Lege Artis Medicinae

Beszámoló egy falusi körzet orvosának három éves munkájáról

FARKAS Tibor1

1991. OKTÓBER 30.

Lege Artis Medicinae - 1991;1(16)

Eredeti közlemények

A szerző 2000 lakosú falusi körzetében végzett munkájáról számol be. Racionális beteg ellátás kialakítására törekedett a munkaszervezés, a munkafegyelem, a technikai és szakmai színvonal biztosításával. Az általa nyújtott ,,falusi” alapellátással elégedettek a betegek, a gyógyszerfogyasztásban pozitív tendenciák jelentkeztek, a táppénzes napok számának évi átlaga 13 673-ról 10 198-ra csökkent, kevésbé terhelték a kórházi és szakrendelői hálózatot. Véleménye szerint a számítógép az orvosi rendelő nélkülözhetetlen eszközévé fog válni.

AFFILIÁCIÓK

  1. Körzeti Egészségügyi Szolgálat Regöly

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az akupunktúra lehetőségei az alkohol és drog elvonási tünetek kezelésében

EŐRY Ajándok

A Magyar Akupunktúra Orvosok Társasága mellett 1990-ben megalakult a Magyar Akupunktúra és Moxatherápiás Egyesület abból a meggyőződésből kiindulva, hogy az akupunktúrát „csak tiszta forrásból”, kínai szakemberektől érdemes tanulni. Most mégis ugyanez az Egyesület hívta meg az USA-ból Dr. Paul Zmiewski-t, aki az akupunktúra alkalmazásáról tart tanfolyamot az alkohológiával foglalkozó orvosoknak az Országos Alkohológiai Intézet támogatásával. Nincs ebben valami ellentmondás?

Lege Artis Medicinae

A szervtraszplantáció problémái - donorgondozás

RETTEGHY Tibor

Közleményünkben rövid áttekintést adunk az agyhalál definíciójának fejlődéséről, amelynek deklarációja a transzplantáció céljából történő szervkivétel alapvető kritériuma. Az agytörzsi halál – amely az agyhalál szinonimájának tekinthető – a cephalikus reflexek, és a spontán légzés irreverzibilis megszűnésével elsősorban klinikai vizsgálatokkal diagnosztizálható. Egyidejű hypothermiát, metabolikus, vagy endocrin anyagcserezavart, izomrelaxáns, szedativum és hypnoticum elhúzódó hatását ki kell zárni. A transzplantált szervek optimális funciójához szükséges a potenciális donorok korai felismerése, az alapvető életfunkciók fenntartása az intenzív osztályon és a műtőben egyaránt. A normális homeostasis fenntartását korrekt folyadékbevitellel, a keringés stabilizálásával, és kielégítő diuresissel kell biztosítani. Jelentős diagnosztikus problémát okoz hat a potenciális donorok tévesen értelmezhető spinális reflexaktivitása, illetve spontán mozgása. Összefoglaljuk a négy évnél fiatalabb gyermekeknél történő agyhalál megállapításának kérdéseit is, noha a jelenlegi magyar törvények értelmében nem tekinthetők potenciális donornak.

Lege Artis Medicinae

Tisztelt Szerkesztőség!

ERDEI Antal, KINCSES Gyula

A Cselekvési program bizonyára orvostársadalmunk mai bestsellere, a nagyszámú reakció értékelését is nagy volumenű munkának sejtem. Ezért rövidségre törekszem, bár félek, hogy a tömörség, az adatok hiánya csonkává teszi mondandómat. Tudjuk, hogy a mostani tervezés és építkezés eredménye hosszú évekre, évtizedekre meghatározza egészségügyünket. Az utólagos változtatás nehéz és rombolással járhat. Az egészségügyiek felelőssége ebben a valóban történelmi helyzetben túlterjed közvetlen tevékenykedési körünkön.

Lege Artis Medicinae

Szívbetegek rehabilitációja

VICTOR Froelicher, CRES P. Miranda

A szerzők irodalmi adatok és saját eredményeik alapján áttekintik a szívbetegek rehabilitációjának kérdéseit. Foglalkoznak a korai mobilizálással, az ellenőrzött és az ellenőrzés nélküli tréninggel. Meghatározzák azokat a szempontokat, amelyek alapján a betegeknél már az akut infarctus korai szakában a koronarografia, illetve az akut revaszkularizációs beavatkozás elvégzése indokolt. Foglalkoznak a myocardialis infarctus másodlagos megelőzésével és a rehabilitációs tréningnek a betegek késői prognózisára gyakorolt hatásával.

Lege Artis Medicinae

Kaptam egy körzetet

SZABÓ János

A szerző pályakezdő körzeti orvos, aki munkában eltöltött első évének tapasztalatait foglalja össze. Leírja az egyetemi felkészülés módját, be mutatja a körzetet, ahol dolgozik. Szól azokról a gondokról, amelyekkel meg kellett küzdenie, így a forgalom alakulásáról, a dokumentáció áttekinthetetlenségéről, a gondozási munka megszervezésének buktatóiról. Külön részletezi a hypertonia és diabetes mellitus gondozásmódját. Elemzi szakmai kapcsolatainak alakulását és említést tesz az egyetemi képzés hiányosságairól. Összegzi azokat a feladatokat, amelyeket az elkövetkezendő években kell megvalósítani, hogy jól gondozott, jó morbiditási mutatójú körzet orvosa lehessen.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Egy országos felmérés eredményei az alapellátás területén

HIRDI Henriett Éva, KÁLMÁNNÉ Simon Mária, BALOGH Zoltán

Az országos felmérés célja az egészségügyi alapellátásban dolgozó szakdolgozók foglalkoztatásának és keresetének közelmúltbeli nemzeti tendenciáinak azonosítása, valamint annak meghatározása, hogy a fizetések és a bérek növekedése összefügg-e a foglalkoztatás változásával. A keresztmetszeti vizsgálat 2021. május 17. és 2021. június 17. között történt Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi, vegyes praxisokban, illetve fogorvosi alapellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával (N=2007). Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. A szerzők az összegyűjtött adatokat Microsoft Excel 2007 és SPSS 22.0 szoftverek segítségével, leíró statisztikai módszerekkel elemezték. A felmérésben résztvevők nagy tapasztalattal rendelkeznek, 80%-uk több mint 16 éves tapasztalatról számolt be. Az alapellátási területen dolgozó ápolók 7,9%-a rendelkezik főiskolai vagy annál magasabb végzettséggel. A többség (89,5%) teljes munkaidőben dolgozik alkalmazottként (95,4%). A háziorvosi szolgálatokban alkalmazott ápolók területi ellátási kötelezettség szerinti foglalkoztatásán alapuló jövedelmi különbségei jelen felmérés alapján bizonyítottak, ami ösztönözheti az egészségpolitikai döntéshozókat arra, hogy végezzék el a bérek méltányossági újraértékelését, azonosítsák és enyhítsék a bérekben mutatkozó egyenlőtlenségeket. A kutatás megállapításai azt is mutatják, hogy az illetményeknek az egyes ápolók képesítéséhez való hozzáigazítása segítség lehetne az ápolók toborzásában és megtartásában.

Hypertonia és Nephrologia

A hypertoniabetegség nem gyógyszeres kezelése és cardiovascularis rizikócsökkentés a praxisközösségekben

