Lege Artis Medicinae

Veszteségélmények, gyász, megküzdési stratégiák a prae- és perinatalis ellátásban

ZSÁK Éva, HEGEDÛS Katalin

2017. MÁRCIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2017;27(03)

Összefoglaló közlemény

A prae- és perinatalis gyász a komplikált gyász egyik jelensége lehet, amelynek megélése, az azzal való szembesülés terhet ró a szülőkre, környezetükre és az egészségügyi szakemberekre egyaránt, mégis ke­véssé feldolgozott, tanulmányozott terület. Célki­tűzésünk a prae- és perinatalis veszteséget átélő egészségügyi dolgozókkal kapcsolatos szakirodalom rendszeres áttekintése annak érdekében, hogy átfogó képet le­hessen kapni a nemzetközi és nemzeti szin­ten ismert, a témát illető szakmai atti­tűdökről és létező megoldásokról. A problémakör jelentősége és komplexitása szükségessé te­szi a nagyobb figyelmet, aktív és naprakészen elérhető szakmai programok meglétét, a hivatásukat ezen a területen gyakorló egészségügyi szakemberek képzésének minden elérhető szintjén.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Milyen betegségekre jók a magyar gyógyvizek a rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján?

BENDER Tamás

Magyarországnak rendkívül kedvező geotermikus adottságai vannak, amelynek következtében a termálvíz orvosi célú felhasználásában és e témában az orvosi tanulmányok publikálása terén is a világ élvonalába tartozunk. Az elmúlt évtizedekben összesen negyven balneológiai tárgyú közlemény jelent meg angol nyelven, impakt faktorral rendelkező lapokban, amelyből 25 eredeti közlemény, főleg a mozgásszervi betegségek témaköréből. Emellett készültek gyulladásos és metabolikus paraméterek vizsgálatával foglalkozó cikkek, bőrgyógyászati és nőgyógyászati tárgyú vizsgálatok, öt kísérletes munka és tíz összefoglaló közlemény, valamint szerkesztői levelek. Ezenkívül 20 közlemény jelent meg magyar szakmai újságban mozgásszervi betegségek tárgykörében, ebből hat kettős vak, hat pedig egyszeresen vak módszerrel végzett klinikai tanulmány. A megjelent külföldi és hazai publikációk alapján kijelenthetjük - mivel ezt megcáfoló vizsgálat nem történt -, hogy a magyar gyógyvizek az ásványianyag-tartalomtól és -koncentrációtól függetlenül fájdalomcsillapító és számos esetben életminőséget javító hatással rendelkeznek degeneratív mozgásszervi megbetegedésekben és krónikus derékfájásban. A kisszámú adat alapján a kénes és sós fürdő előnyös lehet bőrgyógyászati és nőgyógyászati megbetegedésekben, a szénsavfürdő, szénsavhó és a mofetta cardialis és angiológiai rehabilitációban. A radonos fürdő és a radontartalmú barlangi levegő befolyásolhatja az endok­rin rendszer működését, de ezek alátámasztására nagy létszámú beteganyagon végzett klinikai vizsgálat szükséges.

Lege Artis Medicinae

Életvégi döntéshelyzetek Orvos által asszisztált öngyilkosság: A jogok nyelvén megfogalmazott érvek - pró és kontra

KŐMÜVES Sándor

Az asszisztált öngyilkosság legalizálásának kér dését egyaránt az érdeklődés homlokterében tartják az asszisztált öngyilkosság bíróságra került esetei, illetve azoknak az egyéneknek és szervezeteknek a tevékenységei, akik, illetve amelyek az asszisztált öngyilkosság legalizálásáért harcolnak.

