Részletes keresés

Klinikai Onkológia

2014. MÁJUS 20.

A nem kissejtes tüdőrák komplex gyógyszeres kezelése - új kihívások, új lehetőségek

OSTOROS Gyula, SZONDY Klára

Néhány évvel ezelőtt a tüdőrákkal kapcsolatos terápiás döntéshez elegendő volt a kissejtes (SCLC) és a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) elkülönítése. Napjainkban a helyzet gyökeresen megváltozott. A tüdőrák kemoterápiájában még mindig a platinaalapú kettős kombináció jelenti a bázisterápiát. Ugyanakkor csak néhány új citotoxikus készítményt vezettek be az utóbbi évtizedben. Míg az SCLC kezelése szempontjából lényegi újdonságról nem beszélhetünk, addig a NSCLC molekuláris diagnosztikája, gyógyszeres kezelése „forradalmian” átalakult. Ennek megfelelően a NSCLC már nem tekinthető önálló entitásnak. A terápiás döntéshozatal szempontjából szükséges mind a „klasszikus” patológiai, mind pedig a molekuláris szintű osztályozás. A komplexitás a gyógyszeres kezelésben a megfelelő citotoxikus kemoterápiás protokoll megválasztásában, a prediktív génhibákhoz hozzárendelt hatékony célzott kezelésben rejlik. Emellett új kihívás az immunterápia beillesztése a daganatellenes stratégiába. Természetesen mindezt össze kell hangolni a sebészeti és a sugárterápiás lehetőségekkel. Összességében tehát a genetika, a proteomika, a jelátvivő útvonalak ismerete, összekötve a betegek klinikai jellemzőivel, új fogalomként a „panomics” komplex rendszere, már a tüdőrákban is a gyakorlat részévé vált.

HUN 2014;1(02)

Magyar Orvos

2013. DECEMBER 20.

Áttörések és új lehetőségek a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) felfedezésében és kezelésében

BITTNER Nóra

A daganatos megbetegedés és halálozás magas száma világszerte nagy népegészségügyi probléma. Ezek közül is kiemelkedően magas a tüdőrák mortalitása - több mint 1 millió halálozás/év (1). Az öt éves túlélés alig haladja meg a 15%-ot. Ahogy bővülnek az ismereteink az egyes daganattípusok biológiai viselkedéséről, úgy válik egyre specializáltabbá és személyre szabottabbá a kezelési lehetőség is. A nem kissejtes tüdőkarcinómák külön alcsoportokat képeznek és ezek a különbségek a molekular patológiai meghatározásokkal jellemezhetők.

HUN 2013;21(10-12)

Ideggyógyászati Szemle

2008. SZEPTEMBER 30.

Többféle antineuralis antitesttel és kissejtes tüdőrákkal társuló paraneoplasiás krónikus demyelinisatiós szindróma és lambert-eaton myastheniás szindróma

RÓZSA Csilla, VINCENT Angela, ARÁNYI Zsuzsanna, KOVÁCS G. Gábor, KOMOLY Sámuel, ILLÉS Zsolt

Krónikus inflammatorikus demyelinisatiós polyneuropathiában (CIDP) szenvedő betegünk esetében Lambert- Eaton myasthenia szindróma (LEMS) alakult ki, negatív mellkas-CT mellett. Anti-Hu és feszültségfüggő kalciumcsatorna- ellenes (VGCC) ellenanyagok is kimutathatók voltak a beteg szérumából, ezért ismételt mellkas-CT-vizsgálat történt, amely végül igazolta a pulmonalis térszűkítő folyamatot.

HUN 2008;61(09-10)

Lege Artis Medicinae

2008. MÁRCIUS 21.

A tüdőrák korszerű sebészi kezelése

AGÓCS László

Az egyik legrosszindulatúbb emberi daganat diagnózisának felállításakor a beteg esélye ötéves túlélésre 5-15%. Gyógyulás szempontjából az egyetlen remény a korai radikális reszekció, ami a korai diagnózissal összefüggésben csak nem kissejtes tüdőrákban valósulhat meg.

HUN 2008;18(03)