Lege Artis Medicinae

Törvénykezelési program

1991. DECEMBER 25.

Lege Artis Medicinae - 1991;1(18)

A Parlament által a közelmúltban elfogadott, a társadalombiztosítás megújításáról szóló koncepció igen szűkszavú a betegbiztosítással, vagyis az egészségügyi ellátással kapcsolatban. A beterjesztés csak azt dönti el, hogy a jövőben biztosítási alapra kerüljön a betegbiztosítás, ez kötelező biztosítás legyen, melyben széles körben érvényesülnek a szolidaritás elvei, vagyis az aktív keresőkön, a tényleges befizetőkön túl a családtagjai is jogosultak a biztosítási alapú ellátásra. A nyugdíjasokról, munkanélküliekről szolidaritási alapon gondoskodik a betegbiztosító.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Új lehetőség a colostoma-viselők életminőségének javítására

BARTHA István

A continentia biztosítása a colostoma-viselők rehabilitációjának alapkérdése. Ezen a téren jelentős előrelépést jelenthet a kétrészes Conseal System kidolgozása. A készülék elülső felszínén peremes gyűrűvel ellátott öntapadós alaplapból és a gyűrűhöz csatlakoztatható plasztikus anyagból készült, a stomába behelyezhető sztómazáróból áll. Ez utóbbi hivatott a széklet béllumenben való tartására, miközben a bélgázokat szabadon átengedi és carbon filter segítségével dezodorálja. A készülék klinikai kipróbálása 50 colostoma viselő bevonásával történt. 500 sztóma záró, 250 alaplap és 600 székletgyűjtő tasak került tesztelésre. A vizsgálók 87%-a az eszközök használatát könnyűnek és egyszerűnek találta. A stoma continentiája 488 (97,6%) sztómazáró esetén tökéletes volt a viselés idején. Széklet vagy bélnedv okozta eldugulás 430 (86%) sztómazáró esetében csak több mint 5 óra használat után következett be. Egy eszköz átlagos használati ideje 7 óra volt. A rendszeresen irrigálók esetében ez az idő meghaladta a 24 órát. A tesztelés során allergia, vagy kezelésre szoruló szövődmény nem fordult elő. A klinikai vizsgálat eredményeként a Conseal System kétséget kizáróan alkalmasnak bizonyult a colostomás betegek életminőségének javítására.

Lege Artis Medicinae

Metoprolol kezelés dilatativ cardiomyopathiában

DÉKÁNY Miklós, NYOLCAS Noémi, FIÓK János, VÁNDOR László, SEREG Mátyás, BALOGH Ildikó

A szerzők 20 dilatativ cardiomyopathiás beteget kezeltek metoprolollal. A betegek szívelégtelensége NYHA beosztás szerint II-IV, az átlag 2,5 volt. A metoprolol kezelést előzőleg beállított digitális, diureticum, vasodilatator terápia mellett alkalmazták. Összehasonlították a szer alkalmazása előtti és végleges adagjának elérése után 2-4 héttel (rövidtávú hatás), valamint 3-6 hónappal (középtávú hatás) nyert klinikai és noninvaziv adatokat. Három esetben korai intolerancia lépett fel: fokozódó szívelégtelenség (2 beteg), ill. panaszt okozó hypotonia (1 beteg). Az aktuálisan kezelt 17 beteg vizsgálati paramétereinek átlagos változását értékelve, a szívelégtelenség klinikai jeleinek szignifikáns mérséklődését, az ejectiós funkciós paraméterek kedvező, bár nem minden esetben szignifikáns változását, a becsült bal pitvari töltőnyomás csökkenését észlelték. A kedvező változások rendszerint csak a középtávú kezelési periódusban jöttek létre, ill. értek el szignifikáns mértéket. A szer hatásaként a cardialis beta-1 receptorok „down-regulációja", a toxikus myocardialis katecholamin hatás, valamint a szívizom oxigénigénye csökken, ugyanakkor a szívizom vérellátása javul. A szerzők az irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján – elsősorban kardiológiai cent rumokban – javasolják a metoprolol kezelés megkísérlését dilatativ cardiomyopathiában, ha a korábbi kezelés ellenére súlyos szívelégtelenség észlelhető.

