzformációja során csökken a bélmikrobiom metabolikus kapacitása és több citosztatikus bakteriális metabolit szintézise lecsökken, ami a daganatsejtek proliferációjához és a metasztázisok képződéséhez vezet. A bélmikrobiom immunológiai tulajdonságai alapvetően meghatározzák azt, hogy az immunrendszer mennyiben tolerogén a daganatsejtekkel szemben, így elsődleges a daganatimmunitás szempontjából. Az onkobiózis önmagában nem indukál daganatokat, azonban elősegítheti növekedésüket és metasztázisképző képességüket. A baktériumoknak fontos szerepe van az antineoplasztikus terápia sikerességében, illetve a mellékhatások kialakításában.