Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 322

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

Az alapellátás szerepe a diabeteses láb szindróma diagnosztikájában és kezelésében

KAJETÁN Miklós, RÉDLING Marianna

Magyarországon a major amputációk száma mintegy két és félszeresen haladja meg a nyugat-európai átlagot. Az amputált betegek fele cukorbeteg. A diabeteses lábszövődmények patomechanizmusa összetett: az okok közül a diabeteses neuropathia, a perifériás érszűkület, a láb statikai és dinamikai változásai, a külső trauma és a fertőzés szerepe emelhető ki.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

Így kell kinéznie az MI-nek az egészségügyben

KOVÁCS Sándor

Miután a világ legfontosabb napilapja címlapos szenzációként mutatta be a Kecskeméthy Péter és társa által alapított Kheiron Medical mammográfiai felvételek elemzését segítő mesterségesintelligencia-fejlesztéseit, a cég és ügyvezetője egy csapásra világhírűek lettek. Kecskeméthy Péterrel arról beszélgettünk, hogy mi teszi igazán jóvá a mesterséges intelligenciát a jövőben, és mit ígér a jövő.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

A teljesség igényével. Johan Béla (1889–1983) a modern magyar közegészségügy megteremtője

SZABÓ Katalin

Szakmai tekintély. Talán ezzel a két szóval lehetne legszemléletesebben jellemezni Johan Béla egészségpolitikust, patológust, mikrobiológust, immunológust, aki ezt a tekintélyt éppen a teljesség igényével végzett munkájának köszönhette. Hosszú élete folyamán nemcsak sikerekben, elismerésben volt része, megélte a 20. század legnagyobb válságait, fordulatait is, de munkájának minősége és ezzel együtt szakmai tekintélye megkérdőjelezhetetlen maradt.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

Bemutatjuk a LAM új Szerkesztőségét

BENCZÚR Béla, KAPÓCS Gábor

Ha Ön régi, hűséges követőnk, akkor már egy ideje tanúja lehet annak a megújulási folyamatnak, amely a LAM Szerkesztőségét, a lap életét jellemzi. Ha viszont életében először veszi kezébe a LAM-ot, akkor a legjobbkor teszi ezt meg, hiszen a lap megújulásának időszakában járunk. Tavasszal kibővült a LAM Szerkesztősége, és az új tagok révén nemcsak számban, hanem tudásában, szakértelmében is gyarapodott alkotóközösségünk.

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁJUS 30.

„Stroke-ovi”. A lakossági felvilágosítás új célközönsége: az óvodások

FOLYOVICH András, SZABÓ Pál Tamás, MŰHELYI Viktória, PÁPAI György, CSATÓ Gábor, GYŐRFI Pál, FÁBIÁN Dóra, RÓKA Gabriella, KORDA Lívia, JARECSNY Tamás, JAN van der MERWE, PETE Kinga Nedda, BÁTYAI Éva, BÉRES-MOLNÁR Katalin Anna

A thrombolysis és/vagy thrombectomia bizonyítottan hatékony az akut ischaemiás stroke kezelésében. A szűk időablak miatt alacsony az ezekre a kezelésekre alkalmas betegek száma. A fő korlát a prehospitális szakasz, kevesen hívnak mentőt időben. A késlekedést okozhatja a lakosság elégtelen egészségügyi ismerete, de a stroke-ra leginkább hajlamos populáció magányossága, elszigeteltsége is.

Nővér

2023. MÁJUS 03.

Diétás nénétől a diplomáig – Fejezetek a dietetikusképzés történetéből

TÁTRAI-NÉMETH Katalin, DOBÁK Zita, VERESNÉ BÁLINT Márta

Tavaly ünnepeltük a diétás nénék oktatásának kezdetét, amely száz éve, 1922-ben Soós Aladár professzor (1890–1967) vezetésével kezdődött meg a Pázmány Péter Egyetem Orvostudományi Karán. A „diétás néne” fogalma akkor még csak az Egyesült Államokban volt ismeretes, így Európában elsőként Magyarországon indulhatott el a képzés.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A boka-kar index mint a cardiovascularis rizikó markere

FARKAS Katalin, KOLOSSVÁRY Endre , JÁRAI Zoltán

A tünetmentes célszervkárosodás kimutatása fontos része a cardiovascularis rizikóbecslésnek. A perifériás verőérbetegség (PAD) korai, tünetmentes stádiumában is diagnosztizálható egy egyszerű, noninvazív vizsgálat, a boka-kar index (BKI) meghatározása révén. A csökkent, 0,9 vagy az alatti BKI tünetmentes egyénekben is a nagy cardiovascularis rizikó elfogadott markere. A Magyar Hypertonia Társaság 2007-ben országos szűrőprogramot indított 55 centrum részvételével, amelynek célja a tünetmentes érbetegség felismerése a boka-kar index mérésével. A vizsgálat első periódusában 21 892 hypertoniás beteg (9162 férfi; átlagéletkor: 61,45 év) került beválasztásra, a prospektív szakasz 2014-ben zárult le. Minden betegnél meghatározásra került a BKI, a mortalitási adatokat ötéves megfigyelést követően értékeltük. Az ÉRV Programban a csökkent BKI (≤0,9) előfordulása 14,4% volt a teljes vizsgált populációban, magas BKI (>1,3) 9,4%-ban volt kimutatható. A vizsgált hypertoniás populációban a SCORE-becslés alapján a betegek többségének (58%) alacsony vagy enyhén emelkedett cardiovascularis kockázata volt, míg a betegek mindössze 13%-ának volt 10%-nál nagyobb kockázata. A tényleges SCORE-kategóriától függetlenül a BKI ≤0,9 jelentősen növelte a mortalitás kockázatát minden betegcsoportban.

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A 2-es típusú diabetes mellitus kezelése – per os és fix kombinációs terápia

HASITZ Ágnes

Mind az 1-es, mind a 2-es típusú diabetes mellitus (T1DM, T2DM) kezelésének célja, hogy elkerüljük a betegség okozta akut és krónikus szövődményeket, a beteg számára optimális életminőséget biztosítsunk. Erre akkor van lehetőség, ha minél előbb, egyénre szabottan alkalmazzuk az életmódi és gyógyszeres kezelést, figyelembe véve a betegség heterogén természetét, a háttérben álló patofiziológiai folyamatokat

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A szakszerűség és a jogszerűség egyaránt fontos a betegellátásban

A Lege Artis Medicinae mostani számában fontos közleményt olvashatunk Rosta Lászlótól „A praediabetes és diabetes szűrése” címmel. A rezidensek továbbképzését szolgáló előadás-sorozat egyik része alapján íródott, ezért különösen fontos, hogy mind a fiatal szakorvosjelöltek, mind a szakorvosok megfelelő tájékoztatást kapjanak. A közlemény megfelelő részletességgel foglalkozik a praediabetes fogalmával.

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) 2023. évre tervezett szakmai rendezvényei

A Magyar Aferézis Társaság és a Terápiás Aferézis Bizottság 2023. május 19-én, pénteken 9 órától egész napos tudományos emlékülést tart prof. dr. Pénzes István és dr. Vámos Zoltán főorvos a plazmaferézis területén kifejtett, igen magas színvonalú tevékenységének bemutatásával, amellyel megha tározóan hozzájárultak a szakterület fejlesztéséhez és a klinikai munkában történő alkalmazásához.