Lege Artis Medicinae

Az oxigén eredetű szabad gyökök szerepe a myocardium reperfúzió során

KÓNYA László , FEHÉR János, JUHÁSZ Nagy Sándor

Ma egyre többen hangsúlyozzák, hogy az ischaemia-reperfúzió kapcsán észlelt szöveti, így myocardialis károsodásért részben oxigén eredetű szabad gyökök felelősek. Fiziológiás körülmények között az oxigénből származó toxikus károsító termékek kontroll alatt állnak, de ha a gyökök nagy mennyiségben keletkeznek, így például reperfúzió során, a szervezet védekező rendszere nem képes semlegesítésükre, és károsodást okoznak. A szöveti keringés újraindulásának tehát vannak veszélyei is. Számos vizsgálat bizonyította, hogy különböző szabad gyök fogó kezelések csökkenteni képesek a post-ischaemiás szöveti sérülést, de vannak ellentmondó eredmények, megoldatlan problémák is. Az oxigén eredetű szabad gyökök kóroki szerepének tisztázásához a hatásos antioxidans kezelés kidolgozásához további vizsgálatok szükségesek.

Lege Artis Medicinae

Kigyógyít

MATOS Lajos

Belfast Metoprolol Tanulmány; Helsinki Szív Tanulmány

Lege Artis Medicinae

Az ellenanyagtermelő sejtek hálózata és az autoimmunitás, az "immunológiai homunculus"

UHER Ferenc

Frank M. Burnet klónszelekciós elmélete szerint a saját struktúrákkal reagáló immunsejtek elpusztulnak és/vagy gátlás alá kerülnek, biztosítva a saját struktúrákkal szembeni toleranciát. Az egészséges immunrendszerben azonban mindig találhatók sejtek, sőt ún. „természetes" autoantitestek, amelyek saját struktúrákat ismernek fel. Az 1970-es években Niels K. Jerne feltételez te, hogy az ellenanyagmolekulák variábilis (V) régiói egyrészt a molekula antigén-felismerő helyét alkotják, másrészt azonban maguk is antigének ugyanazon szervezetben, azaz egy mással kölcsönhatásba léphetnek. A hálózat elmélet tehát az egész immunrendszert egyetlen, a V-régiók konnektivitásán alapuló - a szolubilis antitesteket és immunkompetens sejteket egyaránt magában foglaló - autonóm rend szernek tekinti. Antonio Coutinho a kettős, centrális és perifériás immunrendszer fogalmának bevezetésével próbálta meg feloldani a két elmélet közti ellentmondásokat. Szerinte a centrális rendszert egy szorosan kapcsolt hálózatba tartozó, autoreaktív lymfocyták alkotják. A perifériás, külső antigénekkel szembeni védelmet biztosító rendszer viszont állandóan megújuló, a klónszelekció törvényszerűségei szerint működő sejtekből áll. Végül Irun R. Cohen szerint a centrális rendszert alkotó hálózat nem más, mint egy homunculus, amely a szervezet korlátozott számú, domináns saját struktúrájának leképzését tartalmazza.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

A műtői hatékonyság vizsgálata perioperatív APN szemszögből

MADARÁSZ Ildikó, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes, PUSZTAI Dorina, ROZMANN Nóra, BERTA Gábor, HARANGOZÓ Csilla, KOZMANN Krisztina

Az egészségügyi ellátórendszeren belül a műtőknek is folyamatosan nagy hangsúlyt kell fektetni a biztonságos, hatékony, minőségi munkavégzésre. A hazai és nemzetközi szakirodalomban a műtők optimális kihasználtságát feltáró kutatások eredménye számos tényezőre hívja fel a figyelmet. A perioperatív időszakok hatékonyabb kihasználásának következtében több operációt lehetne végrehajtani és ezáltal csökkenteni a várólisták idejét. A folyamatok hatékonyságának növelése érdekében több ponton is kiemelkedő szerepet kaphatnak az APN-ek. A tapasztalatok szerint jelentősen növekszik az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő emberek száma, illetve a műtétre várakozók száma is egyre emelkedik, amit tovább növel a jelenleg is tartó SARS-CoV-2 (Covid-19-) járvány kialakulása. Mindezek következménye, hogy csökken a betegek elégedettsége. A műtéti ellátás során a perioperatív APN munkája nagymértékben képes hozzájárulni a betegelégedettség pozitív irányú változásához, tudásából és képzettségéből adódó többfunkciós szerepét kamatoztatva aktívan részt vesz a műtői munkában, az előjegyzett napi műtéti program zavartalan lebonyolításában, és hozzájárul az elmaradt, tervezett műtétek számának csökkenéséhez.

Nővér

Az asthma bronchiale hatása a mindennapi élet tevékenységeire serdülők körében

RÁCZ Viktória Kinga, HEGEDŰS Bianka Ágnes , SZEBENI-KOVÁCS Gyula , FERENCZY Mónika

Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.

Hypertonia és Nephrologia

Az elhízás kezelésének főbb irányai a VIII. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia tükrében

SIMONYI Gábor, BEDROS J. Róbert

Az elhízás kezelése komplex folyamat, amelynek elemei az életmód-változtatás (diéta és mozgás), a pszichés vezetés, a gyógyszeres és szükség esetén a sebészi kezelés. A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság a testtömegcsökkentő program első fél évében alacsony szénhidrát- és emelt fehérjetartalmú diétát javasol. A fizikai aktivitás tervezésekor a dinamikus, aerob jellegű (például séta, gyaloglás, kocogás, úszás, kerékpározás stb.) mozgásformák ajánlhatók. A gyógyszeres terápiában az orlistat, a naltrexon/bupropion fix kombináció és a liraglutid játszik szerepet. A bariátriai sebészeti beavatkozások jelenleg a legeredményesebbek az elhízás rövid és hosszú távú kezelésében.

Hypertonia és Nephrologia

A stresszkezelés szerepe a hypertonia gondozásában és a cardiovascularis betegségek kezelésében

SOMOGYI Éva, KISS Zoltán, STAUDER Adrienne

A tanulmány célja a stressz és a hypertonia, illetve a cardiovascularis betegségek kapcsolatának áttekintése, valamint egy Magyarországon is elérhető, a stresszkezelést segítő, bizonyítottan hatékony magatartásorvoslási program bemutatása. Számos, a patogenezist és a klinikai végpontokat vizsgáló tanulmány bizonyítja a cardiovascularis megbetegedések és a pszichoszociális tényezők (ideértve a mentális betegségek egyidejű fennállását, egyes személyiségtényezőket vagy éppen a társas környezetet) szoros összefüggését. Ezzel összhangban az Európai Kardiológiai Társaság 2016. évi szakmai irányelvei I.A szintű ajánlásként tartalmazzák a pszichoszociális problémák azonosítását és magatartásorvoslási módszerekkel történő kezelését. A szakmai irányelvek minél szélesebb körű, átfogó gyakorlati alkalmazása elengedhetetlen a cardiovascularis kockázat csökkentése érdekében. Ennek fontos eleme a klinikumban dolgozó szakemberek képzése, a multidiszciplináris együttműködés erősítése, és a magatartásorvoslási beavatkozások integrálása a mindennapi ellátásba. A Williams Életkészségek® program egy nemzetközi, Magyarországon is széles körben elérhető stresszkezelő, kommunikációs készségfejlesztő program. Fő célkitűzése olyan egyszerű, a mindennapi életben alkalmazható megküzdési készségek elsajátítása, amelyek lehetővé teszik a pszichoszociális stresszhelyzetek sikeresebb kezelését, valamint a testi és lelki feszültségszint tudatos csökkentését. Cardiovascularis betegségben szenvedőknél javul a kimenetel és az életminőség. Az egészségügyi dolgozók számára kiemelten javasolt az átlagosnál magasabb stresszterhelés és a kiégés kockázatának csökkentésére. A gyógyítók és pácienseik együttműködése során a stressz mindkét felet érintheti. A Bálint-csoportok pozitívan befolyásolják az orvos-beteg kapcsolatot, segítik a betegségek komplexebb megközelítését, és hatékonyak az egészségügyi dolgozók kiégése elleni küzdelemben.

Lege Artis Medicinae

A magyarországi várólista-csökkentési program orvosszakmai összetételének, igénybevételi mutatóinak és területi megoszlásának elemzése 2015–2018 időszakában

PÓNUSZ Róbert, BONCZ Imre, KOVÁCS Dalma, CSONKA Diána, GAZSÓ Tibor, MOLICS Bálint, LUDMAN István, ENDREI Dóra

Magyarországon 2015-től kezdődően szisztematikus várólista-csökkentési program vette kezdetét („X” térítési kategória) a várakozási idő számottevő mérséklése céljából. Vizsgálatunkban a 2015–2018 közötti időszakban az „X” térítési kategóriában elszámolt esetek igénybevételi mutatóit és területi megoszlását elemeztük. Retrospektív, kvantitatív kutatásunk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által biztosított adatbázison alapult, amely a várólista-csökkentési program finanszírozására 2015-ben létrehozott „X” térítési kategóriában elszámolt esetszámokat foglalta magában 2015–2018 között. Az adatbázis tartalmazta a betegek nemét és életkorát, megye szerinti lakhelyét, az ellátó intézmény megyéjének és tí­pusának megnevezését, valamint az elvégzett beavatkozásokat. A vizsgálati időszakban 27 716 esetszámot (átlagéletkor 68,05 év) számoltak el női többséggel (63,1%). Tízezer lakosra vetítve, az esetszám az alábbi megyékben volt a legmagasabb: Baranya (84,63), Somogy (60,17) és Zala (58,89). Az elszámolt eseteket 71,6%-ban a beteg lakóhelye szerinti megye határán belül látták el. A legnagyobb számban szürkehályogműtéteket finanszíroztak. A várólista-csökkentési programban elszámolt esetek között jelentős területi egyenlőtlenségeket találtunk. Az intézményi szerepvállalás is változatos képet mutatott.