Nővér

A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményei Magyarországon

HIRDI Henriett Éva1,2, KÁLMÁNNÉ SIMON Mária1,3, BALOGH Zoltán1,4

2012. JÚLIUS 30.

Nővér - 2012;25(04)

A kutatás célja: A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményeinek megismerése, valamint az adatok összehasonlítása a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) 2006. évi, illetve Országos Alapellátási Intézet (OALI) 2004. évi felmérésének eredményeivel. Anyag és módszerek: A keresztmetszeti vizsgálat 2012. május 13. és 2012. június 30. között történt Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében, egyszer véletlen mintavételi technikával (N=812). Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdív alkalmazásával történt. A szerzők az összegyűjtött adatokat Microsoft Excel 2007 szoftver segítségével, leíró és matematikai statisztikai módszerekkel elemezték. Eredmények: A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy az ápolók elsődleges feladata (95%) a szakterületet érintő jelentések, adatszolgáltatások elkészítése, és ezzel összhangban az elektronikus betegnyilvántartási rendszer naprakész vezetése. A második leggyakoribb tevékenységük (94%) a gondozással kapcsolatos feladatok ellátásában való részvétel. A válaszadó ápolók 67%-a végez egészségnevelési, egészségügyi felvilágosítási, tanácsadási tevékenységet, elsősorban egészséges táplálkozás, az ajánlott sűzrővizsgálatok, valamint a fertőző betegségek terjedésének megelőzése témakörökben. Az ápolók általában elégedettek a munkavégzés tárgyi feltételeivel (72%), állásuk biztonságával (77%), munkaidő beosztásukkal (77%), a munkahelyi közösséggel (83%), ugyanakkor a legelégedetlenebbek (73%) az anyagai megbecsültségükkel. Következtetések: A mindennapi tapasztalat és kutatás eredményei is azt jelzik, hogy a szakdolgozók helyzete a végzett tevékenység, a jövedelem, a szabadság kiadása és a helyettesítés tekintetében egyáltalán nem javult a 2006. évi felmérés eredményeihez képest. Az ápolók jelentős hányada szeretne tartalmasabb, több szakmai kihívást jelent feladatot végezni, ugyanakkor munkavégzési feltételeik ezt nem teszik lehetővé.

AFFILIÁCIÓK

  1. Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara
  2. Semmelweis Egyetem Doktori Iskola
  3. Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképz Iskola és Gimnázium
  4. Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Budapest

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Gesztációs diabetes ápolói kihívásai

MENG Zsuzsa, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes, OLÁH András

A vizsgálat célja: Felmérni, hogy az életkor és a BMI érték hogyan befolyásolja az OGTT eredményét, valamint tanulmányozni a vércukor-háztartás adatait. Vizsgálati módszer és minta: Retrospektív, kvantitatív, keresztmetszeti, nem véletlenszerű mintavétel. A GDM-os, 16-50 év közötti esetek kerültek be a vizsgálatba (n=123 f), a multiparák (n=51), illetve a primiparák (n=72) adatainak elemzésével. A kutatás orvosi-, valamint ápolói dokumentumelemzés formájában történt. Eredmények: A BMI és az OGTT 2 órás eredményei-, valamint az életkor és a BMI értékek vizsgálatakor a multiparáknál szignifikancia tárható fel. Az OGTT 0’ perces értékeit a GDM megállapítását követ 1. kontroll vizsgálat éhgyomri vércukor eredményeivel összevetve mindkét csoportban szignifikancia mutatható ki. Következtetések: A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a magasabb BMI általában magasabb életkorral jár együtt, illetve az OGTT eredményeit kedvezőtlen irányban befolyásolja. A reklasszifikáció megismétlése szükséges a terhesség későbbi szakaszában, a szülést követ 6. héten, és a szoptatás befejezésekor.

Nővér

25 év az ápolásban. Mindig keresni és remélni

HUDOBA Mihályné

Kislányként a nagyszüleimtől hallottam, hogy nem volt pénzük taníttatni az édesanyámat, aki ápolónő szeretett volna lenni. Ezért mindig úgy gondoltam rá, hogy azt lehetetlen elérnem. Mikor a pályaválasztásra került a sor és tanulhattam, ápolónőnek jelentkeztem.

Nővér

Egy kis történelem

SÖVÉNYI Ferencné

A NŐVÉR 25 éves évfordulóját ünnepli ez év őszén. Történelmi léptékkel mérve ez nem hosszú idő, de ebben a gyorsan változó világban a csendes stabilitás és egyben látványos fejlődés különös érték. A NŐVÉR így élte meg ezt a negyed évszázadot és jutott el a „legszebb leánykorba”.

Nővér

Egészségügyi szakdolgozók testi és lelki egészségének összehasonlítása Csongrád megyében: 2008-2012.

NÉMETH Anikó, IRINYI Tamás

Vizsgálat célja: felmérni, hogy a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozók pszichoszomatikus állapot, kiégettségi szintje, valamint a saját egészségük megítélése hogyan változott 2008-óta. Felmérésre került továbbá, hogy pszichés illetve szomatikus szempontból mennyire érzik úgy, hogy hivatásukat nyugdíjas korukig gyakorolni tudják. Anyag és módszer: A két keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a MESZK Csongrád megyében regisztrált tagjai kaptak kézhez 2008-ban és 2012-ben. Eredmények: Rosszabbnak ítélik meg saját egészségi állapotukat a felmérésben részt vevők, mint 2008-ban, de a pszichoszomatikus tüneti skálán nem jelentős javulás volt kimutatható. A fejfájás elfordulása jelentős mértékben csökkent az első felméréshez képest. A kiégés önértékelési skálán elért pontszámok emelkedést mutatnak, mely rosszabb pszichés állapotot jelent. Következtetések: A szakdolgozói társadalom elöregedőben van, melyre jellemző az egyre romló pszichés állapot.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

A szakdolgozói társadalmat járványszerűen megfertőző kór neve: kiégés

IRINYI Tamás, NÉMETH Anikó

Vizsgálat célja: Felmérni, hogy a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozók kiégettségének mértéke hogyan változott a 2008-as felméréshez képest, hogyan függ össze a saját egészség megítélésével, a pszichoszomatikus tünetek előfordulásával, a pályaelhagyási szándékkal, és a munkahely elveszítésétől való félelem szintjével. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a MESZK Csongrád megyében regisztrált tagjai kaptak kézhez. Eredmények: A kiégésben szenvedők aránya emelkedett 2008-hoz képest, és összefüggést mutat a testi egészséggel (p<0,000), a pályaelhagyási szándékkal (p<0,000) és a munka elveszítésétől való félelemmel (p<0,000). Főleg a pályakezdő ápolók esetén figyelhető meg jelentős emelkedés. Következtetések: A kiégés elleni tréningnek a pályakezdők esetében is létjogosultsága lehet, hiszen így a pályaelhagyás is megelőzhető lenne.

Nővér

Az egészségügyi szakdolgozók munkaelégedettségét befolyásoló tényezők

NÉMETH Anikó

Az egészségügyi szakdolgozó életének jelentős részét a munkahelyen való tartózkodás tölti ki. A munkahelyi elégedettséget számtalan tényező befolyásolhatja. Ezen tényezők egy része magával a munkakörülményekkel, a munkahelyi fizikális biztonsággal, a fizetéssel, illetve a munkahelyi szociális kapcsolatok milyenségével, a munkahelyi hierarchiában elfoglalt pozícióval van összefüggésben. A munka változatossága, a munkahelyi ellenőrzés mértéke, a munka ellátásához szükséges készségek mennyisége, az interperszonális kapcsolatok mértéke és minősége szintén hozzájárul a munkahelyi elégedettséghez. Ha a dolgozó munkája nem elégíti ki a legfontosabb szükségleteit, munkahelyi elégedetlenségről beszélünk. Az elégedetlenségnek számtalan következménye lehet. Negatívan hat a munkateljesítményre, megnöveli a táppénzen töltött idő hosszát, illetve a pálya elhagyási szándékot. Ha a dolgozó általános rosszkedvet, rossz hangulatot, és alacsony önértékelést él át a munkahelyén, az nemcsak a munkahelyi elégedettségre van negatív hatással, hanem érzelmi kimerültség, tartós szorongás, depresszió alakulhat ki következményképpen.