MOHOS András, KOZMA Anna, MARKÓ-KUCSERA Mária, MESTER Lajos

A hypertoniabetegség és a cardiovascularis megbetegedések kiemelt jelentőségű népegészségügyi problémát jelentenek. A kezelésükben a nem gyógyszeres terápiás lehetőségeknek önállóan vagy kiegészítésképpen minden esetben szerepük van, a betegek terápiahűsége kulcskérdés. Az alapellátás szerepe a gondozásban rendkívül fontos, a praxisközösségi modell révén új alapellátási szereplők (például: dietetikus, gyógytornász) bevonásával pedig a lehetőségek bővülnek. Az A Praxisközösség és a Marosmenti Praxisközösség működése során az egyéni egészségállapot-felmérésen részt vett, valamint a dietetika, illetve gyógytorna szolgáltatást igénybe vevő páciensek eredményeinek elemzése. A praxisközösség munkatársainak a működési modellel kapcsolatos attitűdjének felmérése. Az A Praxisközösségben 2409 fő, a Marosmenti Praxisközösségben 1826 fő vett részt egyéni egészségállapot-felmérésen. A résztvevők 14,6%-a és 19,9%-a volt 18 év alatti. A 18 év feletti résztvevők 58,9%-a és 60,7%-a volt nő. Gyógytorna szolgáltatást 1083 és 232 páciens, dietetikát 147 és 187 fő vett igénybe. Az állapotfelmérések életkori megoszlása a hazai korfának megfelelő. A prevenciós szemlélet mellett a lakóhelyhez közeli egészségügyi ellátás szempontjai is előtérbe kerültek. A praxisközösségi koncepciót a páciensek örömmel fogadták, a gyógytorna nagyobb népszerűségnek örvend köreikben, mint a dietetika. A praxisközösségek valamennyi tagja pozitívan vélekedett a projektben folyó szakmai munkáról. Következtetések: A páciensek és az egészségügyi szakemberek részéről egyaránt igény van a praxisközösségi koncepcióra. Megfelelő monitoringrendszer kialakítása, valamint a hosszú távú, fenntartható működést biztosító feltételek kidolgozása nélkülözhetetlen a tartós, társadalmi szintű egészségnyereség eléréséhez.

Lege Artis Medicinae

Hypertoniás sürgősségi állapotok a háziorvosi gyakorlatban

TORZSA Péter

A családorvosoknak fontos szerepe van a magas vérnyomással járó sürgősségi állapotok kezelésében. Ezeknek két formáját különböztetjük meg: a hypertoniás, életveszéllyel nem járó sürgősségi állapotokat (urgency), illetve az életveszélyes, szövődménnyel járó hypertoniás krízist (emergency). A két állapotforma közötti határ nem éles, az életveszéllyel nem járó sürgősségi állapot átmehet krízishelyzetbe. Hypertoniás krízis esetében a vérnyomás hevenyen kialakuló emelkedése mellett akut, életveszéllyel járó célszervkárosodás is jelentkezik. A kezelés parenteralis készítményekkel, intézeti ellátás keretében történik. Hypertoniás sürgősségi, életveszéllyel nem járó állapotban (urgency) nincs akut célszervkárosodás, ilyenkor a kezelés történhet az alapellátásban orális készítményekkel.

Nővér

Alapellátásban alkalmazott szakdolgozók életpályamodellje

HIRDI Henriett Éva, BALOGH Zoltán

A vizsgálat célja: megismerni az alapellátásban alkalmazott egészségügyi szakdolgozók foglalkoztatásának jelenlegi körülményeit, munkával való elégedettségüket, valamint feltárni a sikeres életpályamodell kulcselemeit. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat 2018. március 12. és április 6. között történt alapellátási területen alkalmazott egészségügyi szakdolgozók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával. Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. Az adatok feldolgozása az SPSS 25.0 statisztikai szoftver segítségével történt Khi-négyzet próba alkalmazásával. A szignifikancia határ p<0,05 volt. Eredmények: A minta (N=3740) átlagéletkora 44,87 év. A szakdolgozók legelégedetlenebbek (81,5%) a jövedelmi viszonyaikkal voltak, míg a legelégedettebbek a munkaidő beosztásukkal (74,8%). Jelen kutatás eredményei is alátámasztják, hogy az illetménynek jelentős szerepe van. A válaszadók 96,2%-a nyilatkozta azt, hogy egyetértene azzal, ha egészségügyi ágazati bértábla alapján kerülne megállapításra az illetményük. Következtetések: Az egészségügyi szakdolgozók munkahelyi elégedettségének növelése és az életpályamodell kidolgozása rendkívül fontos lenne. A sikeres életpályamodell kulcsfontásságú elemei az egészségügyi szakdolgozók megtartásához irányt mutatnak és motivációt.

Alapellátás sürgősségi szempontú átalakítása