Lege Artis Medicinae

Lila vizeletgyűjtő zsák szindróma

VANDRUS Boglárka, KALABAY László, HARGITTAY Csenge, MÁRKUS Bernadett, TAMÁS Ferenc, TORZSA Péter

A vizeletgyűjtő zsák lilás elszíneződése ritka jelenség, ami mind a beteg, mind az orvos számára alarmírozó lehet. A vizeletgyűjtő zsák lilás elszíneződése katétert viselő betegek húgyúti infekciójával áll kapcsolatban, legtöbbször idős nőknél alakul ki. A vizelet rendszerint alkalikus. Leginkább Gram-negatív baktériumok állnak a háttérben, illetve a triptofán-anyagcsere érintettsége. Az alábbiakban egy ilyen esetet mutatunk be, és ismertetjük a jelenség kórélettanát.

Lege Artis Medicinae

Diabeteses betegek Doppler-indexeredményeinek vizsgálata egy családorvosi praxisban

GALVÁCS Henrietta, HASITZ Ágnes, BALOGH Zoltán

BEVEZETÉS - A cukorbetegség egyik leggyakoribb szövődménye a macroangiopa-thia. A hazánkban elvégzett lábszár-amputációk leggyakoribb oka a diabetes, illetve az érszűkület. A szerzők célja, hogy a praxis diabeteses betegeinek Doppler-index-eredményeit bemutassák a HbA1c-értékek, a dohányzás és a nem - mint rizikófaktor - összefüggésében, az alsó végtagi érszű­kü­let megelőzésének, illetve annak mielőbbi diagnosztizálása céljából. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A praxisban gondozásba vett cukorbetegek Doppler-index-eredményeit mértük és vizsgáltuk meg statisztikai módszerek segítségével, a három említett szempont alapján. A kutatás a 2015 júliusa és a 2016 szeptembere kö­zött vizsgált betegekre terjedt ki. EREDMÉNYEK - A vizsgált betegek (n=65) 47,69%-ánál mértünk patológiás boka-kar index értéket. Szignifikáns összefüggés volt tapasztalható a boka-kar index és a nem (p=0,054) között, a dohányzás (p=0,838) és a glikált hemoglobin (p=0,430) között viszont nem találtunk szignifikáns összefüggést. KÖVETKEZTETÉSEK - A cukorbetegek Doppler-vizsgálatát a kutatási eredményeink alapján rendszeresíteni kellene a háziorvosi praxisokban, mivel magasnak tekinthető az enyhe atherosclerosisos betegek aránya, szűrés nélkül pedig csak előrehaladottabb állapotban kerülhet sor a diagnózis felállítására.

Lege Artis Medicinae

Boldog családorvosok Magyarországon? - fókuszcsoportos vizsgálat budapesti családorvosok körében

GYŐRFFY Zsuzsa, TORZSA Péter

BEVEZETÉS - A gyógyítókra irányuló vizsgálatok hangsúlyos részében a testi-lelki problémák kutatása dominál, elenyésző azon felmérések száma, amelyek a gyógyítói lét pozitív aspektusaira irányítanák rá a figyelmet. MÓDSZER - Fővárosban dolgozó családorvosok körében végzett fókuszcsoportos kvalitatív vizsgálat (n=14). Jelen kutatásunk a családorvosi jóllét három fő aspektusát veszi vizsgálat alá: a mindennapi munkában megtalálható pozitív tényezőket, a munka és a család összeegyeztethetőségének kérdéseit és az orvos-beteg „gyógyító kapcsolat” meghatározó elemeit. EREDMÉNYEK - Az önálló munkavégzés lehetősége, a betegek sokszínűsége, a családok, közösségek gondozása és a mindezekből fakadó különleges orvos-beteg kapcsolat a családorvosi hivatás legfőbb pozitív elemei. A szakmai kiteljesedés mellett a hivatás és a család egyensúlyának megteremthetősége, továbbá a „saját idő” megléte a meghatározó jelentőségű. KÖVETKEZTETÉSEK - A jelen vizsgálat eredményei, valamint a szakirodalmi adatok fényében elmondható, hogy a „boldog családorvosi lét” kulcsa az önállóságban kereshető, amely mind a szakmai életben, mind az időgazdálkodást tekintve, mind pedig a munka és a családi élet harmonizálásában megtalálható.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Epilepsziás betegek életminőség-vizsgálata a megküzdési stratégiákkal és a betegségészleléssel összefüggésben

KOVÁTS Daniella, CSÁSZÁR-NAGY Noémi, JUHOS Vera, SALLAY Viola, BÉKÉS Judit, FABÓ Dániel, KELEMEN Anna, KURIMAY Tamás

Célkitűzés - Az epilepsziás betegek pszichoszociális állapotát és életminőségét jelentősen meghatározza a rohamok neuropszichológiai következményei mellett a betegséghez társuló komorbid zavarok megléte, így a depresszió, a szorongás és a betegség szubjektív megélése (Whitehead et al. 2015; Goldstein et al. 2005). Epilepsziások körében vizsgáltuk, hogy az életminőséget, a társuló depressziót és szorongás állapotát a rohamok neuropszichológiai megléte mellett hogyan befolyásolja a szubjektív betegségészlelés, valamint a megküzdési stratégiák. Módszerek - A betegeket önkitöltős kérdőívek segítségével vizsgáltuk, melyekkel a szociodemográfiai változók és betegségváltozók mellett rákérdeztünk pszichoszociális állapotukra (HADS, Beck-féle Depresszió Skála), az életminőségre (Qolie-31), a megküzdési stratégiákra (FKV-LIS), valamint a betegség szubjektív észlelésére (IPQ-R). A vizsgálat alanyai, összesen 170 fő, 18-70 év közötti epilepsziás beteg adatfelvételére került sor. A vizsgálati személyek egy országos intézet, egy regionális kórház, valamint két budapesti magánrendelő felnőtt ambuláns, bejáró betegei közül kerültek ki. Eredmények - A többváltozós lineáris regresszióanalízis alapján a Beck-féle depresszió (b koefficiens = -0,351, t=-4,703, p<0,001**), a Depressziós megküzdési stratégia (FKV Dep) (b koefficiens = -0,235, t=-3,123, p=0,002**), az Egészségi állapot szubjektív megítélése (b koefficiens = 0,232, t=3,643, p<0,001**), a vizsgálati személy neme (nő) (b koefficiens = -0,162, t=-3,008, p=0,003**), az IPQ következmények (b koefficiens = -0,161, t=-2,572, p=0,012*), az Aktív megküzdési stratégia (FKV Akt) (b koefficiens = 0,146, t=2,572, p=0,012*), a Rohamtípus milyensége (b koefficiens = -0,138, t=-2,527, p=0,013*), valamint az Alvásminőség (b koefficiens = -0,125, t=-1,995, p=0,049) az életminőség-összpontszám varianciájának 75,6%-át magyarázza (model3: F=33,333, p<0,001**, adjusted R2=0,733). Következtetések - Epilepsziás betegek körében a szubjektív betegségészlelés (IPQ-R) faktorai közül legjelentősebb szerepe a betegség testi, lelki és szociális következményeinek van. A rohamok kiszámíthatatlansága mellett a negatív érzelmi reprezentációnak is meghatározó a befolyása. Az érzelmi reprezentációnak, a ciklikusságnak és a betegségkoherenciának nagy szerepe van a betegséghez társuló negatív érzelmekkel való megbirkózásban.

Lege Artis Medicinae

Eltérő irányban? Koleszterincsökkentési stratégiák Európában és a tengerentúlon

REINHARDT István

A nagy nemzetközi szakmai társaságok által kiadott, a tudomány haladásához időről időre hozzáigazított irányelvek a bizonyítékokra alapozott gyógyítás általánosan elfogadott kiindulópontjául szolgálnak. Azonos kérdésekkel foglalkozó, különböző testületek által összeállított irányelvek között azonban szignifikáns különbségek fedezhetők fel még akkor is, ha nagyjából azonos időpontban készültek, és azonos tudományos alapokra építenek. Európában a dyslipidaemiákkal, az Amerikai Egyesült Államokban (USA) pedig a vér koleszterinszintjével kapcsolatos irányelveiket a vezető kardiológiai és más tudományos társaságok a kö­zelmúltban szinte egyszerre, egy évnél kevesebb eltéréssel frissítették. Ha a két dokumentumot egymás mellé helyezzük, az alapvető hasonlóságok vagy azonosságok mellett számos releváns különbséget is találhatunk. Ezt az összehasonlítást végezte el Baris Gencer és Robert P. Giuliano, melynek eredményeit 2020 tavaszán a Clinical Cardiology hasábjain közölték.

Klinikai Onkológia

A mesothelioma korszerű kezelése

MOLDVAY Judit, HEGEDŰS Balázs, KOVÁCS Ildikó, DÖME Balázs

A pleura malignus mesotheliomája a mellhártya rosszindulatú daganata, amelynek kifejlődése szoros összefüggést mutat az azbeszttel való érintkezéssel. Előfordulási gyakorisága mind Európában, mind pedig hazánkban növekvő tendenciát mutat. Erre a betegségre gyakran a gyors és végzetes lefolyás jellemző, a kezelési lehetőségek pedig mind a mai napig igen korlátozottak. Minden erővel azon kell lenni tehát, hogy ennek a rosszindulatú daganatos betegségnek a patológiai és molekuláris jellemzőit jobban megismerhessük, elősegítve ezáltal új kezelési stratégiák kidolgozását. Jelen összefoglalóban áttekintjük a napjainkban rendelkezésre álló terápiás lehetőségeket, illetve a kísérleti- és klinikai vizsgálati fázisban lévő új terápiás megközelítéseket.

Ideggyógyászati Szemle

A Covid-19 betegség, a tápláltsági állapot és a dysphagia összefüggései, kiemelten a stroke-betegek esetében

KOVÁCS Andrea, SZABÓ Pál Tamás, FOLYOVICH András

A Covid-19 betegséget okozó új koronavírus, a SARS-CoV-2, súlyos akut respirációs distressz szindrómához vezethet (ARDS), komoly kihívás elé állítva az egészségügyi ellátórendszert, kiemelten az intenzív terápiás ellátást. Az általában magas életkorú és számtalan társbeteg­ség­gel küzdő neurológiai betegek kiemelten veszélyeztetettek az új koronavírus állapotukra és táplálkozási képességükre gyakorolt hatása révén. A stroke vezető helyen áll a beteg­ség morbiditási és mortalitási adatai alapján, így a Covid-19 betegség és a heveny agyi érkatasztrófa miatt bekövetkezett dysphagiára és annak szövődményeire is kiemelt figyelem irányul. A stroke akut szakaszában a betegek 30–50%-a szenved nyelészavarban, mely 6 hónappal később is még 10%-os prevalenciát mutat. A dysphagia következtében csökkent vagy elégtelen folyadék- és tápanyagfelvétel, kiegészülve az inaktivitással, malnutritióhoz és sarcopeniához vezet, mely rontja az általános állapotot, kimenetelt és a rehabilitáció hatásfokát. A nyelészavar szűrése és korai felismerése az alapja a személyre szabott és időben elkezdett táplálásterápiás stratégia kialakításának. A táplálásterápiának kiemelt szerepe van a Covid-19 betegség következtében gyakori intenzív terápiás ellátásban, növeli a gyógyulási esélyeket és csökkenti az intenzív osztályon tartózkodás hosszát és a mortalitást. Ez különösen igaz a prolongált lélegeztetésre szoruló, kritikus állapotú betegek esetében. Az igazolt Covid-19-betegek esetében a dysphagia szűrésének, az ágy melletti felmérésnek és műszeres vizsgálatnak, majd a nyelés rehabilitációjának kiemelt jelentősége van. A stroke lehet a Covid-19-fertőzés szövődménye is. A cerebrovascularis betegek ellátása is alkal­maz­kodott a pandémiához, a „triázsolás” rendszerszintűvé vált, és új megvilágításba került a stroke-betegek dysphagiaszűrése és az arra adaptált táplálásterápia egyaránt.