Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1966. MÁJUS 01.

A debilitas és imbecillitas differenciál-diagnosztikai problémáiról

KLEININGER Ottó

Oligophrenián tartós értelmi és személyiségfejlődési zavart értünk, mentalis csökkenértékűség vezértünettel, aminek hátterében organikus, kb. a 0 és 3., illetve 4. életév között bekövetkező központi idegrendszeri sérülés áll. Ezért a debiliseknek az imbecillisektől való differenciálásának lehetőségét nemcsak az intellectualis nívó különbségben kívántuk megadni, hanem a személyiség jegyekben rejlő különbségekkel is. Így a debiliseket jellemzi: megtaníhatók az alapműveletekre, formailag jól beszélnek, érzelmileg infantilisek, közösségi érzésük formális, a családjukhoz pubertás korig ragaszkodnak, intellectualis érzelmeik hiányoznak. Dühkitörésükben motiváltak, hangulatilag labilisok, tolerancia-készségük csökkent volta miatt könnyen neurotizálódnak. Fajfenntartó ösztönüket a konvenciókra való törekvés jellemzi, önfenntartó ösztönzavar inkább csak a pubertásban fordul elő. Egoizmusuk miatt komolyabb barátságra képtelenek. Akaratuk csökkent, ezért biztatásra fokozottabb ellenőrzésre szorulnak. Van aktív, sőt koncentrált figyelmük is, de ennek fenntartásához újabb és újabb ingerek szükségesek. Emlékezőkészségüket jellemzi, hogy össze függések megjegyzésére képtelenek, ezért magolnak. Általában beszélhetünk a debilisek reproduktív intellectusáról. Gondolkodásuk: primitív, stereotyp szerű. IQ: 0,85—0,7 között van, W. Stern szerint. Stereotyp-szerű munkavégzésre önállóan is alkalmasak. Az imbecillisek: mozgásukra jellemző a gátoltság, illetve a mozgásvihar, folyamatos írásra nem taníthatók meg. Beszéd: grammatikai jellegű beszédzavarok (ragok, képzők nélküli beszéd). Közösségi érzés nem alakítható ki. A családhoz általában ragaszkodnak, intellectualis érzelem természetesen hiányzik. Affectlabilak, dühkitörésükben motiválatlanok. Tartós lehangoltság ritka. Ön és fajfenntartó ösztönigényüket agresszió árán is kiélik. Barátkozási igényük nincs. Kórosan csökkent az akarati életük, kitartó tevékenységre képtelenek, nagyon befolyásolhatók. Csak passzív figyelmük van. Szó, szám megtartó emlékezetük annyira gyenge, hogy nehezen tanulják meg a szavakat-is jelentésüket pedig összkeverik. Nem taníthatók meg a négy alapműveletre. Nem beszélhetünk iskolás korban még reproduktív intelligenciáról sem. A tárgyias gondolkodás bizonyos elemei találhatók meg gondolkodásukban. IQ: 0,7--0,4 között van W. Stern szerint. Stereotyp-szerű munkavégzésre állandó ellenőrzés és irányítás mellett képesek csak. Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem tartjuk lehetségesnek hogy a debiliseket az imbecillisekől csak intelligencia koruk alapján válasszák szét, hanem ez csak az összes személyiségjegyek figyelembevételével történhet.

HUN 1966;19(05)

Ideggyógyászati Szemle

1959. SZEPTEMBER 01.

Koraszülött és érett csecsemők spinális reflexeinek klinikai és EMG vizsgálatai

FÉNYES István, GERGELY Károly, TÓTH Szabolcs

1. A „gerincvelői automatismus” reflexei, nevezetesen a keresztezett extensiós reflex, normál koraszülöttekben és érett újszülöttekben az eddig alkalmazott technikákkal vizsgálva csak kivételesen, de nem szabályszerűen váltható ki. 2. Egy eddig csak állatkísérletben alkalmazott technika segítségével a keresztezett extensiós reflex az idegrendszer igen alacsony fejlődési fokain szabályszerűen kiválthatóvá válik. 3. A keresztezett inguinális extensiós reflex, ami a keresztezett extensiós reflexnek egy variánsa, az ontogenetikus fejlődés folyamán intensitásában csökken : előbb rudimenter formákban jelenik meg, majd az első életév folyamán fokozatosan eltűnik és vagy klinikailag latenssé válik. 4. EMG vizsgálatok azt mutatták, hogy a keresztezett inguinális extensiós reflex iil. a flexiós reflex nemcsak a nevezett reflexekben szereplő izmokat, hanem azok antagonistáit is működésbe hozza. 5. Megfelelő methodika alkalmazásával tehát az idegrendszer korai fejlődési fokain a flexiós és az extensiós reflex egyidejűleg váltható ki. Maga a jelenség co-reflexiának volna nevezhető.

HUN 1959;12(09)