PÁLVÖLGYI Éva, HIRDI Henriett Éva
2019. AUGUSZTUS 30.
Nővér - 2019;32(04)
A vizsgálat célja: felmérni a szépségápolási munkakörökben dolgozók (fodrászok, műkörmösök, pedikűrösök, borbélyok, kozmetikusok) egészségi állapotát, munkakörülményeit és tájékozottságát az őket érintő egészségkárosító kockázatokról. Anyag és módszer: Szépségszalonokban dolgozók körében kérdőíves anonim felmérés végzésére került sor 2018. december - 2019. január hónapokban, mely szocio-demográfiai adatokra, a munkavállalók egészségi állapotával kapcsolatos, valamint munkaegészségügyi kérdésekre terjedt ki. Az adatelemzés SPSS 22.0 program segítségével készül. Eredmények: Az online kérdőívet összesen 166 szépségszalonban dolgozó töltötte ki. A mintába 165 nő és 1 férfi került be. A válaszadók átlag életkora 35,21 év. A szépségipari munkavállalók átlagosan naponta 8,88 órát dolgoznak. A kérdőívet kitöltők 33,73 %-a egyáltalán nem jár foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra. Összességében elmondható, hogy minden válaszadónak van már valamilyen krónikus kórképe. Következtetés: A vizsgálat eredményei megerősítették, hogy a szépségszalonokban dolgozók rendkívül sok egészségkárosító kockázatnak vannak kitéve, valamint a foglalkozás-egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük korlátozott, munkavédelmi ismereteik hiányosak. A vizsgálati eredmények bizonyítják, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a prevencióra és a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon való megjelenésre, valamint az egyéni védőeszközök használatára az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében.
A vizsgálat célja: Az egészségügyi szakemberek rossz hír közlésének jellemzői, a közlés körülményeinek felmérése a Pécsi Tudományegyetem Szemészeti Klinikán, diabeteses retinopathias betegek körében. Anyag és módszer: Kvantitatív, valamint keresztmetszeti vizsgálat, 2018. február-december között. Statisztikai módszerek: leíró- statisztika, χ2-próba, SPSSv22, (p<0,05). Eredmények: A klinikán dolgozó egészségügyi szakemberek nagy része (20 fő/90,90%) nem tud protokollra támaszkodni a rossz hír közlése során, de a válaszadók több mint a fele (11 fő/59,09%), szükségét érezné. Következtetések: Az egészségügyi dolgozóknak szüksége lenne protokoll kidolgozására a rossz hírek közlésére és a közlési körülmények javítására a PTE KK Szemészeti Klinikáján is.
A vizsgálat célja: A kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a mély hasizom bekapcsolásával, egy alternatív tréning önmagában vagy gátizom feszítéssel kombinálva erősíti jobban a gátizmot. Anyag és módszer: A vizsgálatot szült (n=5, átlag életkor ±SD: 51,8 év ±9,23 év) nők körében végeztük. A Callanetics® torna 20 héten (10 hét csak Callanetics®, 10 hét gátizom feszítéssel kombinált torna) keresztül, heti 2x1 óra tréningből állt. Kérdőívvel felmértük a tüneteket és a rizikófaktorokat, valamint körfogatméréssel az alakformálódást a 0. és a 20. héten. A gátizom kondicionális képességeinek mérését a vaginális felületi EMG-vel végeztük el a torna előtt, a 10. és a 20. héten. Adataink elemzéséhez R statisztika programot használtunk. Eredmények: Szignifikáns csökkenést tapasztaltunk a csípő, a comb és a kar körfogatában, valamint a gátizom megtartási képességében javulást észleltünk (p=0,036). A dinamikus erő-állóképesség növekvő tendenciát mutatott. Következtetések: A gátizom feszítéssel kombinált Callanetics® torna során a mély hasizom tónusos aktiválásával jelentősebben növelte a gátizmok maximális kontrakciós képességét.
A vizsgálat célja: Számos tanulmány vizsgálja a törzsstabilizátorok erősítésének hatékonyságát a medencefenéki diszfunkciók esetében. Esettanulmányunkban egy új core izomzaterősítő módszer gátizomzatra mért hatását vizsgáltuk. Anyag és módszer: Egy vizeletinkontinenciás, derékfájós nőt (70 év) mértünk fel 10 hetes (heti 2x25 perc) Whole Body Electric Muscle Stimulation tréning előtt és után. Hüvelyi felületi EMG-t (maximális izometriás kontrakció, dinamikus állóképesség és lazítás), urodinámiát, introitus és transabdominalis ultrahang vizsgálatokat használtunk. Eredmények: A beteg szubjektív értékelése alapján csökkent az inkontinenciája és a derékfájdalma. A gátizom kondicionális képességei (maximális izometriás kontrakció fáradásig dinamikus állóképesség; lazítás) javultak. Urodinámiás és ultrahang vizsgálattal javulást tapasztaltunk a hólyagnyak funkcióban és a mély hasizmok vastagságában, a nyugalmi, a maximális izometriás gátizom feszítés és a dinamikus állóképesség esetében. Következtetés: E módszer növelné az időskorúak törzs stabilitását, a gátizom erejét, amivel csökkenhető lenne az inkontinencia előfordulása.
Bevezetés: A bőrintegritás fenntartása a minőségi ápolás fontos eleme. Az Inkontinencia Asszociált Dermatitis (IAD) megelőzéséhez sok modern lehetőség áll a szakdolgozók rendelkezésére, ugyanakkor ezekről kevés információval rendelkezünk, ami megnehezíti a választást. Célkitűzések: Meta analízisünk célja, hogy egy magas evidencia értékű elemzést készítsünk a modern elérhető IAD prevenciós termékekről, segítve a szakdolgozó számára a megfelelő stratégia választását. Módszer: A Medline és Scopus adatbázisok elmúlt 10 év angol és magyar nyelvű találatait dolgoztuk fel meta analízisünkben. A keresőszavainkra összesen 17452 cikket találtunk, melyekből a kritériumok alapján 9 cikket elemeztünk. Eredmények: Többféle prevenciós lehetőséget találtunk: víz nélküli fürdetést, speciális abszorbciós képességű pelenkákat, protokollokat, valamint ’perianal pouch-’t. Ezen módszerek eredményességeinek összehasonlítását mutatjuk be az IAD prevalenciája, súlyossága és a költséghatékonyság tekintetében. Megállapítottuk, hogy a 3in1 termékek, valamint IAD megelőző protokollok elterjedése kívánatos lenne a hazai ápolási gyakorlatban.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - A vizsgálatunk célja az egészségügyi szakdolgozók ismereteinek felmérése azon egészségkárosító kockázatokról, veszélyekről, melyek a munkavégzés során érhetik őket. ANYAG ÉS MÓDSZER - Az adatgyűjtés kvantitatív vizsgálat keretében, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt, azon egészségügyi szakdolgozók körében, akik jelenleg több műszakos munkarendben foglalkoztatottak vagy vezetői beosztásúak és a munkaviszonyuk mellett egészségügyi felsőfokú tanulmányokat folytatnak. Az adatelemzés Microsoft Excel szoftver és SPSS program segítségével készült, Pearson-féle χ2-próbával, Mann-Whitney-teszt alkalmazásával (p<0,05), valamint leíró statisztikai módszerekkel. EREDMÉNYEK - A vizsgálatban részt vevő 134 egészségügyi szakdolgozó az őket veszélyeztető egészségkárosító kockázatokat nem ismeri maradéktalanul. KÖVETKEZTETÉS - A válaszadók a munkahelyi veszélyekkel, kockázatokkal nincsenek tisztában. Összességében megállapítható, hogy az egészségkárosodás elkerülése miatt szükséges a foglalkozás-egészségügy és a munkavédelem közreműködése.
