Vizsgálat célja: Felmérni, hogy a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozók kiégettségének mértéke hogyan változott a 2008-as felméréshez képest, hogyan függ össze a saját egészség megítélésével, a pszichoszomatikus tünetek előfordulásával, a pályaelhagyási szándékkal, és a munkahely elveszítésétől való félelem szintjével. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a MESZK Csongrád megyében regisztrált tagjai kaptak kézhez. Eredmények: A kiégésben szenvedők aránya emelkedett 2008-hoz képest, és összefüggést mutat a testi egészséggel (p<0,000), a pályaelhagyási szándékkal (p<0,000) és a munka elveszítésétől való félelemmel (p<0,000). Főleg a pályakezdő ápolók esetén figyelhető meg jelentős emelkedés. Következtetések: A kiégés elleni tréningnek a pályakezdők esetében is létjogosultsága lehet, hiszen így a pályaelhagyás is megelőzhető lenne.

Az egészségügyi szakdolgozó életének jelentős részét a munkahelyen való tartózkodás tölti ki. A munkahelyi elégedettséget számtalan tényező befolyásolhatja. Ezen tényezők egy része magával a munkakörülményekkel, a munkahelyi fizikális biztonsággal, a fizetéssel, illetve a munkahelyi szociális kapcsolatok milyenségével, a munkahelyi hierarchiában elfoglalt pozícióval van összefüggésben. A munka változatossága, a munkahelyi ellenőrzés mértéke, a munka ellátásához szükséges készségek mennyisége, az interperszonális kapcsolatok mértéke és minősége szintén hozzájárul a munkahelyi elégedettséghez. Ha a dolgozó munkája nem elégíti ki a legfontosabb szükségleteit, munkahelyi elégedetlenségről beszélünk. Az elégedetlenségnek számtalan következménye lehet. Negatívan hat a munkateljesítményre, megnöveli a táppénzen töltött idő hosszát, illetve a pálya elhagyási szándékot. Ha a dolgozó általános rosszkedvet, rossz hangulatot, és alacsony önértékelést él át a munkahelyén, az nemcsak a munkahelyi elégedettségre van negatív hatással, hanem érzelmi kimerültség, tartós szorongás, depresszió alakulhat ki következményképpen.

Vizsgálat célja: Felmérni a MESZK Csongrád Megyei Területi Szervezet Oktatási Bizottságának öt éves munkájával való elégedettséget a továbbképzéseken résztvevő egészségügyi szakdolgozók körében, illetve bemutatni a szervezett továbbképzések témáit és a résztvevők számának alakulását. Anyag és módszer: Az adatgyűjtés négy alkalommal történt 2012. szeptember-december hónapokban egy saját szerkesztésű önkitöltős kérdőívvel. Az 558 válaszadó válaszainak elemzése leíró statisztikai módszerekkel és Khi-négyzet próbával történt. Eredmények: A válaszadók többsége a kreditpontok szükségessége miatt jár továbbképzésekre. Az előadók felkészültségét, az előadások témaköreit átlagosan több, mint 4,5 ponttal értékelték. A résztvevők elégedettek a továbbképzések szervezésével is, viszont néhányan kifogásolták az ülőhelyek kevés számát. Következtetések: A negatívumok megszüntetésére kell törekedni (elegendő ülőhely), valamint még tovább emelni a prezentációk színvonalát, a továbbképzések sokszínűségét, hogy a résztvevők a megszerzett tudást munkahelyükön is kamatoztatni tudják.

Vizsgálat célja: felmérni, hogy a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozók pszichoszomatikus állapot, kiégettségi szintje, valamint a saját egészségük megítélése hogyan változott 2008-óta. Felmérésre került továbbá, hogy pszichés illetve szomatikus szempontból mennyire érzik úgy, hogy hivatásukat nyugdíjas korukig gyakorolni tudják. Anyag és módszer: A két keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a MESZK Csongrád megyében regisztrált tagjai kaptak kézhez 2008-ban és 2012-ben. Eredmények: Rosszabbnak ítélik meg saját egészségi állapotukat a felmérésben részt vevők, mint 2008-ban, de a pszichoszomatikus tüneti skálán nem jelentős javulás volt kimutatható. A fejfájás elfordulása jelentős mértékben csökkent az első felméréshez képest. A kiégés önértékelési skálán elért pontszámok emelkedést mutatnak, mely rosszabb pszichés állapotot jelent. Következtetések: A szakdolgozói társadalom elöregedőben van, melyre jellemző az egyre romló pszichés állapot.

Vizsgálat célja: Felmérni, hogy a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozók mennyire félnek a munkájuk elveszítésétől, és az esetleges félelem milyen hatással van a testi és lelki egészségükre, befolyásolja-e a pályaelhagyás gondolatát. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a MESZK Csongrád megyében regisztrált tagjai kaptak kézhez. Eredmények: A rosszabb pszichoszomatikus állapotban lévők (p=0,003), illetve a nagyobb fokú kiégéstől szenvedők (p<0,000) félnek inkább munkájuk elvesztésétől, és a félelemnek jelentős hatása van a pályaelhagyási szándékra (p<0,000) is. Azok, akik nem félnek munkájuk elvesztésétől, úgy érzik, hogy hivatásukat nyugdíjas korukig tudják majd gyakorolni testi és lelki szempontból is. Következtetések: A félelem egy jelen lévő érzés az egészségügyi szakdolgozók mindennapjaiban, ami hatással van a testi és lelki egészségükre egyaránt.