A sürgősségi betegellátó rendszer része a gyermeksürgősségi ellátás, melynek szervezése és működtetése ugyanolyan alapelvek és konszenzusok alapján kell történjen, mint a felnőtt betegek sürgősségi ellátása. A gyermekek életkori, anatómiai, élettani sajátosságai miatt az állapotfelmérés, a kategorizálás, a diagnosztika, a terápiás beavatkozások és az ápolási folyamat kivitelezése speciális ismereteket, készségeket és kompetenciákat igényel a felnőtt sürgősségi ellátáshoz képest. A publikációban ismertetésre kerül a hazai intrahospitális gyermeksürgősségi ellátás betegfelvételi és osztályozási folyamata az ápolói kompetenciák vonatkozásában.

Cél: Megvizsgálni, hogy a ceglédi körzeti közösségi ápolók kompetenciáikat hogyan tudják kihasználni a jelenlegi szabályozások mellett és ezek hogyan bővíthetők ki. Módszer és minta: Tizennégy ceglédi felnőtt-háziorvosi praxisból 137 értékelhető kérdőív érkezett vissza a betegektől, a szakápoló kollégák közül pedig 12 fő adott választ. A kérdőív zárt és nyitott kérdéseket tartalmazott, amelyeket Excel, valamint SPSS programok segítségével dolgoztam fel. Statisztikai vizsgálatokat leíró statisztikával és Fisher-féle egzakt teszttel készítettem. Eredmény: Vizsgálatom során kiderült, hogy a betegek nem kellő mértékben veszik igénybe a felnőtt-háziorvosi alapellátás szolgáltatásait, mint például a vérnyomás- és a vércukormérést, illetve a laborvizsgálatokat. Következtetés: A szakápoló kollégáimmal nem tudjuk kihasználni végzettségünk nyújtotta kompetenciáink túlnyomó részét. Nincs lehetőségünk hatékony egészségnevelésre, a betegekkel való mélyebb négyszemközti beszélgetésre.

A vizsgálat célja: A kutatás célja, hogy komplex képet adjon az ápolók szepszissel kapcsolatos ismereteiről. Anyag és módszer: A felmérés a Szegedi Tudományegyetem Anaesthesiológiai és Intenzív Terápiás Intézet 4 részlegének és a Szívsebészeti posztoperatív őrző ápolói körében készült. A vizsgálati minta a fent említett intenzív osztályok szakápolói voltak. Az ápolóknak egy 37 kérdésből álló kérdőívet kellett kitölteni, melyek érintették a szepszis, kézfertőtlenítés és a továbbképzés témaköreit. A válaszok értékelése SPSS 21 programmal végzett statisztikai analízissel (Kruskal-Wallis próba, binomiális próba, egymintás T-próba és regressziószámítás) történt, p =0,05 szignifikancia szintet megállapítva. Eredmények: Az eredmények alapján a vizsgált minta 28,6%-a képes elkülöníteni a szepszist, súlyos szepszist és a szeptikus sokkot a felsorolt tünetek alapján (p <0,001). A szeptikus betegek ellátására, ápolására vonatkozó kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a tudásszint nem megfelelő (p <0,001). Nem volt kimutatható összefüggés az intenzív osztályon eltöltött munkaévek száma és a szepszissel kapcsolatos tudás között (p =0,138). Következtetések: A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy szükség és igény is van a szepszissel kapcsolatos továbbképzésekre.

[Bevezetés: A csehországi ápolóképzés az Európai Unió ajánlásain alapszik, tiszteletben tartva az általános ápolók jövőbeni ismereteit és készségeit, amelyeket az alapvető kompetencia kritériumokban fogalmaztak meg. A szív- és érrendszeri megbetegedések nemcsak számos fejlett országban, hanem a fejlődő országokban is a halálozás fő okai közé tartoznak. Hangsúlyt kell fektetni e betegségek megelőzésére, és az ápolóknak hatékony oktatást kell biztosítani az adott témában. Célok és módszerek: A cikk célja a rendelkezésre álló források eredményeinek bemutatása, amelyek az ápolóképzésre és az ebből eredő kompetenciákra összpontosítanak a kardiológia területén, valamint az ápolók egészségügyi oktatási tevékenységének leírása megelőző kardiológia területein a kiválasztott Európai országokban. A kutatáshoz a strukturált interjú módszereit használtuk. Eredmények: Az ápoló feladata a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, hogy a nyilvánosságot a befolyásolható kockázati tényezőkről oktassa, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a szív- és érrendszeri betegségek előfordulására, de az emberek életminőségére is. Fontos, hogy figyelmeztessék az embereket a saját kockázati magatartásuk változásaira, és motiválják őket a jobb életstílushoz vezető tevékenységekre. Következtetés: Megállapítható, hogy a megelőző kardiológiában dolgozó ápolók a korábbi tanulmányaik során szerzett kompetenciákat használják. A jelenlegi gyakorlat azonban a posztgraduális oktatásban a kompetenciák növelését igényli. ]

A vizsgálat célja: A kutatás célja a szepszis kórállapot kategorizálásának részletes elemzése, valamint az erre vonatkozó diagnosztikai nehézségek feltárása. A vizsgálat kiterjed az ellátás során végzett diagnosztikai és monitorizálási módszertan ápolói kompetenciába tartozó elemeire, ezen belül is a triage jelentőségére. Vizsgálati módszer és minta: A kutatómunka felmérése egy fővárosi, III. progresszivitás szintű sürgősségi betegellátó-osztályon készült, kiemelve egy betegségcsoportot, a szepszist. Az osztály 2013-as adatforgalma alapján 81 szepszissel kezelt beteg került kiválasztásra. A kutatás módszere dokumentum elemzésen alapszik, melynek során adatgyűjtésre került sor. Ezzel párhuzamosan a kutatás további része az osztályon dolgozó, különböző végzettségű ápolók kompetenciájának vizsgálata, akik a triage tevékenységet végezték a betegellátás folyamatában. Az összesített eredmények értékelése SPSS 14.0 programmal készült. Eredmények: Az adatokból kiderül, hogy a szeptikus betegek ellátása során az ápolók által végzett triage tevékenységet a gyakorlati tapasztalat és a végzettség nem befolyásolja. Az osztályon ellátott betegek több mint a fele nem kapott helyes besorolást, így a terápiát sem kezdődött el időben. Következtetések: A sürgősségi osztályon dolgozó ápolók triage osztályozási rendszer ismeretei hiányosak, ezért az ott dolgozó minden ápoló részére biztosítani kell a triage ismeretek bővítését, illetve akiknek nincs ismerete a triage rendszerről azoknak a megszerzését, mint elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását.