Lege Artis Medicinae

Fegyverszünet, béke vagy annál is több?

ANDRÁS László

1991. SZEPTEMBER 25.

Lege Artis Medicinae - 1991;1(15)

A sajtótájékoztatón, melyre a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége együtt hívta a sajtó képviselőit, mind három szervezetet elnöke és főtitkára képviselte. Bevezetésül deklarálták meggyőződésüket, mi szerint a betegek érdekében a gyógyítás minden módját alkalmazni kell, a korszerű medicinát egységesnek kell tekinteni, melyben szimbiózisban élnek együtt az úgynevezett modern, hivatalosan elismert és az ősi medicina módszerei.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A pulmonalis mycobacteriosis jellegzetességei hazánkban

KOZMA Dezső, VINCZE Egon, DÁVID Sándor, KISHINDI Katalin, ALEXY György

A szerzők az atípusos mycobacteriumok okozta pulmonalis mycobacteriosisok 1980– 1989 között igazolt 360 esetét elemzik. A leggyakoribb kórokozók a M. xenopi (67% ban), M. kansasii és M. avium-intracellulare voltak. A megbetegedés városi-ipari területen gyakoribb volt. Az éves incidencia nem emelkedett a vizsgált időszakban. A betegek 86%-a férfi, az átlagéletkor 55 év. Előzetes megbetegedésként tüdő tuberculosis és chronicus obstructiv tüdőmegbetegedés jelentkezett. A betegség tünettana jellegtelen. Vékonyfalú infiltratum nélküli cavernát az esetek 24%-ában találtak. A malignus megbetegedések és a tüdőaspergillosis bizonyult a két leggyakoribb társuló megbetegedésnek. A tüdőrák és az egyéb szervi rákok előfordulása szignifikánsan magasabb a pulmonalis mycobacteriosisban szenvedő betegeknél, mint a 40–69 év közötti lakosságnál. A hisztopatológiai kép a M. kansasii eseteknél a tuberculosis képével megegyezett. A M. xenopi és M. avium-intracellulare okozta megbetegedéseket a sajtos necrosis relatív hiánya, fokozott fibrosis képződés, idegentest reactio és abortív granuloma képződés jellemezte.

Lege Artis Medicinae

A tüdőtuberculosisról

SCHWEIGER Ottó

A szerző áttekintést ad a gümőkór hazai epidemiológiai helyzetéről. Az új tbc-s betegek száma évről évre csökken, így aggodalomra nincs ok. Miután fertőző betegségről van szó, az új járványügyi helyzethez adaptált tbc-elleni küzdelmet továbbra is folytatni kell. Az új helyzetben azonban ezt egy hálózat - a tüdőgyógyászati hálózat - egyedül ellátni nem tudja, ebben az egészségügyi hálózat minden tagjának segítenie kell. Bár ritka betegségről van szó, elfelejteni nem lehet még miután fertőző - adott esetben gondolni kell a tuberculosisra is.

Lege Artis Medicinae

A tüdőtuberculosis differenciáldiagnózisa

BÖSZÖRMÉNI Miklós

A gümőkóros esetek ritkulása következtében a tüdőtbc differenciáldiagnózisa nehéz lett, az orvosok nem gondolnak erre a betegségre, ami különösen az idős tbc-s emberek életét veszélyezteti. Primaer tbc-s fertőzés ma Magyarországon elsősorban fiatalembereken észlelhető. A főleg általános tünetek mellett a tuberkulin-re akció hyperergiás. A tbc-s pleuritis diagnózisa leginkább más eredetű mellkasi folyadékgyülemek kizárása útján lehetséges, de thoracoscopos biopszia is szükséges lehet. A tbc-s bronchadenitis ritkaság, de adott esetben sarcoidosistól vagy malignus nyirok csomó-megnagyobbodásoktól elkülönítendő, ami bronchoscopiával vagy idős egyéneken terápiás teszttel lehetséges. Az infiltrativ tbc lényegesen ritkább mint a radiológiailag hasonló primaer vagy secundaer (főleg tüdőrák melletti) pneumonia, vagy a tüdőinfarctus. Koch-negatív, infiltrativ tbc diagnózisa sokszor csak terápiás teszttel lehetséges. A differenciáldiagnosztikus nehézségek legnagyobbak a disseminalt formában. A szerző óva int az aggresszív beavatkozások (BAL, thoracotomiás biopszia) túl korai alkalmazásától, helyette a terápiás teszt jelentőségét hangsúlyozza. Kerekárnyékok esetében viszont a tbc diagnózisa és a tüdőrák kizárása érdekében ideális vizsgálatnak tartja a transthoracalis tűbiopsziát. Befejezésül megemlíti az újabb kutatásokat a kevés baktériumot ürítő betegek tbc-jének bakteriológiai diagnózisa érdekében, de hangsúlyozza, hogy ezekben az esetekben a közvetett eljárásokra (kizárásos diagnózis, terápiás teszt) még sokáig szükség lesz.

Lege Artis Medicinae

A tuberculosis jelentősége a gyermekgyógyászatban

ANDRÁSOFSZKY Barna

A tuberculosis Magyarországon ma már ritka megbetegedés a gyermekkorban. A fertőzés veszélye azonban mindaddig fennáll, amíg több mint 3500 felnőtt betegszik meg évente. A gyermekorvosok feladata elsősorban a betegség megelőzése. A klinikumban gondolnunk kell tuberculosisra minden tisztázatlan, krónikus megbetegedés esetén. Meningitis basilaris gyanújakor azonnal el kell kezdeni a gyógykezelést. A BCG oltások korcsoportonkénti (újszülött, 11, 18 éves) fenntartása eddig indokolt volt, a járványügyi helyzet javulásával tovább szükséges szűkíteni a korcsoportokat.

Lege Artis Medicinae

A BCG oltásról mai szemmel

NYERGES Gáborné, DRINÓCZY Mária

A tuberculosis ma is súlyos és igen elterjedt fertőző betegség, mely főleg a rossz hygiénés körülmények között élőket támadja meg. A HIV + M. tuberculosis kettős fertőzések azonban hátrányosan befolyásolhatják mind a fejlett mind a fejlődő országok tbc epidemiológiai helyzetét. A BCG vakcina mind a vakcina törzs, mind más jellemzők tekintetében számos változáson ment át. Az oltás hatásosságát sokszor kétségbe vonták, de ma már egyértelmű, hogy a fiatal gyermekeket védi a tbc-től. Magyarországon 30 éve biztonságosan és eredményesen használjuk a „Paris" törzsből készült liofilezett oltóanyagot az újszülöttek primer, és a gyermekek revaccinatiójára. A 14 éven aluliak tbc incidenciája rendkívül kicsi, azonban a felnőttek viszonylag nagy tbc incidenciájára és a világon a tbc járványtanának kedvezőtlen tendenciájára tekintettel nem javasolt az oltási séma változtatása. Meg kellene továbbá fontolni a tuberkulin-statustól független újraoltás bevezetésének szükségességét.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Ideggyógyászati Szemle

[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]

NÉMETH Klára Zsófia, SZÛCS Anna , VITRAI József , JUHÁSZ Dóra , NÉMETH Pál János , HOLLÓ András

[ Van-e összefüggés a fluoxetinszedés és a kórházban kezelt közepesen súlyos/súlyos COVID-19-pneumonia túlélése között? A Semmelweis Egyetem Uzsoki Utcai Gyakorló Kórházában 2021. március 17. és április 22. között kezelt személyek orvosi dokumentációja alapján retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk. A betegek a standard belgyógyászati kezelés mellett anti-COVID-19 kezelésben (favipiravir, remdesivir, baricitinib, vagy ezek kombinációi) részesültek. 110 fő ezenfelül napi 20 mg fluoxetint is kapott. A mortalitás és a fluoxetinszedés összefüggésének statisztikai elemzésére többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. Annak ellenőrzésére, hogy eredményeinket nem befolyásolhatta-e szelekciós hiba (fluoxetine selection bias), összehasonlítottuk a fluoxetinnel kezelt és nem kezelt két betegcsoport kórházi felvételi klinikai, radiológiai és laboratóriumi prognosztikai jellemzőit. A 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2%) maradtak életben, és 64-en (23,8%) hunytak el a felvételt követő 2. és 28. nap között. A fluoxetint szedő csoport mortalitása jelentősen, 70%-kal alacsonyabb – vagyis körülbelül harmadannyi – volt, mint a fluoxetint nem szedők mortalitása. Ez a hatás, függetlenül minden más, a mortalitást befolyásoló tényezőtől, statisztikailag szignifikáns volt (OR [95% CI] 0,33 [0,16–0,68], p = 0,002). Sem az életkor és a nem, sem a kórházi felvételi C-reaktív protein, LDH- és D-dimer-szint, sem a shortened National Early Warning Score pontszám és a mellkasröntgen súlyossági pontszám, illetve az első 48 órában végzett mellkas-CT-vizsgálatok aránya nem mutatott statisztikai különbséget a fluoxetint szedő és fluoxetint nem szedő két csoport között, alátámasztva a vizsgálati eredmény validitását. Amennyiben ezt az eredményt, a túlélés háromszorosára növekedését, randomizált, kontrollált vizsgálatok is megerősítik, a fluoxetin a COVID-19-pneumonia hatékony gyógyszere lehet.]

Lege Artis Medicinae

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek kockázatáról. Fókuszban az aceclofenac

FARSANG Csaba

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gast­ro­intestinalis és a cardiovascularis nem­kí­vá­natos eseményeket tekintve, az ace­clofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülő beteggel a sürgősségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.