Lege Artis Medicinae

Az egészségügy és gyógyítás értékvesztése

MOLNÁR László, GESTETNER Tamás

1991. OKTÓBER 30.

Lege Artis Medicinae - 1991;1(16)

Orvosi szociológia

A budapesti orvosok körében végzett fel A mérésünk során olyan kérdések is szerepeltek, amelyek a gyógyító orvosi munka és az egészségügy társadalmi presztízsére vonatkoztak. A kérdések így hangzottak:

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az akupunktúra lehetőségei az alkohol és drog elvonási tünetek kezelésében

EŐRY Ajándok

A Magyar Akupunktúra Orvosok Társasága mellett 1990-ben megalakult a Magyar Akupunktúra és Moxatherápiás Egyesület abból a meggyőződésből kiindulva, hogy az akupunktúrát „csak tiszta forrásból”, kínai szakemberektől érdemes tanulni. Most mégis ugyanez az Egyesület hívta meg az USA-ból Dr. Paul Zmiewski-t, aki az akupunktúra alkalmazásáról tart tanfolyamot az alkohológiával foglalkozó orvosoknak az Országos Alkohológiai Intézet támogatásával. Nincs ebben valami ellentmondás?

Lege Artis Medicinae

A szervtraszplantáció problémái - donorgondozás

RETTEGHY Tibor

Közleményünkben rövid áttekintést adunk az agyhalál definíciójának fejlődéséről, amelynek deklarációja a transzplantáció céljából történő szervkivétel alapvető kritériuma. Az agytörzsi halál – amely az agyhalál szinonimájának tekinthető – a cephalikus reflexek, és a spontán légzés irreverzibilis megszűnésével elsősorban klinikai vizsgálatokkal diagnosztizálható. Egyidejű hypothermiát, metabolikus, vagy endocrin anyagcserezavart, izomrelaxáns, szedativum és hypnoticum elhúzódó hatását ki kell zárni. A transzplantált szervek optimális funciójához szükséges a potenciális donorok korai felismerése, az alapvető életfunkciók fenntartása az intenzív osztályon és a műtőben egyaránt. A normális homeostasis fenntartását korrekt folyadékbevitellel, a keringés stabilizálásával, és kielégítő diuresissel kell biztosítani. Jelentős diagnosztikus problémát okoz hat a potenciális donorok tévesen értelmezhető spinális reflexaktivitása, illetve spontán mozgása. Összefoglaljuk a négy évnél fiatalabb gyermekeknél történő agyhalál megállapításának kérdéseit is, noha a jelenlegi magyar törvények értelmében nem tekinthetők potenciális donornak.

Lege Artis Medicinae

Tisztelt Szerkesztőség!

ERDEI Antal, KINCSES Gyula

A Cselekvési program bizonyára orvostársadalmunk mai bestsellere, a nagyszámú reakció értékelését is nagy volumenű munkának sejtem. Ezért rövidségre törekszem, bár félek, hogy a tömörség, az adatok hiánya csonkává teszi mondandómat. Tudjuk, hogy a mostani tervezés és építkezés eredménye hosszú évekre, évtizedekre meghatározza egészségügyünket. Az utólagos változtatás nehéz és rombolással járhat. Az egészségügyiek felelőssége ebben a valóban történelmi helyzetben túlterjed közvetlen tevékenykedési körünkön.

Lege Artis Medicinae

Szívbetegek rehabilitációja

VICTOR Froelicher, CRES P. Miranda

A szerzők irodalmi adatok és saját eredményeik alapján áttekintik a szívbetegek rehabilitációjának kérdéseit. Foglalkoznak a korai mobilizálással, az ellenőrzött és az ellenőrzés nélküli tréninggel. Meghatározzák azokat a szempontokat, amelyek alapján a betegeknél már az akut infarctus korai szakában a koronarografia, illetve az akut revaszkularizációs beavatkozás elvégzése indokolt. Foglalkoznak a myocardialis infarctus másodlagos megelőzésével és a rehabilitációs tréningnek a betegek késői prognózisára gyakorolt hatásával.