Ideggyógyászati Szemle
[A myasthenia gravis (MG) a neuromuscularis junctio autoimmun típusú megbetegedése. Az autonóm rendellenességeket nem gyakran társítják myasthenia gravishoz. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen autonóm működés jellemzi az MG-betegek különböző alcsoportjait, és megvizsgáljuk az acetilkolinészteráz-inhibitorok hatásait. A vizsgálatba 30 autoimmun MG-beteget és 30 egészséges önkéntest vontunk be. Az autonóm működés tesztelése érdekében szimpatikus bőrreakció (SSR) és R-R intervallumvariáció analízis (RRIV) vizsgálatokat végeztünk. Az acetilkolinészteráz-inhibitor-kezelésben részesülő betegek körében kétszer végeztük el a vizsgálatokat. Az RRIV hiperventiláció alatti növekedése nagyobb (p = 0,006) és a Valsalva-arány alacsonyabb (p = 0,039) volt a kontrollcsoport tagjainál. Az SSR-amplitúdók alacsonyabbak voltak a gyógyszer bevétele után (p = 0,030). A gyógyszer bevétele után eltelt idő növekedésével megnyúlt SSR-látenciákat kaptunk (p = 0,043). A Valsalva-arány alacsonyabb volt az AchR antitestre negatív csoportban (p = 0,033). Mind az okuláris, mind a generalizált MG-betegek körében szubklinikus paraszimpatikus rendellenesség mutatható ki, különösen az AchR antitestre negatív csoportban. A piridostigmin perifériás szimpatikus kolinerg nonkumulatív hatással rendelkezik.]
Lege Artis Medicinae
Nemzetközi viszonylatban a segítő foglalkozású szakemberek kiégésének óriási szakirodalma van. Magyar nyelven különösen a legátfogóbb tanulmány ebben a témakörben Fekete Sándor pszichiáter tizenöt évvel ezelőtt született írása. Az elmúlt tizenöt évben az egészségpszichológiai, a magatartás-tudományi, az egészségszociológiai és az életminőség-vizsgálatok, valamint a munkastressz egészségkárosító hatása egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tudományos és a közéletben. A tanulmány első részében a kiégés fogalom határainak tisztázása, kialakulása, folyamata, mérése, kezelésének fő irányai kerülnek bemutatásra, a második részben pedig a kiégéskutatás harminc évének történetét ismerteti a szerző, különös tekintettel a legújabb nemzetközi és hazai kutatásokra, a kutatási trendek változásaira.
A vizsgálat célja: A kutatás célja az Országos Mentőszolgálat állományában dolgozók pszichés állapotának vizsgálata volt a kiégés vonatkozásában, és cél volt azon tényezők azonosítása, amelyek kedvezőtlenül hatnak a mentőszolgálatnál dolgozók pszichés állapotára. Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatás keretein belül 1979 fő került bevonásra. A kiégettség szintje a Pines-Aronson féle Kiégés Önértékelési Skála alkalmazásával került felmérésre. Az adatok feldolgozása az SPSS 17.0 statisztikai szoftver segítségével történt Khi-négyzet próba, ANOVA és korrelációelemezés alkalmazásával. A szignifikancia határ p<0,05 volt. Eredmények: A mentődolgozók majdnem 40%-a küzd a munkájával járó stresszel, azonban az állandó készenléti helyzet nem hagy időt az átélt események értékelésére, megbeszélésére. Szignifikáns összefüggés mutatkozott a kiégési szint, az OMSZ-nál elöltött idő, és a munkahelyi légkörrel való elégedettség között. Következtetések: Az eredmények alapján különböző prevenciós és beavatkozási lehetősé gek kerültek megfogalmazásra, amelyekkel a mentődolgozók körében mért kiégés kezelhető.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás