Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 480

Nővér

2023. AUGUSZTUS 04.

Az ápolásirányítás kialakulása és fejlődésének mérföldkövei Magyarországon, különös tekintettel az országos főnővéri tisztségre

SÖVÉNYI Ferencné, FEDINECZNÉ VITTAY Katalin, TÓTH Ibolya

A szerzők áttekintik az ápolásirányítás, ápolásvezetés fejlődését Magyarországon, különös tekintettel az országos főnővéri tisztség helyzetének alakulására. Az országos főnővéri megnevezés és munkakör az 1970-es évek közepétől volt ismert és elfogadott, az ápolás-szakfelügyelet csak a rendszerváltást követően valósult meg, míg leghosszabb múlttal a kórházi szintű ápolásvezetés rendelkezik. Az 1993-ban kialakított és egy évtizeden át működő, az akkori egészségügyi miniszterhez köthető „Surján-modellben” a minisztériumban, szakmapolitika szintjén más főosztályokkal azonos szinten volt az Ápolási Főosztály és vezetője, és viselte az „országos főnővér” címet is. A ma hatályos jogszabályokat hasznos lenne konszenzusteremtő megbeszélésen felülvizsgálni, kiküszöbölni az átfedéseket és néhány fogalom tartalmát tisztázni.

Nővér

2023. AUGUSZTUS 04.

Triangulált betegvezetés az ápolásban

HELEMBAI Kornélia

A betegekkel és a szignifikáns személyekkel végzett közös munkában – a technikai készségek mellett – meghatározó szerepet tölt be az ápoló interperszonális tudásfedezete és felkészültsége a segítséget kérők gondozása során. A betegvezetés az ápolás értékeinek, beavatkozási módjainak interperszonális közvetítési eszköze, amelynek folyamatos továbbfejlesztése ezért ugyancsak nélkülözhetetlen az ápolás hatékonyságának növelése érdekében.

Nővér

2023. JÚNIUS 28.

Ápolók ismereteinek vizsgálata a negatívnyomás-terápiás sebkezelés kapcsán (1. rész)

BÖGYÖS Dorina, CSIZMAZIA Szilvia, CSERNUS Mariann

A negatívnyomás-terápiát (NPWT) mint a modern sebkezelése egyik módszerét széles körben alkalmazzák a komplex sebek kezelésére mind a fekvőbeteg-, mind a járóbeteg-ellátásban és az otthonápolásban egyaránt.

Nővér

2023. JÚNIUS 28.

Ápolói attitűd és tudásszintfelmérés a különböző faji, vallási, etnikai hovatartozás tekintetében, a mindennapi ápolás során

FIZESÁN Hilda

A vizsgálat célja: Részletes képet kapni az ápolók felkészültségi szintjéről, valamint az ápolói magatartás milyenségéről az eltérő kultúrából érkező beteg ápolása kapcsán.

Nővér

2023. MÁJUS 03.

Az ápolói munkaterhelés és ápolási intenzitás komplex mérésének lehetőségei a magyarországi Ápolástámogató Rendszer kialakításához kapcsolódó fejlesztések keretében

OLÁH András , ZRÍNYI Miklós, FULLÉR Noémi, BALOGH Zoltán, KÁDÁR Magdolna, KIS Tünde, SZEBENI-KOVÁCS Gyula

Hazánkban zajlik az ápolástámogató rendszer szoftveres és eszközös fejlesztése, bevezetése, melynek célja a betegbiztonság növelése, a napi ápolási tevékenységek minél szélesebb körű rögzítése.

Nővér

2023. MÁJUS 03.

Európa foglalkozás-egészségügyi ápolói a CERN-be látogattak

HIRDI Henriett Éva, BARNAFÖLDI Gergely Gábor

A FOHNEU képviseletében 11 foglalkozás-egészségügyi ápoló látogatta meg a CERN-t, az Európai Részecskefizikai Laboratóriumot a svájci Genfben.

Hivatásunk

2023. ÁPRILIS 20.