Lege Artis Medicinae

Beszámoló egy falusi körzet orvosának három éves munkájáról

FARKAS Tibor

A szerző 2000 lakosú falusi körzetében végzett munkájáról számol be. Racionális beteg ellátás kialakítására törekedett a munkaszervezés, a munkafegyelem, a technikai és szakmai színvonal biztosításával. Az általa nyújtott ,,falusi” alapellátással elégedettek a betegek, a gyógyszerfogyasztásban pozitív tendenciák jelentkeztek, a táppénzes napok számának évi átlaga 13 673-ról 10 198-ra csökkent, kevésbé terhelték a kórházi és szakrendelői hálózatot. Véleménye szerint a számítógép az orvosi rendelő nélkülözhetetlen eszközévé fog válni.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Covid-19 – a valóság próbája

SVÉD Tamás

Ez a pandémia a válság, a valóság próbája, a megmérettetés, ahol kiderül, mit tudunk kezdeni a szekrényekből előbukó csontvázak tömegével, képesek vagyunk-e félretenni játszmáinkat és közösen, összezárva megküzdeni egy komoly fenyegetéssel. Akkor sikerülhet, ha képesek leszünk ezúttal szembenézni a valósággal, mind a járvány, mind az egészségügy állapotának tekintetében.

Lege Artis Medicinae

LAM 30: 1990–2020. Tükörbe nézve: a LAM, a magyar orvostudomány és a hazai egészségügy három évtizede

KAPÓCS Gábor

Kedves Olvasónk! Örömmel nyújtjuk át Önnek a LAM (Lege Artis Medicinæ) 30., karácsonyi számát. A LAM az 1990. évi indulása óta méltán vívott ki elismerést széles körű, megalapozott és hasznos információival az orvos- és egészségtudományok legújabb vívmányairól, valamint az egészségügyről és határterületeiről. Kezdettől fogva azon dolgozunk, hogy hiteles, magas szakmai és esztétikai színvonalú kiadványt készítsünk, amit haszonnal és élvezettel forgathatnak a legkülönbözőbb, az orvostudományhoz tartozó, és ahhoz kapcsolódó területek művelői. Ennek következetes megvalósítása tette az elmúlt évtizedekben a LAM-ot hazánk egyik legtekintélyesebb orvostudományi folyóiratává.

Lege Artis Medicinae

Három évtized rövid krónikája

KAPRONCZAY Katalin

A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az in­frastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.

Hivatásunk

Szakdolgozók nélkül nincs egészségügy!

TARCZA Orsolya

Egyre többen látják be, hogy a betegek gyógyításában nélkülözhetetlenek a szakdolgozók, ezért fontos, hogy a pályán tartsuk mindazokat, akik most a kórházakban dolgoznak, mint ahogy az is, hogy megmutassuk a fiataloknak, van innováció és előrelépés az egészségügyben is. Többek között erről is beszélt lapunknak dr. Ficzere Andrea, az egyik legnagyobb forgalmú fővárosi kórház, az Uzsoki főigazgatója, aki április óta a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöki tisztét is ellátja.

Nővér

A kiterjesztett hatáskörű ápolói rendszer fogadtatása a magyar társadalom megítélése tükrében

SAIN Henrietta, BÁNFAI Bálint

A kiterjesztett hatáskörű ápolók egészségügyi ellátásba való integrálása javíthatja az ellátás minőségét. Kutatásunk célja volt felmérni, hogy milyen fogadtatásra számíthatnak a kiterjesztett hatáskörű ápolók (APN) a magyar társadalom megítélése tükrében, fókuszálva a sürgősségi ellátásra. Célunk volt egy jó nomenklatúra meghatározása, valamint az új ellátók és a mentőtisztek közötti párhuzam megvilágítása, az új rendszer elfogadásának segítése céljából. A vizsgálatot 2019 szeptembere és novembere között végeztük. Adatgyűjtési eszközként saját szerkesztésű online kérdőívet készítettünk, melyet a 18. életévüket betöltött magyarországi lakosok tölthettek ki. A kérdőív tartalmazott szociodemográfiai kérdéseket, a kiterjesztett hatáskörű ápolók elfogadására vonatkozó kérdéseket, valamint a megfelelő nomenklatúrát vizsgáló kérdéseket és egy tájékoztatót is. A kérdőívet összesen 372 fő töltötte ki (N=372). Az APN-ekkel kapcsolatban megfelelő ismeretekkel rendelkezők jobban elfogadják az APN-ek szerepét (p=0,002), mint akiknek az ismereteik hiányosak. Az egészségügyi dolgozók fogékonyabbak az új rendszer megismerésére (p=0,018), mint a laikusok. Akik a mentőtisztek kompetenciáit ismerik, jobban elfogadják az APN-ektől a vizsgálatokat (p<0,001). Legtöbben az APN, a vizsgáló ápoló/mentőtiszt és mesterápoló kifejezéseket javasolják a nomenklatúrához. A társadalom és az egészségügy hozzáállása nem elutasító, megfelelő tájékoztatás, a kompetenciák pontos meghatározása és a megfelelő jogi háttér kialakítása mellett integrálható rendszerré válhat.