Nővér

Beszámoló öt év oktatási tevékenységéről - egy nagyszerű team munka eredményei

NÉMETH Anikó

Vizsgálat célja: Felmérni a MESZK Csongrád Megyei Területi Szervezet Oktatási Bizottságának öt éves munkájával való elégedettséget a továbbképzéseken résztvevő egészségügyi szakdolgozók körében, illetve bemutatni a szervezett továbbképzések témáit és a résztvevők számának alakulását. Anyag és módszer: Az adatgyűjtés négy alkalommal történt 2012. szeptember-december hónapokban egy saját szerkesztésű önkitöltős kérdőívvel. Az 558 válaszadó válaszainak elemzése leíró statisztikai módszerekkel és Khi-négyzet próbával történt. Eredmények: A válaszadók többsége a kreditpontok szükségessége miatt jár továbbképzésekre. Az előadók felkészültségét, az előadások témaköreit átlagosan több, mint 4,5 ponttal értékelték. A résztvevők elégedettek a továbbképzések szervezésével is, viszont néhányan kifogásolták az ülőhelyek kevés számát. Következtetések: A negatívumok megszüntetésére kell törekedni (elegendő ülőhely), valamint még tovább emelni a prezentációk színvonalát, a továbbképzések sokszínűségét, hogy a résztvevők a megszerzett tudást munkahelyükön is kamatoztatni tudják.

Nővér

Egészségügyi szakdolgozók testi és lelki egészségének összehasonlítása Csongrád megyében: 2008-2012.

NÉMETH Anikó, IRINYI Tamás

Vizsgálat célja: felmérni, hogy a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozók pszichoszomatikus állapot, kiégettségi szintje, valamint a saját egészségük megítélése hogyan változott 2008-óta. Felmérésre került továbbá, hogy pszichés illetve szomatikus szempontból mennyire érzik úgy, hogy hivatásukat nyugdíjas korukig gyakorolni tudják. Anyag és módszer: A két keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a MESZK Csongrád megyében regisztrált tagjai kaptak kézhez 2008-ban és 2012-ben. Eredmények: Rosszabbnak ítélik meg saját egészségi állapotukat a felmérésben részt vevők, mint 2008-ban, de a pszichoszomatikus tüneti skálán nem jelentős javulás volt kimutatható. A fejfájás elfordulása jelentős mértékben csökkent az első felméréshez képest. A kiégés önértékelési skálán elért pontszámok emelkedést mutatnak, mely rosszabb pszichés állapotot jelent. Következtetések: A szakdolgozói társadalom elöregedőben van, melyre jellemző az egyre romló pszichés állapot.

Nővér

Szerepet játszik-e a munkavesztéstől való félelem az egészségügyi szakdolgozók mindennapjaiban?

IRINYI Tamás, NÉMETH Anikó

Vizsgálat célja: Felmérni, hogy a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozók mennyire félnek a munkájuk elveszítésétől, és az esetleges félelem milyen hatással van a testi és lelki egészségükre, befolyásolja-e a pályaelhagyás gondolatát. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a MESZK Csongrád megyében regisztrált tagjai kaptak kézhez. Eredmények: A rosszabb pszichoszomatikus állapotban lévők (p=0,003), illetve a nagyobb fokú kiégéstől szenvedők (p<0,000) félnek inkább munkájuk elvesztésétől, és a félelemnek jelentős hatása van a pályaelhagyási szándékra (p<0,000) is. Azok, akik nem félnek munkájuk elvesztésétől, úgy érzik, hogy hivatásukat nyugdíjas korukig tudják majd gyakorolni testi és lelki szempontból is. Következtetések: A félelem egy jelen lévő érzés az egészségügyi szakdolgozók mindennapjaiban, ami hatással van a testi és lelki egészségükre egyaránt.