Egy életen át a betegekért

Az egészségügy egy olyan szakma, amit csak akkor lehet jól és szívesen csinálni, ha szívből szereti az ember. Sokszor nem könnyű, de a nehézségek mellett számos csodát és örömet tartogat. Vannak, akik egész életüket ennek a szakmának szentelik, közéjük tartoznak Babonits Tamásné, dr. Halmos Tamásné és Somogyi Józsefné, akik 2022-ben elnyerték a MESZK legújabb alapítású, rangos elismerését, „Az ápolás hivatásért” díjat.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

A műtéti felkészítés hatásának vizsgálata gerincműtétet követően

SÜTŐ Judit, KLEKNER Álmos, NAGY János, SZEMÁN-NAGY Anita

Interdiszciplináris kuta­tások igazolják, hogy a betegek sebészeti beavatkozással kapcsolatos félelmei és szorongásai meghatározó szerepet játsza­nak a műtét utáni felépülés sikerességében. A pszichoedukáció olyan professzionális információátadó módszer, melynek célja a betegek betegségükkel és az azzal való megküzdéssel kapcsolatos ismereteinek bő­vítése, a betegséghez kapcsolódó problémák érzelmi feldolgozása. Amennyiben a betegek a műtétet követően kompetensnek érzik magukat a saját gyógyulási folyamatukban, kevesebb fájdalmat élnek át, hamarabb vál­nak önellátóvá, és csökken a klinikán eltöltött ápolási napok száma.

Nővér

2022. DECEMBER 20.

Az ápoló szerepe a SARS-CoV-2-fertőzésen átesett betegek rehabilitációjában

HARRER Éva

A szakirodalomban megjelenő tudományos kutatások bizonyítják, hogy a Covid-19-betegek eredményes rehabilitációja már az akut ellátás fázisában megkezdődik. 
Célkitűzés: A vizsgálat célja felmérni az ápolók rehabilitációval kapcsolatos ismereteit a Covid-19-betegek egészségügyi ellátásának folyamatossága mentén.

A kutatás a Covid-19-betegek ellátásában dolgozó ápolók körében, online kérdőív elemzésével történt. A vizsgálatban való részvétel beválasztási kritériuma volt, hogy a kitöltő a vizsgálat alatt, illetve a vizsgálat előtti időszakban ápoló munkakörben dolgozzon a Covid-19 kórházi betegellátás területén. A kérdőív 25 zárt kérdésből állt, amely a Covid-19-betegek rehabilitációs ellátásával, a betegség okozta károsodások ismereteivel, illetve a Covid-19-betegek rehabilitációs szemléletű ápolásával kapcsolatos kérdésekből állt.

A pandémia következtében a rehabilitációnak egyre nagyobb szerep jut az akut ellátásban is. Az ápolók képzésében nagyobb hangsúlyt kell kapnia a rehabilitációs szemlélet kialakításának és ismeretek oktatásának. A hatékonyabb betegellátás szükségessé teszi az ápolási tevékenységben végbemenő szemléletváltást. 

A pandémia következtében a rehabilitációnak egyre nagyobb szerep jut az akut ellátásban is. Az ápolók képzésében nagyobb hangsúlyt kell kapnia a rehabilitációs szemlélet kialakításának és ismeretek oktatásának. A hatékonyabb betegellátás szükségessé teszi az ápolási tevékenységben végbemenő szemléletváltást. 

Hivatásunk

2022. DECEMBER 12.

Kevesen vannak és túlterheltek a szakasszisztensek

A szakdolgozók helyzete a MESZK, a Magyar Ápolási Egyesület és a Medicina 2000 Járóbeteg-szakellátási Szövetség közös balatonfüredi konferenciáján is hangsúlyosan szerepelt. Az eseményen a MESZK járóbeteg-szakellátásért felelős alelnöke számolt be annak a felmérésnek az eredményeiről, melyből kiderült, hogy a járóbeteg-szakellátásban dolgozó szakasszisztensek 33 százalékának van másodállása.